“EIT

Kriptoeszközök szabályozása az EU-ban és DLT alkalmazása a kereskedésben

írta | 2020.11.02. | Blockchain, Összes hír, Szabályozás

“fintechshow, fintech”
“fintechshow, Fintech, playlist”

Az Európai Bizottság 2020. szeptember 24-én új digitális pénzügyi csomagot fogadott el, amelynek részeként az uniós jogalkotó javaslatot tett egy kripto-eszközök piacait szabályozó rendelet elfogadására (Markets in Crypto-Assets, „MiCA”).

Az Európai Bizottság egy kísérleti rendszer bevezetését is szorgalmazza, amely bizonyos fokú mentességet biztosítana a megosztott főkönyvi technológiát (DLT) alkalmazó olyan piaci infrastruktúrák esetén mint a DLT alapú multilaterális kereskedési rendszerek (MTF-ek), illetve a DLT alapú értékpapírelszámolási rendszerek. (Pilot rezsim for market infrastructures based on distributed ledger technology, „Pilot rezsim”)

A Bizottság képviselői a múlt héten webinárium keretében röviden ismertették a fenti javaslatokat és számos kérdésre válaszoltak. Jelen írásunkban – a webináriumon elhangzottak alapján – ezt a két javaslatot ismertetjük bővebben.

Pilot rezsim

A Pilot rezsim-hez önkéntes alapon lehet csatlakozni. Csatlakozás esetén a technológiára korlátozottan lenne irányadó az uniós jog. A jogalkotó ezzel három célt szeretne megvalósítani.

Egyrészt ösztönözni szeretné a DLT mint új technológia alkalmazását, hogy az így gyűjtött tapasztalatok alapján be tudja azonosítani az innováció uniós jogi korlátait.

A pénzügyi eszközök tokenizációjának ugyanakkor nem csak a jelenlegi jogi keretek, de a hiányzó másodlagos piac is akadályát képezi. A Pilot rezsim ezért ennek a másodlagos piacnak a kialakulását is segítené.

Harmadrészt, a jogalkotó ilyen módon szeretné elősegíteni, hogy a DLT mint új technológia elterjedjen a kereskedési és a kereskedés utáni infrastruktúrában, és ezáltal bővüljön az elérhető kereskedési rendszerek köre. Nem cél tehát, hogy a DLT alapú infrastruktúra konkuráljon a már létező kereskedési rendszerekkel.

MiCA

A MiCA a MiFID hatálya alá nem tartozó kriptoeszközöket kibocsátó, illetve az ilyen eszközökhöz kapcsolódó szolgáltatást nyújtó személyek tevékenységét szabályozná. A MiCA ilyen értelemben egy kiegészítő szabályrendszer lenne.

Ez azt jelenti, hogy ha egy kriptoeszköz a MiFID, illetve az azt a tagállami jogba átültető nemzeti jog által szabályozott pénzügyi eszköznek is minősül, akkor arra továbbra is kizárólag a MiFID szabályai lennének irányadóak. A MiFID által szabályozott eszközök esetében tehát a MiCA nem releváns, a Pilot rezsimnek azonban jelentősége van.

A javaslat szerint kriptoeszköznek minősül minden olyan digitális formában megjelenő érték vagy jog, amely átruházható, elektronikusan tárolható és DTL vagy hasonló technológián alapul.

A jogalkotó tudatosan technológiasemleges definíciót választott, hogy „jövőállóvá” tegye a szabályozást.

A javaslat a kriptoeszközkön belül három eszközkategóriát különböztet meg:

  1.  eszköz alapú (asset-referenced) token, aminek az értéke más eszköz (ez lehet valuta, áru, kriptoeszköz, de ezek kombinációja is) értékétől függ;
  2. e-pénz token, amely azokat az kriptoeszközöket fedi le, amelyek fizetési eszközként szolgálnak és az értékük egy adott valutához kötött;
  3. általános kriptoeszköz: ide tartozik minden olyan kripteszköz, ami nem minősül eszköz alapú, illetve e-pénz tokennek.

A jogalkalmazó feladata az egyes eszközök minősítése, a jogalkotó ebben nem ad iránymutatást. Az előterjesztők szerint a többféle valutához kötött kriptoeszköz nem minősül e-pénz tokennek, csak eszköz alapú tokennek, mivel az értéke az érintett valuták árfolyamának változásától függően változó értékkel rendelkezik, szemben egy olyan eszközzel, amely kizárólag egy valutához között, és így mindig fixen meghatározható az értéke.

A Bizottság képviselői a webinárium során hangsúlyozták, hogy a szabályozás technológiasemleges:

a MiCA az alkalmazott technológiától függetlenül alkalmazandó lenne mindenkire, aki kriptoeszközt bocsát ki, illetve azzal kapcsolatban szolgáltatást nyújt.

Ugyanígy, a kriptoeszközök funkciója irreleváns, csak az eszközökhöz kapcsolódó jogok, illetve azok értéke bírna jelentőséggel.

Az Európai Bankhatóság (EBA) kérelemre, vagy saját hatáskörben jelentősnek minősíthet egy eszköz alapú tokent vagy e-pénz token. Ebben az esetben a felügyeletet a tervek szerint az illetékes nemzeti hatóság helyett illetve mellette az EBA látná el.

Ha a MiCA elfogadásra kerül, a kibocsátókra vonatkozó szabályok 30 nap, míg a szolgáltatók esetében csak 18 hónap után lenne alkalmazandó az új rendelet. Fontos átmeneti szabály, hogy míg a már piacon lévő általános kriptoeszközök esetében nem lenne teendő,

a már piacon lévő eszköz alapú tokeneket, illetve e-pénz tokeneket engedélyeztetni kellene.

A szabályozásra törekvés mindenképpen üdvözlendő. Kérdéses azonban, hogy a DLT technológia terjedése, a digitalizáció és a kriptoeszközök evolúciójának sebessége mellett a hosszú jogalkotási folyamat eléri-e a célját.

Csaba_Orsolya

A cikk szerzője dr. Csaba Orsolya,
a Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda ügyvédje.

Címlapfotó: pxfuel.com

“EIT

Itt követhetsz minket:

Gárdos I Mosonyi I Tomori Ügyvédi Iroda

Gárdos I Mosonyi I Tomori Ügyvédi Iroda

A szerzők a Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda partnerei. A Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda a gazdasági élet teljes spektrumában nyújt jogi szolgáltatásokat, tevékenységének fókuszában a bankjog, a tőkepiacok joga és a biztosítási jog áll.
A FinTechZone.hu kiadója a FinTech Group Kft.

PRÓBÁLD KI! PEASYPAY

“EIT
Biometrikus fizetés az EIT Digital által útjára indított magyar startup-tól. Próbáld ki!

Azonnali Fizetési Megoldások

“simplepay azonnali fizetési kiadvanyok
Új lehetőségek az elektronikus fizetésben. Azonnali fizetési megoldások kereskedőknek, bankoknak, technikai aggregátoroknak

NATRIX LIGHTPAPER

“Natrix blockchain lightpaper
A blockchain, mint technológia térnyerése szabályozott környezetben. További részletek a Natrix Lightpaper dokumentumban.

HUNFINTECH 20/20

“HUNFINTECH FINTECH BOOK
A Magyar FinTech Book: A 20 legígéretesebb magyar fintech.

AZONNALI FIZETÉS

“azonnali fizetes
2020. március 2-án indult az azonnali fizetési rendszer Magyarországon. Így készülhetünk az új lehetőségekre.