Mit jelent a KAÜ alkalmazása a pénzügyi szektor számára? Hogyan változhat a távoli szerződéskötés eddigi gyakorlata az új Ptk. módosításnak köszönhetően? Milyen technológiát, megoldásokat szeretnének használni az ügyfelek a digitális ügyintézés során? Ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Bankszövetség és a Comnica szakembereivel közösen a FinTechZone webináriumán, amelyen több mint 400 iparági szakember vett részt.

Az idei év első napja két szempontból is meghatározó a pénzügyi szektor számára. Egyrészt január 1-től megnyílt a lehetőség a Központi Azonosítási Ügynökhöz (KAÜ) való kapcsolódás ügyfél-átvilágítási célokra a Pmt.-ben felsorolt szolgáltatók számára, mint például bankoknak, biztosítóknak. Másrészt ekkor lépett hatályba a Ptk. írásbeliségre vonatkozó új szabálya, ami befolyásolhatja a távoli szerződéskötés folyamatát. Míg a KAÜ tovább bővíti a digitális ügyfélazonosítás eszköztárát, addig a Ptk. módosítása „újraírhatja” a távoli szerződéskötéshez használt elektronikus „aláíró” rendszerek gyakorlatát.

Február végén a FinTechZone webináriumán Szegfű Lászlóval, a Magyar Nemzeti Bank informatikai felügyeleti osztályvezetőjével, dr. Bógyi Attilával, a Magyar Bankszövetség munkacsoport elnökével és Horváth Gergellyel, a Comnica üzletfejlesztési igazgatójával körbejártuk, mit jelent a KAÜ alkalmazása a pénzügyi szektor számára, illetve hogyan érinti a Ptk. módosítás a távoli szerződéskötés eddigi gyakorlatát. Emellett bemutatásra kerültek a lakosság digitális ügyintézési szokásait bemutató friss kutatási eredmények is.

Digitális ügyfélazonosítás, -átvilágítás a kezdetektől napjainkig.

A legfontosabb tudnivalók röviden:

• A Pmt. az új ügyfelek vonatkozásában már a szerződéskötést megelőzően ún. ügyfél-átvilágítási folyamat elvégzését írja elő, amelynek fontos része az ügyfél személyazonosságának hitelt érdemlő megállapítása.
• A Pmt. az ügyfelek távoli átvilágítására lehetőséget biztosít ún. auditált elektronikus hírközlő eszköz útján.
• A hírközlő eszközre vonatkozó részletszabályokat az MNB külön rendeletben alkotta meg. Az elmúlt években a piaci igények és a technológia fejlődése eredményeként a rendelet is fejlődött, és folyamatosan bővült az ügyfélazonosítási technológiák, megoldások köre.
• Jelenleg távoli ügyfélátvilágítást ötféle technológiával lehet támogatni: videós, korlátozott szelfies, KAÜ-s, e-személyis, illetve a korábban azonosított ügyfelek újbóli pénzmosás-megelőzési átvilágításához kapcsolódó dokumentumait ún. elektronikus ügyfélazonosító és nyilatkozattételi rendszeren keresztül is beküldhetik (pl. netbank, webes ügyfélportál, ahol a kétfaktoros, ún. erős hitelesítés történik).
• Az ügyfél-átvilágítást követően lehetőség nyílik a pénzügyi termék igénybevételére vonatkozó szerződést akár elektronikusan is megkötni, pl.: Ügyfélkapun (KAÜ-n) keresztül elérhető AVDH szolgáltatás használatával, új e-személyi igazolványok minősített elektronikus aláírásával, illetve a Ptk. hármas konjuktív feltételrendszerét teljesítő további elektronikus „aláíró” rendszerek igénybevételével.
• Az MNB több állásfoglalásban és vezetői körlevélben is megerősítette, hogy az auditált elektronikus hírközlő eszközökre vonatkozó feltételrendszer szigorúbb, mint a Ptk. feltételrendszere. Ha az ügyfél-átvilágítás során az ügyfél jognyilatkozatot is tesz, akkor az egyben megfelel a Ptk. szerinti írásbeliség kritériumainak is. Ebben az esetben elégséges lehet az auditált hírközlő eszköz használata az átvilágításhoz és a szerződéskötéshez egyaránt.
• 2020 végén módosult az e-ügyintézési törvény, amelynek köszönhetően az ügyfél-átvilágítási folyamat kapcsán a Pmt. szerinti piaci szereplők köre 2022. január 1. napjától jogosultságot kap a Központi Azonosítási Ügynök díjmentes alkalmazására. Első körben az alábbi szereplők számára nyílik meg a KAÜ: bankok, biztosítók, ügyvédi irodák, ingatlanosok, fizetési szolgáltatók, online szerencsejáték szolgáltatók stb.

