A tokenek tulajdonjogi (vagyoni értékű jogok) igény igazolását szolgálja és polgári jogi igényt keletkeztet a tulajdonosa vagy birtokosa számára. A tokenek jellegük szerint vagyoni értékű jogokat testesíthetnek meg és emiatt átruházhatóak vagy kereskedhetőek természetes vagy jogi személyek között, közvetítő vagy értékbecslő nélkül.

A digitális médium rögzítésének olyan formája, amelynek nincsen hasznossága vagy értéke vagy alkalmazhatósága azon a platformon kívül, amelyen kibocsátották, és amelyet csak az ilyen platformon belüli digitális eszközökkel lehet a kibocsátója számára megváltani.

Olyan token, amelyek létrejötte a digitális nyilvántartásban (főkönyv) vagy adatbázisban feltüntetett tranzakciók létrehozását vagy igazolását szolgálja. Digitális főkönyvben vagy adatbázisban van rögzítve, amely időrendi, konszenzus alapú, decentralizált és matematikailag igazolt jellegű, különös tekintettel az egységek létrehozatalára és azok elosztására. A digitális egységek kiválasztása véletlenszerű kiválasztással történik, ami esetleg a már meglévő ilyen egységek birtoklásán vagy azok kora alapján (értsd: létrehozásuk óta eltelt idő) alapszik.

Kibocsátó és a befektető között alkalmazandó jog: az ún. tokeneken fennálló (dologi jogok) tekintetében az alkalmazandó jog az, amelyet a token megszerzője (tulajdonos vagy jogosult) és a token kibocsátója a token kibocsátás kapcsán az ún. befektetői memorandumban kifejezetten kikötött mint tokenek kapcsán alkalmazandó jogot.

Olyan cselekvési sorrendnek kell tekinteni, amelynek célja a tokenek (jelek) elidegenítése a kibocsátótól a felvásárló felé. Egy típusú „jelnek” csak egy kibocsátója lehet.

A tokenek (jelek) kibocsátási eljárása a következő szakaszokból áll: a tokenek (jelek) kibocsátója az információs és távközlési hálózaton, azaz az interneten közzé kell tegye a befektetői memorandumot, az ajánlatot, amely tartalmazza az általa kibocsátott tokenek megvásárlásának feltételeit (továbbiakban – nyilvános ajánlat a kibocsátott tokenekről, azaz jelekről), valamint a kibocsátó által meghatározott, a tokenek kibocsátásához nélkülözhetetlen egyéb dokumentumokat, a különböző szerződések megkötése, beleértve az intelligens („okos”) szerződést is, amelyek célja a tokenek vásárló általi elidegenítése és kifizetése.

A tokenek kibocsátására vonatkozó nyilvános ajánlatnak tartalmaznia kell a kibocsátó és haszonélvező (kedvezményezett) (ha van) adatait:

• a token kibocsátó és a haszonélvező teljes nevét (ha van ilyen),
• a kibocsátó folymatosan működő végrehajtó szervének és kedvezményezettjének (ha van) tartózkodási helyét és címét,
• a kibocsátó hivatalos honlapját az internetes információs és távközlési hálózaton,
• a tokenek nyilvános ajánlattételének másolatát és a befektetési memorandumot őrző letéteményes tevékenységet folytató személyre vonatkozó információkat, akiknél a tokenek nyilvános ajánlattételének másolatát és a befektetési jegyet letétbe helyezték (ha a kibocsátó nem önállóan tartja számon a tokenek tulajdonosainak jogait),
• a kibocsátott tokenek megvásárlásáról szóló szerződések megkötésének időpontját,
• a tokenek kibocsátásáról szóló ajánlattétel elfogadásának eljárási rendjét, beleértve az elfogadási határidőt, valamint
• a megszerezni kívánt tokenek kifizetésének eljárási rendjét,
• tájékoztatás arról a maximális összegről, amelyért a nem akkreditált/minősített befektetők vásárolhatnak tokeneket,
• a digitális tranzakciók nyilvántartásának vezetésére vonatkozó szabályokat, többek között a digitális tranzakciók validálásának eljárását,
• a megvásárlandó tokenek és a digitális nyilvántartás elérésének módját tároló digitális pénztárcák megnyitásának rendjéről szóló információt,
• más, a kibocsátó által meghatározott adatokat.

