2019.07.29.

Azonnali fizetés 13 pontban az MNB szemszögéből. Exkluzív interjú Bartha Lajossal – 1. rész

Szerző:

Az azonnali fizetési rendszer indulását az MNB elhalasztotta 2020. március 2-ára annak érdekében, hogy az azonnali fizetés a lehető legmagasabb ügyfélélmény mellett legyen elérhető az indulás pillanatában. Az MNB az innováció katalizátoraként ajánlásokkal, szabványokkal segíti addig is a piaci fejlesztéseket, az új szereplők piacra lépését. A háttérben zajló folyamatokról, munkákról kérdeztük Bartha Lajost, a MNB pénzügyi infrastruktúrákért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatóját.

A készpénzmentes gazdaság felé vezető út eszközeiről, akcióiról, a svéd modellről, a GAFA (Google, Amazon, Facebook, Apple) lépéseiről, a 2019. szeptember 14. után jövő banki API-gazdaságról is hallhatnak majd az érdeklődők 2019. október 15-én a PayTechShow-n.

Az interjú – első részének – legfontosabb üzenetei röviden:

  1. Az MNB új lendületet kíván adni az elektronikus fizetési módok terjedésének az azonnali fizetés elindításával.
  2. Az MNB jogszabályi úton kötelezte a pénzforgalmi szolgáltatókat a leggyakoribb átutalási típusok azonnali (5 másodpercen belüli) lebonyolítására.
  3. Az MNB az azonnali fizetési alapinfrastruktúra biztosítása mellett az innováció katalizátoraként is fel kíván lépni.
  4. Az MNB és a GIRO Zrt. határidőre elkészültek, a központi infrastruktúra 2019. július 1-től éles működésbe állt. Ugyanakkor több piaci szereplő esetében jelentős elmaradás volt tapasztalható, ezért a Pénzügyi Stabilitási Tanács úgy döntött, hogy az ügyfelek számára az azonnali fizetés egységesen 2020. március 2. napjától lesz elérhető.
  5. Az MNB szigorúan nyomon követi, hogy minden szereplő alaposan tesztelje a rendszereit 2020. március 2-ig.
  6. Az MNB szerint az új fizetési mód a magyar fintech cégeknek is hatalmas lehetőséget jelent majd.
  7. Az MNB középtávon azt várja, megjelenjenek az állami szereplők, vállalatok által fejlesztett új (azonnali) fizetési megoldások is.

1.) Az azonnali fizetés országos indulása önmagában is rendkívül összetett feladat, melyre a PSD2 indulásával párhuzamosan készült a teljes bankszektor, beleértve az MNB-t, mint jegybankot és mint felügyeletet is. Milyen feladatokat jelentett az AFR az MNB-nek, mint jegybanknak és mint felügyeletnek?

Bartha Lajos (MNB): Az MNB szempontjából az azonnali fizetés hazai bevezetése rendkívül összetett feladatot jelent. A jegybank kezdeményezte a szolgáltatás hazai bevezetését, amelyre részletes koncepcióanyagot készített. Ezt követően országos projekt indult, melynek vezetőjeként az MNB koordinálta a számos területet érintő munkát. Így az egyes munkacsoportok foglalkoztak üzleti, szabályozási, likviditáskezelési, tesztelési kérdésekkel egyaránt és az ezzel kapcsolatos kihívások kezelésében az MNB-nek vezető szakmai szerepe volt.

Bartha Lajos, MNB, pénzügyi infrastruktúrákért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgató

Az, hogy az MNB rendeletben, jogszabályi úton kötelezte a pénzforgalmi szolgáltatókat a leggyakoribb átutalási típusok azonnali (5 másodpercen belüli) lebonyolítására nemzetközi szinten is egyedülálló, ugyanakkor azt gondoljuk, hogy ez szükséges ahhoz, hogy a banki ügyfelek számára az azonnali fizetés legyen az új alapszolgáltatás, ezáltal pedig új lendületet kaphasson az elektronikus fizetési módok hazai terjedése.

Az azonnali fizetés másik kulcskérdése az, hogy a bankok likviditási helyzetében semmilyen kockázat ne merüljön fel. E tekintetben szintén példa nélküli, hogy fedezett hitel áll a pénzforgalmi szolgáltatók rendelkezésére a jegybanki számlavezető rendszerek üzemidején kívüli időszakokban (éjszaka, hétvégén, ünnepnapokon).

