2020.11.03.

Banki felsővezetői kerekasztal: a koronavírus-járvány hatása a digitális bankolásra 20 pontban

Szerző:

Kategóriák:

„Küszöbön az újabb paradigmaváltás?” című banki felsővezetői kerekasztalban az Erste Bank, K&H Bank és CIB Bank felsővezetője értékelte, milyen hatást gyakorol(t) a koronavírus-járvány a digitális bankolásra. Igaz, sokan kipróbálták a digitális csatornákat a járvány első hulláma alatt, ám nyár végére a hibrid ügyfelek többsége visszatért a bankfiókba – mondták el a banki felsővezetők a FinTechShow-n.

A koronavírus-járvány jelentős lökést adott a banki digitalizációnak és sokan most ismerkedtek meg a digitális pénzügyekkel is, de vajon ez lesz-e az új normális?

Négy kérdés mentén vizsgáltuk az elmúlt hónapok tapasztalatait és a koronavírus utáni várakozásokat dr. Ákos Tamással, a CIB Bank vezérigazgató-helyettesével, Harmati Lászlóval, az Erste Bank vezérigazgató-helyettesével és Németh Balázzsal, a K&H Bank divízió vezetőjével a FinTechShow-n.

#1 KÉRDÉS: Mit írt felül a koronavírus-járvány a digitális banki stratégia megvalósításában? Hova tolódtak a súlypontok a COVID-19 miatt a digitális transzformációban?

  1. A koronavírus-járvány stratégiailag nem írt felül semmit, de a súlypontokat áthelyezte. Nagyon felgyorsította a transzformációt és új dimenzióba került a távoli munkavégzés is.
  2. A transzformációban kiemelt szerepe volt a hitelmoratóriumnak, mivel hitelmoratóriummal kapcsolatos kommunikáció, tanácsadás, nyilatkoztatás tömegeket érintett és a kényszerintézkedések, valamint a félelem miatt a többség igényelte a digitális ügyintézést.
  3. Amiben a járvány hatása látszik, hogy több embert motivált az egyébként rendelkezésre álló digitális szolgáltatások használatára.
  4. A járványhelyzet szigorú intézkedései, a távolságtartási szabályok miatt olyanok is megjelentek a digitális térben, akikről azt gondoltuk, hogy később fognak majd csatlakozni, vagy még nem láttuk, hogyan fogjuk edukálni őket.
  5. Miközben ebben az időszakban próbálunk a lehető legtöbbet fordítani a digitalizációra, azért ne felejtsük el, a járvány okozta gazdasági válság következményeivel is foglalkoznunk el. Ez a kettősség egyszerre van jelen a rövid távú banki stratégiákban.

„Az is látható volt, hogy a mobilalkalmazásban a csekkbefizetés több mint a négyszeresére nőtt a járvány előtti állapothoz képest.”

Harmati László

Erste Bank

#2 KÉRDÉS: Mi a várakozásotok a koronavírus-járvány utáni állapottal kapcsolatban? A koronavírus-járvány után kevesebben fognak hitelt igényelni/számlát nyitni/megtakarítási termékeket vásárolni a bankfiókban és többen intézik majd az előbbieket desktopon, mobilon keresztül (end-to-end: KYC-Onboarding-Tranzakció)?

  1. Meglévő (hibrid) ügyfeleknél azt látjuk, hogy hétről-hétre növekszik a bankfióki látogatások száma és szeptember végére megközelítettük az idei évi januári szintet.
  2. Új ügyfeleknél mindenki látja, hogy milyen irányba megyünk, az akvizíció, az ügyfélazonosítás és a szerződéskötés digitális úton történik majd, de ez lassabban jön el, mint ahogy három évvel ezelőtt vártuk.
  3. Ha a digitális banki megoldások kellően egyszerűek, akkor az összes terméket szinte bárki igénybe tudja venni.
  4. Ugyanakkor ehhez a szabályozóra is szükség van, hogy ennek a jogszabályi környezetét, feltételeit biztosítsák.
  5. Azzal kapcsolatban, hogy a következő három évben az egyes (egyszerűbb) termékek tekintetében milyen digitális értékesítési szintet lehetne elérni, a távolkeleti benchmarkokat látva azt gondoljuk, hogy középtávon a 35-45% -os szint már bátor vállalás.

„Kettőséget látunk. Ha ma már minden adott ahhoz, hogy az ügyfelek online tudjanak számlát nyitni, akkor miért csak az ügyfelek töredéke képes végigmenni a teljes folyamaton?”

dr. Ákos Tamás

CIB Bank

#3 KÉRDÉS: Az elmúlt hónapok milyen változást hoztak a megelőző évekhez képest a banki ügyfelek digitális pénzügyi szolgáltatások iránti keresletében?

