Formálódik a legnagyobb európai bankok stratégiai válasza a PSD2-re és a GDPR-ra. Jönnek a banki adat monetizációs stratégiák. Az első lépés a „mesterkulcs”.

Pár hónappal ezelőtt a Deutsche Bank bejelentette, olyan digitális „mesterkulcsot” tervez piacra dobni, amivel más szolgáltatók – pl. légitársaságok, közműcégek, fizetős tartalomszolgáltatók stb. – online ügyfélportáljához is be lehet jutni külön regisztráció nélkül. A bejelentésre a CNN megtalálta a klikkvadász címet is: „A németek az online regisztráció kinyírását tervezik”.

Jönnének a banki „mesterkulcsok”

Legalábbis a bosszantó online regisztráció korának vetne véget a német óriás bank, hogy ne kelljen minden szolgáltatónál külön-külön regisztrálnunk, űrlapokat töltögetnünk és jelszókombinációkat megjegyeznünk. Mert ugye a rutinos bozótharcos internet felhasználó tudja, sehol nem szabad ugyanazt a felhasználói név, jelszó párost megadni. De mi van akkor, ha a többség nem ennyire tudatos? Nem az. Boldogan ellavíroznak ugyanazzal a username-password kombóval.

Ettől függetlenül minden egyes új online regisztráció esetén végig kell csinálni ugyanazt a folyamatot. Persze – olykor – választhatjuk a facebookos, google plusos profilunkkal való regisztrációs lehetőséget némi adathozzájárulásért cserébe. Ha mégsem élnénk a kényelem eme nyújtotta lehetőségével, akkor marad a szokásos online regisztrációs procedúra: utónév, vezetéknév, nemünk, e-mail cím, jelszó, ország, mobilszám megadása, az adatvédelmi szabályzat, üzletszabályzat elfogadása.

Banki szuperplatform Németországban

A Deutsche Bank ennek vetne véget. Elég, ha „csak” a banktól kapott „digitális mesterkulcsot” használjuk a jövőben, így bármely új szolgáltatónál – amelynek még nem vagyunk az ügyfelei – átugorhatjuk a regisztrációs folyamatot. Csupán a digitális mesterkulcsra lesz szükségünk és máris kinyílnak az online kapuk 2018 közepétől. Legalábbis azoknál a szolgáltatóknál, amelyek csatlakoztak a bank kezdeményezéséhez.

A „mesterkulcs” misztikus kifejezés mögött húzódó koncepciót a bank „iparágakon átívelő online regisztrációs, e-ügyfélazonosítási és adat platformnak” hívja, ami sejtetni engedi a kezdeményezés fő célját. Miután a bank utalt is rá, hogy a platform megfelel majd az EU 2018. május 25-től alkalmazandó Általános Adatvédelmi Rendeletének (GDPR), így már sejthető, hogy az ügyféladat, és azok hasznosítása kerül majd a középpontba.

A múltban is történtek már hasonló kezdeményezések, de a CNN szerint a Deutsche Bank jutott eddig legmesszebb és áll legközelebb az éles induláshoz. Ha a német banknak sikerül a szuperökoszisztémát felépíteni – amihez már más német mammutok, mint az Allianz, az Axel Spinger, a Mercedes gépkocsikat gyártó Daimler, a német Posta csatlakoztak –, akkor az ügyféladatok egymás közötti megosztásával 10-15-20 évre is képesek lehetnek az ügyfelek pénzügyi életútját, pénzügyi igényeit előre jelezni (a GDPR keretei és feltételei mellett). Az előrejelzést pontosíthatja, ha más német szolgáltatók, mint pl. a Deutsche Telekom, a Media Markt, az Aldi, vagy a Lidl is csatlakoznak.

A holland bankok is a „kulcs őrei” lennének

A német bank bejelentését követő pár napon belül a holland Rabobank is hasonló bejelentést tett. A németek mintájára a holland bank digitális ügyfélazonosítási platformot kíván nyújtani az energiaszolgáltatók, a telekommunikációs társaságok, a biztosítók, az egészségügyi intézmények és más pénzügyi szolgáltatók számára. A platformon keresztül az előbbi szolgáltatók digitálisan szerződhetnek az ügyfelekkel, akik ezen a felületen keresztül kezelhetik és rendezhetik számláikat is.

Ugyanakkor Hollandiában nem a Rabobank nevéhez fűződik az egységes elektronikus ügyfélazonosítási keretrendszer létrehozásának ötlete. Idén februárban a Holland Pénzügyi Szövetség bejelentette, olyan ügyfélazonosítási eljáráson dolgoznak, ami megteremti az ügyfelek számára az online szolgáltatók közötti digitális átjárhatóságot.

A szolgáltatást a bankok nyújtanák, amelyen keresztül az ügyfelek más szolgáltatóknál is azonosíthatják magukat a digitális térben. Ezen keresztül jelentkezhetnek be és pl. intézhetik ügyeiket a kormányzati intézményeknél, köthetnek szerződéseket biztosítóknál online, vagy vásárolhatnak a webshopokban.

Az angolok is építkeznek

Azon már meg sem lepődtünk, hogy a német és a holland bejelentéseket követő 1 hónapon belül az angol HSBC bank is hasonló bejelentést tett. A különbség, hogy az angol bank az üzleti ügyfelek közötti digitális szerződéskötés és az értéknövelt pénzforgalmi szolgáltatások feltételeit teremti meg más digitális szolgáltatásokkal kiegészítve.

A német, holland és angol bankok lépései a módosított pénzforgalmi irányelv (PSD2) és az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) tükrében a hazai bankok számára is iránymutatásként szolgálhatnak.

A „mesterkulcshoz” hasonló erős ügyfélazonosítás, vagy digitális személyigazolvány koncepcióról, illetve a kapcsolódó egyedi fejlesztésű megoldásokról a Microsec workshopjain további részletek kaphatók. Ha érdekel a Microsec workshopja, akkor írj nekünk a hello kukac fintechzone.hu e-mail címre!