A felhasználók digitális pénzügyi edukációjában, az új digitális pénzügyi megoldások iránti bizalom növelésében meghatározó szerepe lehet a Digitális Jólét Pénzügyi Védjegynek. A program részleteiről dr. Solymár Károly Balázzsal, az ITM helyettes államtitkárával beszélgettünk.

A pénzügyi szektor digitalizációja, a digitális pénzügyi szolgáltatások széles körű és egyszerű elérésének biztosítása iparágakon átívelő gazdaságösztönző hatással bír. Számos – főként szabályozói – intézkedés született nemzetközi és hazai szinten a pénzügyi szektor digitális fejlődésének felgyorsítására. A Digitális Jólét Program (DJP) által életre hívott védjegyrendszer, és ennek részeként a Digitális Pénzügyi Védjegy intézménye más megközelítés mentén, nem szabályozói eszközökkel segíti a szektor digitalizációját.

1. Mi a Digitális Pénzügyi Védjegy víziója? Mi a Digitális Pénzügyi Védjegy?

Dr. Solymár Károly Balázs: A Digitális Jólét Pénzügyi Védjegy (DJPV) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által lajstromozott hivatalos márkajel, amelynek védjegytulajdonosi jogaival a Digitális Jólét Program rendelkezik.

A pályázati program célja, hogy a fejlett és kiemelkedő minőségű digitális pénzügyi szolgáltatásokra felhívja a fogyasztók figyelmét, illetve a szolgáltatókat további kiemelkedő fejlesztésekre motiválja. A pandémia hatására a távolról, személyes megjelenés nélkül végezhető pénzügyi műveletek iránti igény jelentősen megnövekedett, erre a pénzügyi szolgáltatók innovációval, digitalizációval reagáltak.

Egy év alatt több évnyi fejlődés zajlott le, és erre a fogyasztók figyelmét is fel kell hívni, hogy könnyebben eligazodjanak a megbízható és biztonságos pénzügyi alkalmazások között, hiszen az ügyfelek továbbra is biztonságot és megbízhatóságot várnak el a pénzügyi szolgáltatóktól.

2. Hogyan lehet elnyerni a védjegyhasználati jogot? Milyen feltételeknek kell a bankoknak megfelelniük?

Dr. Solymár Károly Balázs: A Védjegy használatára olyan biztosítók és hitelintézetek pályázhatnak, amelyek magyarországi székhellyel, fiókteleppel rendelkeznek, pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanak, és a pályázat benyújtása idején ügyfélszámuk elérte legalább az ötezret, de tervben van, hogy idővel tovább bővítjük a pályázók körét.

A pályázati feltételek minden kategóriában a termékek és szolgáltatások digitalizáltságának szintjével függenek össze. Az alapszint kötelezően teljesítendő minden pályázónak, a kiemelkedő digitalizált szint elnyeréséhez viszont már komolyabb innovációt igénylő fejlesztések megléte szükséges. Emellett minden pályázónak lehetősége van arra is, hogy saját egyedi innovációt nyújtson be.

A pályázat dokumentációja a digitalisjoletprogram.hu oldalon érhető el, itt történik az elektronikus benyújtás is. A pályázat vizsgálatát és a pontozást a DJP végzi, a döntést pedig a Tanácsadó Testület hagyja jóvá. Ez a Testület biztosítja a kritériumrendszer naprakészségét is, szakértő tagjait az ITM, a PM, az MNB, az NHIT, a Bankszövetség, a Magyar Biztosítók Szövetsége, az IVSZ, a Corvinus Egyetem és egyéb szakmai szervezetek delegálják.

3. Milyen kötelezettséget jelent és milyen jogosultságokkal jár, ha valamely bank elnyeri a Digitális Pénzügyi Védjegy használati jogát?

Dr. Solymár Károly Balázs: A jogosultságok hangsúlyosabbak a kötelezettségeknél. Fontos azzal kezdeni, hogy a pályázat és a védjegyhasználati jog díjtalan.

A DJP szerződést köt a nyertesekkel, amely évente automatikusan meghosszabbodik, ha nem mondja fel egyik fél sem. A fő kötelezettség és jog is egyben az elnyert védjegy megjelenítése a kommunikációs felületeken (van példa olyan nyertes bankra, amely a reklámfilmjében helyezte el a logót), a másik elvárás pedig, hogy az érintett intézmény tájékoztatást nyújtson a védjegyről az ügyfelek számára.

Arra számítunk, hogy állami szervezet által kiadott védjegy vizuális azonosításával az ügyfelek kevésbé tájékozott köre is kap egy egyértelmű kapaszkodót, amiről felismerheti a megbízható szolgáltatókat, szolgáltatásokat, de ennek mellékágaként felfigyelhet a pénzügyi digitalizáció általános előnyeire is.

4. A feltételek összeállításánál készült-e felmérés a hazai bankszektor jelenlegi digitális felkészültségéről? Hogyan határozták meg a használati jog elnyerésének minimális feltételeit?

Dr. Solymár Károly Balázs: A program kidolgozása már 2018-ban elkezdődött. Az előkészítő munkák során a szakértők interjúk segítségével mérték fel a hazai pénzügyi szektor digitalizáltsági szintjét, és begyűjtötték a javaslatokat a védjegy pontozási rendszerére.

Ennek a folyamatnak részesei voltak az ágazat érdekképviseleti szervezetei, így a Bankszövetség és a Magyar Biztosítók Szövetsége is. A pénzügyi szektor azonban folyamatosan és dinamikusan fejlődik, így a védjegy rendszerét felügyelő Tanácsadó Testület minden évben felül fogja vizsgálni a kritériumokat.

5. Eddig két bank nyerte el a védjegy használati jogát. Ennek mi az oka az ön véleménye szerint? Jelenti-e ez az eredmény, hogy túl magas a léc?

Dr. Solymár Károly Balázs: A hitelintézeteknek és a biztosítóknak is komoly terhet jelent a pandémia hatása, kezelése, emiatt a védjegypályázatok összeállítása is lassabb ütemben zajlik.

Több potenciális pályázó küldött be tisztázó kérdéseket, amelyek megválaszolásával a kollégák segítik a pályázatok elkészülését. Természetesen azt látnia kell a pályázóknak, hogy a pályázat nem jelenti rendszereik technológiai auditját, nincs szó hatósági jellegű ellenőrzésről, minősítésről.

6. Véleménye szerint melyik a három legfontosabb szolgáltatási kritérium, amelynek ma egy korszerű digitális banknak meg kell felelnie?

Dr. Solymár Károly Balázs: A védjegy rendszere is abból indul ki, hogy bizonyos szolgáltatások ma már minden banknál elvárhatók, ide sorolom a netbank- és mobilbank-alkalmazás elérhetőségét, a dokumentumok online beküldhetőségét és az elektronikus csatornán történő kapcsolattartást, beleértve az értesítő üzeneteket és az ügyfél által elvégezhető egyszerűbb műveleteket.

A valóban korszerű és innovatív jelzővel illethető szolgáltatásokban már lehetőség van webkamerás azonosításra, mobiltárca és mobilfizetés használatára, emellett elérhetőek az azonnali fizetési rendszer funkciói, mint a másodlagos azonosító beállítása, fizetési kérelem indítása.

7. A Védjegy egyik fő célja a fogyasztói bizalom növelése a digitális pénzügyi szolgáltatások iránt. Milyen eszközökkel biztosítja az ITM, hogy a védjegyhasználó pénzintézetek tartósan magas szolgáltatási minőséget nyújtsanak?

Dr. Solymár Károly Balázs: A védjegyhasználati szerződés szerint a DJP-nek lehetősége van évente ellenőrizni a megfelelőség, a minőség fenntartását, ellenkező esetben a szerződés felmondható, amelynek következtében a védjegy arculati elemeinek használati joga megszűnik.

Emellett a Tanácsadó Testületen keresztül folyamatosan monitorozzuk a szakmai észrevételeket, rendszeresen tartanak a kollégák bemutató előadásokat, ahol lehetőség van javaslatokat tenni, innovatív megoldásokat bemutatni. Úgy gondolom, a hitelintézetek és biztosítók saját álláspontjuk szerint is tisztában vannak a szolgáltatási minőség fontosságával, ezért mi partneri szerepben lehetőséget nyújtunk, hogy ezeket a törekvéseiket bemutathassák.

8. El lehet veszteni a védjegyhasználati jogosultságot? A kidolgozott pályázati rendszer hogyan biztosítja a technológiai fejlődésnek és a fogyasztói igények változásának való megfelelést?

Dr. Solymár Károly Balázs: El lehet veszíteni ezt a jogosultságot a korábban már említett ellenőrzés során feltárt hiányosságok, illetve természetesen súlyos szerződésszegés esetén, például a védjegy jellemzőinek egyoldalú megváltoztatásával, visszaélésszerű használatával. A Tanácsadó Testület minden évben felülvizsgálja a kritériumrendszert, keresi a beemelendő legújabb innovációkat, ezzel biztosítva a naprakészséget.

9. Milyen további programokkal segíti az ITM a fogyasztói bizalom növekedését a digitális pénzügyi szolgáltatások iránt?

Dr. Solymár Károly Balázs: Épp az elmúlt hetekben valósult meg önálló konferenciaként a Digitális Fogyasztóvédelem Napja (03.22), ahol az előadók több szakmai megközelítésben foglalkoztak a fogyasztókat érintő digitalizációval: napirendre került a fintech technológia és szolgáltatás köre, de például az elektronikus szerződéskötés kérdésével is önálló előadás foglalkozott.

A digitális fogyasztóvédelem általában is kiemelt témája az ITM-nek, ezért a közeljövőben is várhatók a minisztériumtól ebben a tárgyban intézkedések.

10. Mi a következő lépés a védjegyek rendszerében?

Dr. Solymár Károly Balázs: Vizsgáljuk a további védjegytípusok bevezetésének lehetőségét is, napirenden van az önkéntes pénztárak bevonása, illetve a fintech szolgáltatókra vonatkozó védjegy kidolgozása is.

Címlapfotó forrása: ITM