  1. A digitálisan aktív ügyfelek száma az elmúlt hetekben annyival nőtt, mint a megelőző egy évben.
  2. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy a hibrid ügyfelek először átmentek kizárólag a digitális csatornára, majd elkezdtek visszamenni a bankfiókba, így a bankfióki látogatások száma lassan kezd visszatérni a koronavírus előtti állapotba.
  3. Ugyanakkor torzítja a statisztikát a hitelmoratóriummal kapcsolatos nyilatkozattétel is, hiszen akik nem voltak digitálisan felkészülve, vagy később döntöttek a moratóriumról, azok is hozzájárulhattak a bankfióki látogatások számának növekedéséhez.
  4. Továbbá ennek az időszaknak a bizonytalansága is megnövelte az ügyfelek igényét a tanácsadás iránt, ami szintén hozzájárult a fióki látogatások számának növekedéséhez.
  5. Ma Magyarországon és egész Európában a legnagyobb kihívás az ügyfelek edukálása
„Azok az ügyfelek, akik segítség nélkül nem tudnak végigmenni a digitális folyamatokon, azok távol fognak maradni a digitális csatornáktól. Azok a bankok, amelyek jól felkészült hálózattal rendelkeznek, képesek lehetnek a bankfiókokban edukálni az ügyfeleket, hogy később már a digitális csatornákat használhassák.”
Németh Balázs

K&H Bank

#4 KÉRDÉS: Évek óta folyik a küzdelem a készpénz ellen, ám az MNB statisztikái szerint érdemi áttörést ezen a téren továbbra sem sikerült elérni. Az idei évben ezen némileg fordított a koronavírus járvány, illetve fokozott a várakozás a 2021.01.01-jén hatályba lépő kereskedelmi törvénymódosítással, valamint a Pénzügyminisztérium digitálistörvény-csomagjával kapcsolatban. Mi hozhat véleményetek szerint áttörést, ha a lakosság egy meghatározó része készpénzben kapja a jövedelmét?

  1. Fontos előrelépés lesz, hogy 2021. január 1-től minden online kasszát üzemeltetőnek kötelező lesz az elektronikus fizetés lehetőségét nyújtani. Ugyanakkor az is nagyon fontos lenne, hogy jövedelmet, támogatást, nyugdíjat a számlára kelljen fizetni és ne legyen lehetőség a készpénzes kifizetésre.
  2. Ha a felhasználók sokkal több segítséget kaphatnának abban, hogy digitális felnőtté váljanak, digitális jogosítványt kapjanak, akkor annak lehet, hogy több hozadéka lenne a készpénz elleni küzdelemben, mint a technológiai újításoknak.
  3. Évek óta terítéken van a készpénz elleni küzdelem, de az egyedi intézkedések eddig nem álltak össze olyan koherens rendszerré, ami igazi változáshoz vezetett volna.
  4. Ahhoz képest, hogy évről-évre történnek intézkedések ezen a területen, a helyzet egyre rosszabb. A helyzet alapvetően azért romlott, mert egyrészt van egy csökkenő GDP, másrészt van egy 7 ezer milliárd forintnyi készpénzállomány, ami egy éves távlatban 10%-os növekedést mutat. Magyarországon csökkenő jövedelemtermelés mellett is nőtt a készpénzállomány, ami teljesen ellentmond az Európában megfigyelhető trendeknek. Összességében a probléma nagyságrendje nőtt Magyarországon.
  5. Végül, de nem utolsó sorban a szabályozói környezet is sokat tehetne a készpénz elleni küzdelemben (pl. 150 ezer forintos ingyenes készénzfelvétel eltörlése).

„Két olyan intézkedés van, ami nagyon hiányzik. Magyarországon a munkavállalók kb. egynegyede kapja készpénzben a fizetését. Érezhető nagyságrendi változás lenne, ha ezt (1) számlapénzben kapnák a munkavállalók. A másik javaslat (a Bankszövetség részéről), ha (2) az 500 ezer forint feletti tranzakciókat készpénzben nem lehetne végrehajtani.”

Harmati László

Erste Bank

Az 50 perces banki felsővezetői kerekasztal megtekinthető a FinTechShow online videókonferencia platformján 2020. december 31-ig a résztvevők és az online jegyet vásárlók számára.

Az “Online jegyet” vásárlók számára hozzáférést biztosítunk a FinTechShow online videókonferencia platformhoz, amelyen 2020.12.31-ig megtekinthetők az előadások, a 3D-s kiállítói tér és kapcsolatot építhetnek egymással a résztvevők. FinTechShow program itt. Összes videó listája itt: Playlist.

Címlapfotó: FinTechZone.hu

Címkék: