Digitális Pénzügyi Védjegy erősítheti a bizalmat a digitális pénzügyek iránt

írta | 2021.04.08. | Banki és fintech hírek, Digitális pénzügyek, Hazai digitális banki hírek, Hazai digitális bankolás, Összes hír

kh webinarium

A felhasználók digitális pénzügyi edukációjában, az új digitális pénzügyi megoldások iránti bizalom növelésében meghatározó szerepe lehet a Digitális Jólét Pénzügyi Védjegynek. A program részleteiről dr. Solymár Károly Balázzsal, az ITM helyettes államtitkárával beszélgettünk.

A pénzügyi szektor digitalizációja, a digitális pénzügyi szolgáltatások széles körű és egyszerű elérésének biztosítása iparágakon átívelő gazdaságösztönző hatással bír. Számos – főként szabályozói – intézkedés született nemzetközi és hazai szinten a pénzügyi szektor digitális fejlődésének felgyorsítására. A Digitális Jólét Program (DJP) által életre hívott védjegyrendszer, és ennek részeként a Digitális Pénzügyi Védjegy intézménye más megközelítés mentén, nem szabályozói eszközökkel segíti a szektor digitalizációját.

1. Mi a Digitális Pénzügyi Védjegy víziója? Mi a Digitális Pénzügyi Védjegy?

Dr. Solymár Károly Balázs: A Digitális Jólét Pénzügyi Védjegy (DJPV) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által lajstromozott hivatalos márkajel, amelynek védjegytulajdonosi jogaival a Digitális Jólét Program rendelkezik.

A pályázati program célja, hogy a fejlett és kiemelkedő minőségű digitális pénzügyi szolgáltatásokra felhívja a fogyasztók figyelmét, illetve a szolgáltatókat további kiemelkedő fejlesztésekre motiválja. A pandémia hatására a távolról, személyes megjelenés nélkül végezhető pénzügyi műveletek iránti igény jelentősen megnövekedett, erre a pénzügyi szolgáltatók innovációval, digitalizációval reagáltak.

Egy év alatt több évnyi fejlődés zajlott le, és erre a fogyasztók figyelmét is fel kell hívni, hogy könnyebben eligazodjanak a megbízható és biztonságos pénzügyi alkalmazások között, hiszen az ügyfelek továbbra is biztonságot és megbízhatóságot várnak el a pénzügyi szolgáltatóktól.

2. Hogyan lehet elnyerni a védjegyhasználati jogot? Milyen feltételeknek kell a bankoknak megfelelniük?

Dr. Solymár Károly Balázs: A Védjegy használatára olyan biztosítók és hitelintézetek pályázhatnak, amelyek magyarországi székhellyel, fiókteleppel rendelkeznek, pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanak, és a pályázat benyújtása idején ügyfélszámuk elérte legalább az ötezret, de tervben van, hogy idővel tovább bővítjük a pályázók körét.

A pályázati feltételek minden kategóriában a termékek és szolgáltatások digitalizáltságának szintjével függenek össze. Az alapszint kötelezően teljesítendő minden pályázónak, a kiemelkedő digitalizált szint elnyeréséhez viszont már komolyabb innovációt igénylő fejlesztések megléte szükséges. Emellett minden pályázónak lehetősége van arra is, hogy saját egyedi innovációt nyújtson be.

A pályázat dokumentációja a digitalisjoletprogram.hu oldalon érhető el, itt történik az elektronikus benyújtás is. A pályázat vizsgálatát és a pontozást a DJP végzi, a döntést pedig a Tanácsadó Testület hagyja jóvá. Ez a Testület biztosítja a kritériumrendszer naprakészségét is, szakértő tagjait az ITM, a PM, az MNB, az NHIT, a Bankszövetség, a Magyar Biztosítók Szövetsége, az IVSZ, a Corvinus Egyetem és egyéb szakmai szervezetek delegálják.

3. Milyen kötelezettséget jelent és milyen jogosultságokkal jár, ha valamely bank elnyeri a Digitális Pénzügyi Védjegy használati jogát?

Dr. Solymár Károly Balázs: A jogosultságok hangsúlyosabbak a kötelezettségeknél. Fontos azzal kezdeni, hogy a pályázat és a védjegyhasználati jog díjtalan.

A DJP szerződést köt a nyertesekkel, amely évente automatikusan meghosszabbodik, ha nem mondja fel egyik fél sem. A fő kötelezettség és jog is egyben az elnyert védjegy megjelenítése a kommunikációs felületeken (van példa olyan nyertes bankra, amely a reklámfilmjében helyezte el a logót), a másik elvárás pedig, hogy az érintett intézmény tájékoztatást nyújtson a védjegyről az ügyfelek számára.

Arra számítunk, hogy állami szervezet által kiadott védjegy vizuális azonosításával az ügyfelek kevésbé tájékozott köre is kap egy egyértelmű kapaszkodót, amiről felismerheti a megbízható szolgáltatókat, szolgáltatásokat, de ennek mellékágaként felfigyelhet a pénzügyi digitalizáció általános előnyeire is.

4. A feltételek összeállításánál készült-e felmérés a hazai bankszektor jelenlegi digitális felkészültségéről? Hogyan határozták meg a használati jog elnyerésének minimális feltételeit?

Dr. Solymár Károly Balázs: A program kidolgozása már 2018-ban elkezdődött. Az előkészítő munkák során a szakértők interjúk segítségével mérték fel a hazai pénzügyi szektor digitalizáltsági szintjét, és begyűjtötték a javaslatokat a védjegy pontozási rendszerére.

Ennek a folyamatnak részesei voltak az ágazat érdekképviseleti szervezetei, így a Bankszövetség és a Magyar Biztosítók Szövetsége is. A pénzügyi szektor azonban folyamatosan és dinamikusan fejlődik, így a védjegy rendszerét felügyelő Tanácsadó Testület minden évben felül fogja vizsgálni a kritériumokat.

5. Eddig két bank nyerte el a védjegy használati jogát. Ennek mi az oka az ön véleménye szerint? Jelenti-e ez az eredmény, hogy túl magas a léc?

Dr. Solymár Károly Balázs: A hitelintézeteknek és a biztosítóknak is komoly terhet jelent a pandémia hatása, kezelése, emiatt a védjegypályázatok összeállítása is lassabb ütemben zajlik.

Több potenciális pályázó küldött be tisztázó kérdéseket, amelyek megválaszolásával a kollégák segítik a pályázatok elkészülését. Természetesen azt látnia kell a pályázóknak, hogy a pályázat nem jelenti rendszereik technológiai auditját, nincs szó hatósági jellegű ellenőrzésről, minősítésről.

6. Véleménye szerint melyik a három legfontosabb szolgáltatási kritérium, amelynek ma egy korszerű digitális banknak meg kell felelnie?

Dr. Solymár Károly Balázs: A védjegy rendszere is abból indul ki, hogy bizonyos szolgáltatások ma már minden banknál elvárhatók, ide sorolom a netbank- és mobilbank-alkalmazás elérhetőségét, a dokumentumok online beküldhetőségét és az elektronikus csatornán történő kapcsolattartást, beleértve az értesítő üzeneteket és az ügyfél által elvégezhető egyszerűbb műveleteket.

A valóban korszerű és innovatív jelzővel illethető szolgáltatásokban már lehetőség van webkamerás azonosításra, mobiltárca és mobilfizetés használatára, emellett elérhetőek az azonnali fizetési rendszer funkciói, mint a másodlagos azonosító beállítása, fizetési kérelem indítása.

7. A Védjegy egyik fő célja a fogyasztói bizalom növelése a digitális pénzügyi szolgáltatások iránt. Milyen eszközökkel biztosítja az ITM, hogy a védjegyhasználó pénzintézetek tartósan magas szolgáltatási minőséget nyújtsanak?

Dr. Solymár Károly Balázs: A védjegyhasználati szerződés szerint a DJP-nek lehetősége van évente ellenőrizni a megfelelőség, a minőség fenntartását, ellenkező esetben a szerződés felmondható, amelynek következtében a védjegy arculati elemeinek használati joga megszűnik.

Emellett a Tanácsadó Testületen keresztül folyamatosan monitorozzuk a szakmai észrevételeket, rendszeresen tartanak a kollégák bemutató előadásokat, ahol lehetőség van javaslatokat tenni, innovatív megoldásokat bemutatni. Úgy gondolom, a hitelintézetek és biztosítók saját álláspontjuk szerint is tisztában vannak a szolgáltatási minőség fontosságával, ezért mi partneri szerepben lehetőséget nyújtunk, hogy ezeket a törekvéseiket bemutathassák.

8. El lehet veszteni a védjegyhasználati jogosultságot? A kidolgozott pályázati rendszer hogyan biztosítja a technológiai fejlődésnek és a fogyasztói igények változásának való megfelelést?

Dr. Solymár Károly Balázs: El lehet veszíteni ezt a jogosultságot a korábban már említett ellenőrzés során feltárt hiányosságok, illetve természetesen súlyos szerződésszegés esetén, például a védjegy jellemzőinek egyoldalú megváltoztatásával, visszaélésszerű használatával. A Tanácsadó Testület minden évben felülvizsgálja a kritériumrendszert, keresi a beemelendő legújabb innovációkat, ezzel biztosítva a naprakészséget.

9. Milyen további programokkal segíti az ITM a fogyasztói bizalom növekedését a digitális pénzügyi szolgáltatások iránt?

Dr. Solymár Károly Balázs: Épp az elmúlt hetekben valósult meg önálló konferenciaként a Digitális Fogyasztóvédelem Napja (03.22), ahol az előadók több szakmai megközelítésben foglalkoztak a fogyasztókat érintő digitalizációval: napirendre került a fintech technológia és szolgáltatás köre, de például az elektronikus szerződéskötés kérdésével is önálló előadás foglalkozott.

A digitális fogyasztóvédelem általában is kiemelt témája az ITM-nek, ezért a közeljövőben is várhatók a minisztériumtól ebben a tárgyban intézkedések.

10. Mi a következő lépés a védjegyek rendszerében?

Dr. Solymár Károly Balázs: Vizsgáljuk a további védjegytípusok bevezetésének lehetőségét is, napirenden van az önkéntes pénztárak bevonása, illetve a fintech szolgáltatókra vonatkozó védjegy kidolgozása is.

kh webinarium

kh webinarium

Itt követhetsz minket:

NÉMETH MONIKA

NÉMETH MONIKA

A Magyar Telekomnál szabályozással, majd “smart” projektekkel foglakozott. A pénzügyi szektorban végmenő digitális transzformáció kísértetiesen hasonlít a telko iparág átalakulására, így korábbi tapasztalatait most a digi pénzügyek világában hasznosítja. Ha ma lenne óvodás, akkor a PSD2 lenne belevarrva a takarójába. A #regtech trendeket és megoldásokat is vizsgálja a szabályozói kihívások mellett. #banktech #regtechguru
A FinTechZone.hu kiadója a FinTech Group Kft.

WEBINÁRIUM

KH webinarium
Mit hoz a jövő? Hogyan alakítják át az újabb és újabb innovációk a pénzügyeinket, a munka világát, a környezetünket vagy akár a táplálkozásunkat?

ELEKTRONIKUS FIZETÉSI TÉRKÉP

“elektronikus fizetesi terkep
Betekintést adunk az elektronikus fizetési piac átalakulásába, az új fizetési megoldások világába.

HUNFINTECH 20/20

“HUNFINTECH FINTECH BOOK
A Magyar FinTech Book: A 20 legígéretesebb magyar fintech.

GPE softPOS

softpos gpe bankkartya elfogadas mobilon globalpayments
Androidos mobilod van? Töltsd le a GPE softPOS alkalmazást és fogadj egyszerűen érintés nélküli fizetéseket közvetlenül az okostelefonodon keresztül!

Azonnali Fizetési Megoldások

“simplepay azonnali fizetési kiadvanyok
Új lehetőségek az elektronikus fizetésben. Azonnali fizetési megoldások kereskedőknek, bankoknak, technikai aggregátoroknak.