A rendkívül korszerű infrastruktúra biztosítása mellett

a jegybank az innováció katalizátoraként is fel kíván lépni, így szabványok, útmutatók kiadásával támogatjuk az azonnali fizetésre épülő piaci fejlesztéseket.

2.) Melyek voltak a legfontosabb indokok, amiért a halasztás mellett döntött az MNB?

Bartha Lajos (MNB): Az azonnali fizetés bevezetése hatalmas fejlesztéseket jelent minden érintett szereplőnek, melynek keretében gyakran több terület munkáját kell átszervezni (pl. számvitel, treasury, banki operáció, fraud management) és a régi – esetlegesen elavult – informatikai rendszereket kiváltani, vagy alkalmassá tenni az új követelményeknek történő maximális megfelelésre.

További kihívást jelent a folyamatos, 24/7/365 üzemelésre történő átállás is. Ezekkel a rendszer működését megalapozó fejlesztési feladatokkal az azonnali fizetési rendszer központi infrastruktúráját biztosító GIRO Zrt. és az MNB határidőre elkészült, a központi infrastruktúra tehát 2019. július 1-től éles működésbe állt.

Az MNB az országos projekt vezetőjeként folyamatosan monitorozta a piaci szereplők fejlesztési projektjeinek előrehaladását és a rendszeres jelentések, valamint a személyes egyeztetések alapján úgy látta, hogy több piaci szereplő esetében jelentős elmaradás tapasztalható az eredeti ütemtervhez képest. Ez pedig azt jelentette volna, hogy bizonyos pénzforgalmi szolgáltatók ügyfelei esetében valós kockázatként merül fel, hogy 2019. július 1-je után – a jogszabály által meghatározott tranzakciós kör vonatkozásában – nem tudnak átutalásokat indítani és fogadni. Ezen kockázatok miatt a Pénzügyi Stabilitási Tanács 2019. május 28-i ülésén úgy döntött, hogy a pénzügyi stabilitás fenntartása, az elektronikus fizetésbe vetett bizalom megőrzése és a szolgáltatással tervezett ügyfélélmény elérése érdekében az ügyfelek számára az azonnali fizetés egységesen 2020. március 2-ától lesz elérhető.

Az ügyfelek felé történő zökkenőmentes szolgáltatás-bevezetés konkrét dátumának meghatározása során figyelembe vételre kerültek az egyes szereplők adott esetben akár több hónapos csúszásai, az év végi fokozott terhelésű időszakok, valamint a szökőév jelentette rendszerüzemeltetési kockázatok is.

A 2020. március 2-ig hátralévő idő pedig elegendő arra, hogy minden szereplő alaposan tesztelje rendszereit, amelyet az MNB is szigorúan nyomon követ majd.

3.) Az AFR nem csak a bankszektort érinti, a teljes gazdaság működésére pozitív hatással lesz. A várt gazdasági növekedést érinti-e a halasztás?

Bartha Lajos (MNB): Az azonnali fizetés bevezetése egyértelműen szükséges lépés ahhoz, hogy az ország megőrizze nemzetközi versenyképességét, mivel a világon már sok fejlett országban bevezetésre került vagy fejlesztés alatt van ilyen jellegű rendszer. Az azonnali fizetés a gazdasági életben gyorsabb pénzügyi teljesítést jelent, ami azt eredményezi, hogy napon belül több ügylet lebonyolítására nyílik lehetőség, továbbá lehetővé válik a készpénzes tranzakciók kiváltása, ezáltal csökkennek a pénzforgalom társadalmi költségei és az adóelkerülésből származó nemzetgazdasági szintű károk.

Az új fizetési mód tehát hatékonyságnövelő hatású lehet a gazdaságban és a hazai innovációt is támogatja, egyúttal a magyar fintech cégeknek is hatalmas lehetőséget jelent.

Fontos látni azonban, hogy ezek a változások nem néhány hónap alatt fognak bekövetkezni, a fogyasztói fizetési szokások megváltozásához, az azonnali fizetések széleskörű, mindennapi használatának elterjedéséhez ennél több idő kell. Így a szolgáltatás bevezetésének elhalasztása ebből a szempontból nem jelent majd problémát, az MNB lényegesebbnek tartotta azt, hogy a rendszer indulásakor már a kezdeti felhasználói élmények is pozitívak legyenek, azaz megbízható működés mellett magas színvonalú szolgáltatásokat vehessenek igénybe a hazai fogyasztók és vállalatok.