Megfontolandó, hogy a tokenek kibocsátására vonatkozó nyilvános ajánlatot a kibocsátó szerv irányító testületének, vagy a jogi személy vezetője vagy az egyéni vállalkozó ellássa-e fokozott minősítésű, hitelesített elektronikus aláírással.

Ha a token tulajdonosok jogait a kibocsátó nem önállóan tartja nyilván, akkor a kibocsátó köteles átadni megőrzésre a tokenek kibocsátásáról szóló nyilvános ajánlattétel másolatát és a befektetői memorandumot a tokenek kibocsátására letéteményes tevékenységet végző személy részére.

A befektetési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a kibocsátóra vonatkozó információkat: a teljes és rövidített nevet, a megalakulás célját (ha van ilyen), a főbb tevékenységi köröket, információkat a kibocsátó részvényeseiről (résztvevőkről), valamint a kibocsátó irányító testületeinek felépítéséről és hatásköréről, a tokenek kibocsátásának célját és az eladásukból származó eszközök felhasználási irányait.

Ha a tokenek kibocsátását egy adott projekt finanszírozása céljából végzik, akkor bemutatásra kerül a projekt leírása, beleértve az üzleti tervet (ha van ilyen) és a végrehajtás ütemezését, valamint a projekt végrehajtásának kockázataival kapcsolatos információkat, a beruházások bevonzására irányuló javaslatok feltételeit, a token tulajdonos jogait, valamint e jogok gyakorlására vonatkozó eljárást, egyéb információkat, amelyeket a kibocsátó szükségesnek tart a befektetési memorandumban való feltüntetéshez.

A befektetési memorandumot a kibocsátó szerv irányító testületének, vagy a jogi személy vezetője vagy az egyéni vállalkozónak, azaz a kibocsátónak kell ellátnia aláírással, ezáltal megerősítve a befektetési jegyzőkönyvben foglalt valamennyi információ pontosságát és teljességét.

A befektetési memorandum, a digitális tranzakciók nyilvántartására vonatkozó szabályok és egyéb dokumentumok a tokenek kibocsátásáról szóló nyilvános ajánlattal egy időben kerülnek közzétételre, legkésőbb a token kibocsátásról szóló ajánlattételben szereplő elidegenítési szerződéskötések megkötésének időpontját megelőzően.

A tokenek kibocsátásáról szóló ajánlat közzétételét megelőzően a tokeneket lehet/nem lehet felajánlani a potenciális vásárlóknak semmilyen formában és semmilyen reklámmal.

A digitális pénzügyi eszközök tulajdonosai tokenek devizára történő átváltási tranzakciók végrehajtására csak az operátoron keresztül jogosultak.

A digitális pénzügyi eszközökkel végezhető egyéb ügyletek listáját, valamint az ilyen tranzakciókra vonatkozó eljárásokat és azok feltételeit a törvényhozás állapítja meg.

Az ilyen tranzakciókra vonatkozó információkat digitális pénztárcában kell tárolni, amelyet a felek a digtális pénzügyi eszközök cseréjét végző operátor segítségével nyithatnak meg.

A digitális pénztárcát a digitális pénzügyi eszközök cseréjét végrehajtó operátor csak a tulajdonost azonosító eljárás elvégzése után nyitja meg. A megnyitás, a digitális bejegyzésekről szóló információ tárolás, digitális pénztárca vezetés és bezárás rendjét, valamint a digitális pénztárcák védelmére vonatkozó követelményeket a törvényhozás alkotja meg.