Erőteljes digitális fejlesztésekbe kezd az MNB, aminek része a mesterséges intelligencia felügyeleti felhasználása és a blockchain hasznosítása is – hangzott el minap az MNB alelnökétől, dr. Windisch Lászlótól az MKT Vándorgyűlés fintech kerekasztalában. A Jegybank éllovas kíván lenni a legújabb technológiák hasznosításában, amit saját fintech laboratóriumon, szabályozói tesztkörnyezeten és egyéb partnerségeken keresztül érne el.

A gépi tanulást az MNB a lehető legkorábban alkalmazná, hogy a havonta beérkező több tízezer adat, információ és dokumentáció gyorsan feldolgozhatóvá és „felügyelhetővé” váljon. Emellett dolgoznak egy olyan blockchain rendszeren is, ami a jelzáloghitelek mögötti ingatlanra kötendő lakásbiztosítás nyomon követésére szolgál majd – hangsúlyozta az MNB alelnöke.

Windisch Laszlo MNB alelnok

Új digitális dimenziót nyit az MNB

A távoli ügyfélazonosítás megteremtése, az azonnali átutalás előkészítése, vagy a szabályozói tesztkörnyezet (sandbox) elindítása az elmúlt hónapok jegybanki lépései, amelyekkel új digitális dimenzióba terelnék a hazai bankokat.

Az MNB a szabályozói sandbox-on keresztül is vizsgálja a legújabb technológiák hasznosítási lehetőségét. Ennek keretében tesztelik például a távollévők közötti azonosítást biztosító legújabb információtechnológiai megoldást is.

„Fogalmunk sincs, hogy amit ma fintechnek, vagy technológiai változásnak hívunk, az mit fog jelenteni 5-10 év múlva, illetve ennek milyen kulturális változásai lesznek. Amit viszont biztosan tudunk, hogy a fejlődés terepe a digitalizáció és az adat(kezelés) lesz. Az MNB ezeken a területeken éllovas kíván lenni” – mondta el az MNB alelnöke.

Ha a pénzügyi szektor megfelelő adattárházakkal rendelkezne, akkor a Jegybank felé történő adatszolgáltatás ugyanúgy működhetne, mint az online pénztárgépek esetén. Igaz, a valós idejű adatszolgáltatás feltételei még nem adottak a hazai pénzügyi szolgáltatóknál, ám a mesterséges intelligencia így is jelentősen segítheti a Felügyelet munkáját. Első lépésként az MNB saját adatelemző keretrendszer kiépítésébe kezd, amit a gépi tanulás hasznosítása követ majd.

Nyitni kell az adatvezérelt modellek irányába

Az idén januártól kötelezően alkalmazandó módosított pénzforgalmi irányelv (PSD2) és az ennek eredményeként megnyíló banki adatvagyon hasznosításának legnagyobb nyertesei a bankok lehetnek, ha kellően nyitottan és kreatívan közelítenek a kihíváshoz. Az MNB eddig 10-15 olyan szereplővel egyeztetett, amelyek érdeklődnek a számlainformációkat összesítő szolgáltatási (AISP) lehetőség iránt – hangzott el a kerekasztalban.

A fintech cégekkel, a frissen alakult startupokkal szemben a bankok rendelkeznek az ügyfelek bizalmi tőkéjével, amivel könnyebben megszerezhetik az ügyfelek felhatalmazását az érzékeny pénzügyi adataik hasznosítására. A PSD2-nek köszönhetően a hazai bankok és biztosítók az eddigi működésüktől és gyakorlataiktól eltérő új, adatvezérelt szolgáltatási modelleket alakíthatnak ki – tette hozzá az MNB alelnöke.

Igaz, a PSD2 élénkíteni fogja a hazai bankok közötti versenyt, de nem csak egymás lépéseit kellene figyelniük, hanem a szektoron kívüli digitális szolgáltatók lépéseit is. Ha a bankok az adatok feldolgozásában, hasznosításában rövid időn belül nem tesznek jelentős előrelépéseket, akkor könnyen alulmaradhatnak a Google, vagy a Facebook betörésével szemben.

Jegybanki FinTechLab

Különálló szervezeti egységet, egy fintech laboratóriumot is létrehozott az MNB a hazai piacon megjelenő új fejlesztések, fintech megoldások feltérképezésére, azok felkarolására, aminek a neve – ettől a héttől – hivatalosan FinTechLab.

Az MNB szerepe felértékelődik a bankokon kívül érkező pénzügyi innovációk esetleges hiányosságainak időben történő feltárásában, hogy ezzel elkerülhetők legyenek a pénzügyi közvetítői rendszer stabilitását veszélyeztető hatások.

Ugyanakkor a legfontosabb, hogy ne csak az MNB, hanem a pénzügyi közvetítői rendszer más szereplői is nyitottan álljanak a legújabb technológiákhoz – hangsúlyozta az MNB alelnöke.