PayTechShow 2019

9:05-9:30

KÉSZPÉNZMENTES GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM MAGYARORSZÁGON: VÍZIÓ ÉS STRATÉGIA

  • Mi a magyar kormány készpénzmentes társadalmi víziója?

9:30-9:55

MIVEL FIZET A FELHASZNÁLÓ HOLNAP?

  • Apple Pay versus PayPal versus Azonnali fizetés. Mi van a hype-on túl?

9:55-10:20

GLOBÁLIS TRENDEK

  • Veszélyes-e a készpénzmentes gazdaság a társadalomra? Működik a svéd modell?
  • Mire készül a GAFA (Google, Apple, Facebook, Amazon) és a BAT (Baidu, Alibaba, Tencent)?

10:20-10:40

KÉSZPÉNZMENTES GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM MAGYARORSZÁGON: AKCIÓK ÉS ESZKÖZÖK

  • Hogyan ösztönzi a jegybank a készpénzmentes fizetési megoldások terjedését a következő 1-3 évben?

4.) Az azonnali fizetési rendszer gazdasági, társadalmi pozitív hatása akkor érvényesülhet, ha az beépül mindennapjainkba és széleskörben használt fizetési móddá válik. Ennek leghatékonyabb eszköze az állam-állampolgár kapcsolatában az azonnali fizetési infrastruktúrára ráépíthető értéknövelt szolgáltatások minél szélesebb spektrumának implementálása, bevezetése. A terjedés, a hálózati hatás elérése érdekében megítélésünk szerint létkérdés, hogy az állami intézmények, pl. NAV, illetve a legnagyobb állami tulajdonú szolgáltatók (pl. MÁV, NKM) elsők között vezessék be pl. a fizetési kérelem szolgáltatást. Elképzelhetőnek tartod-e az állami vállalatok, állami intézmények kötelezését a fizetési kérelem bevezetésére?

Bartha Lajos (MNB): Nincs tervben az állami intézmények, vállalatok kötelezése az azonnali fizetés bevezetésére, erre az MNB-nek jogköre sincsen, de szerencsére nem is látjuk szükségét. Ahogy említettem, az MNB aktívan kiveszi a részét az azonnali fizetésre épülő kiegészítő szolgáltatások fejlesztéseinek támogatásából, és a pénzforgalmi innováció katalizátoraként kíván fellépni.

E tekintetben fontos, hogy nem kizárólag a piaci szereplőkre fókuszálunk, hanem hangsúlyos az állami szektor bevonása is. Ezt formai szempontból az is bizonyítja, hogy az állami ki- és befizetések központi szereplőjének, a Magyar Államkincstárnak a pénzforgalmi vezetője az országos projekt Projektirányító Bizottságának is tagja. De a Kincstár mellett más állami szereplőkkel is folyamatosan tartjuk a kapcsolatot alapvetően kettős céllal.

Egyrészt igyekszünk számukra bemutatni, hogy az új rendszernek milyen előnyei vannak, külföldön milyen szolgáltatásokat építettek erre és hogyan, mely fizetési helyzetekben lenne lehetséges az azonnali fizetés alkalmazása. Másrészt azon szereplők esetében, akik már elkezdtek konkrét fejlesztéseken gondolkozni, igyekszünk minden szakmai segítséget megadni, elsősorban a jogszabályi háttér és az üzleti, működési szabályok értelmezése terén.

Úgy gondolom tehát, hogy

az azonnali fizetés bevezetése után középtávon olyan szolgáltatások is elérhetőek lesznek, amelyeket állami szereplők, vállalatok fejlesztettek ügyfeleik részére,

és amelyek nagyban megkönnyíthetik ezen a területen a fizetések lebonyolítását.

Az interjú második részében többek között a központi, “állami” mobilfizetési alkalmazás lehetőségéről, az AliPay QR-kód alkalmazásáról, az erős ügyfél-hitelesítés 2019. szeptember 14-ei indulásáról kérdeztük Bartha Lajost, az MNB pénzügyi infrastruktúrákért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatóját.

Címkék: