Ha januártól valaki bankkártyával akar kifizetni egy húszforintos zacskót egy online kasszával rendelkező kereskedőnél, akkor teljesíteni kell a kérését. A bankkártyás fizetést ugyanis tilos hátrányosan megkülönböztetni a készpénzessel szemben, így a boltos nem mondhat nemet. Az azonban tény, hogy a csekély összegű kártyás vásárlásoknál arányaiban magasabbak a kereskedőt terhelő költségek.
A bankkártyás fizetésre a POS-terminál a legismertebb, de nem az egyetlen megoldás. Az OTP Csoport szakértői összegyűjtötték, hogy kinek és milyen esetekben éri meg a készülék telepítése és üzemeltetése.
Előzmények
A kormány idén áprilisban döntött, hogy 2021. január 1-től az online kasszát üzemeltető kereskedők kötelesek lesznek az elektronikus fizetési lehetőséget biztosítani vásárlóiknak.
A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény „A kereskedelmi tevékenységek folytatásának egyéb feltételei” című alcíme a következő 5/F. §-sal egészül ki:
„5/F.§ A pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. §-a szerinti kereskedő köteles biztosítani a fogyasztó számára az elektronikus fizetés lehetőségét és annak folyamatos rendelkezésre állását.”
A törvénymódosítás alapján a kormány nem preferál egyes fizetési módokat, hanem a piacra bízza és ezáltal fokozza is a versenyt a fizetési megoldást biztosító bankok, fizetési szolgáltatók, fizetési megoldás szállítók között.
Az érintettek a kötelezettségüket teljesíthetik a bankkártyaelfogadás és/vagy az azonnali fizetés bevezetésével.
Milyen tételekből áll össze egy POS-terminál költsége?
Ha a kereskedők a POS-terminál költségeitől tartanak, fontos, hogy átlássák, valójában mivel kell számolniuk. A fizetendő díj jellemzően három költséget tartalmaz:
- bankközi díjat,
- rendszerdíjat,
- kereskedői díjat.
Ezek közül az első kettőt a kártyatársaságok határozzák meg, a harmadikat pedig a. Ez utóbbiban szerepelnek például a tranzakció feldolgozásának, valamint a kötelező kártyatársasági, illetve törvényi előírások betartásának költségei és itt jelenik meg a bank haszna is.
Nézzünk egy egyszerű példát: Egy kisboltban ezer forintért vásárol reggelit a vevő, aki a kasszánál a Magyarországon meghatározó piaci részesedéssel bíró Mastercard logójú betéti kártyájával fizet. A kártyáját kibocsátó és azt a boltban elfogadó pénzintézet megegyezik. A kereskedőnek ezek a költségei:
- A bankközi díj 0 forint, mivel a kártyát kibocsátó és elfogadó pénzintézet megegyezik.
- A rendszerdíj két tételből áll. Tranzakcióként 5 forint, valamint a forgalom 0,1333%-a (példánknál maradva, ezer forint értékű vásárlásnál ez 1,333 forint).
- A kereskedői díj mértéke 1 %, ami esetünkben 10 forint.
- A tételeket összeadva (0 + 5 + 1,333 + 10) 16,33 forintot kapunk, ami az ezer forint 1,63%-a.
Az ezer forintos példánál maradva vizsgáljuk meg azt az esetet, amikor nem ugyanaz a pénzintézet a vevő kártyájának kibocsátója, mint a bolt elfogadó partnere, de mindkét bank magyarországi.
- A bankközi díj mértéke a betéti kártyák esetében 0,2%, vagyis 2 forint
- A rendszerdíj ilyenkor is két tételből áll. Tranzakcióként 8 forint, valamint a forgalom 0,1%-a (ezer forint értékű vásárlásnál 1 forint).
- A kereskedői díj mértéke 1 %, vagyis kereken 10 forint.
- A tételeket összeadva (2 + 8 + 1 + 10) 21 forintot kapunk, ami az ezer forint 2,1%-a.
Kapcsolódó cikkek:
Milyen további költségekre kell figyelni, ha valaki POS-terminált igényel?
A költségek kiszámításánál figyelembe kell venni a terminál bérleti díját is. Az asztali termináloknál kisebb kiadással jár, ha a vállalkozó rendelkezik vezetékes internettel, amihez csatlakoztatni lehet a készüléket. Ebben az esetben plusz kommunikációs költség nem terheli a felhasználót.
A GPRS kommunikációval rendelkező, hordozható terminálok (ezekben a telefonokhoz hasonlóan SIM-kártya van) költsége is a kereskedőt terhelheti, hasonlóan az online kasszákhoz. Érdemes azt is megvizsgálni, hogy vannak-e további, például telepítési, karbantartási, oktatási kiadások – ezek költsége elfogadónként eltérhet.
Mindenkinek a POS a megoldás?
Minden kereskedőnek érdemes átszámolnia, hogy melyik a számára legkedvezőbb megoldás.
„Egy vállalkozás 30 millió forint feletti éves árbevétele esetén POS-terminál igénylését javasoljuk, ám az alacsonyabb forgalmú, 30 millió forintos éves árbevétel alatti vállalkozásoknak a SimpleBusiness megoldást”
– hívta fel a figyelmet Kiss László, az OTP Bank bankkártya-elfogadási értékesítési vezetője.
Kapcsolódó cikkek:
Címlapfotó forrása: pexels.com