A Ptk. írásbeliségre vonatkozó szabályainak változása 2022-ben

Jelenlegi helyzet röviden:

• A Ptk. írásbeli alakhoz kötött jognyilatkozatokkal kapcsolatos szabályokat tartalmazó 6:7. §-a 2022. január 1-jével egy új (3a) bekezdéssel egészült ki.
• Ptk. 6:7. § (3a): „Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ingatlannal kapcsolatos, valamint az öröklési jogi, családjogi, társasági jogi, illetve pénzügyi szolgáltatási jogviszonnyal összefüggésben elektronikus úton tett jognyilatkozat kizárólag akkor minősül írásba foglaltnak, ha annak tartalma írásjegyekkel rögzített és eleget tesz az elektronikus okirat létrehozására irányadó jogszabályi követelményeknek.”
• Az új Ptk. szabály alapján számos kérdés merül, mint például milyen hatással van az új szabály a Hpt. 279. § (1) technológia semleges írásbeliség fogalmára, az akadálymentesítési törekvésekre, az MNB e-jognyilatkozatokról szóló körlevelére és a vészhelyzet alatt született elektronikus jognyilatkozat tételi szabályokra, és egyáltalán a bankok szerződéskötési gyakorlatára.
• Az írásjegyekhez kötöttség akár korlátozhatja az alkalmazható technológiák körét, ezért fontos lenne a jogalkotói részéről további iránymutatásra az ellentétes értelmezések feloldása érdekében.

Főbb üzenetek a Ptk. írásbeliségre vonatkozó új szabályaival kapcsolatban:

• A Magyar Bankszövetség és az MNB is egyeztetést kezdeményezett a Ptk. írásbeliségre vonatkozó új szabályaival kapcsolatban a jogalkotóval, az Igazságügyi Minisztériummal.
• Az új szabály jogalkotói értelmezése rövidtávon megnyugtatóan hatott a bankszektorra azáltal, hogy megerősítette: a Ptk. 6:7. § (3a) elvárásai abban az esetben kell alkalmazni, amikor az adott jognyilatkozat kapcsán jogszabály az írásbeliség mellett további okiratisági (pl. teljes bizonyíró erejű magánokiratba foglalást) elvárás fogalmaz meg. Ezzel a felmerült kételyeket részben sikerült eloszlatni, de még így is számos kérdés nyitva maradt az új szabály értelmezésével kapcsolatban.
• Az egyeztetések alapján a 2021. évi XCIX. tv. 46-47. §-a, amely az elektronikus rendszer útján tett jognyilatkozatokat teljes bizonyító erejű magánokiratnak ismeri el, 2022. december 31-ig megfelelő megoldást jelent, a jelenlegi folyamatokat eddig az időpontig nem kell megváltoztatni.
• A 2023. január 1-jét követő időszak rendezése egyelőre nyitott szabályozói feladat.
• A Bankszövetség már jelezte a jogalkotó felé, hogy van még nyitott jogalkotási kérdés. Ezt a tavaszi jogalkotási ciklusban lenne célszerű tisztázni, hogy utána maradjon még idő a felkészülésre a szektor számára.

További megállapítások, üzenetek a Bankszövetség előadásából:

• Az online ügyfélazonosítást és szerződéskötést támogató szabályozói háttér ösztönzően hat a banki fejlesztésekre.
• Diverzifikált ügyfélazonosítási megoldások alakultak ki a hazai piacon (videó, szelfi, e-személyi).
• Az ügyféltájékoztatással kapcsolatos szabályozói elvárások miatt egyelőre az ideálisnál nehézkesebb a folyamat.
• Az azonos tevékenység, azonos szabályozás elv továbbra sem érvényesül maradéktalanul.
• Az eltérő ügyféligények miatt kettős nyomás alatt van a bankszektor.

Lakossági kutatás: Mit szeretnének az ügyfelek? Milyen megoldásokat, technológiákat szeretnek/szeretnének használni a banki, biztosítási ügyek digitális intézése során?

Főbb megállapítások és üzenetek:

• Részben a pandémiának is köszönhető, hogy az ügyfelek 25%-a találkozott már a videós ügyintézési lehetőséggel elsősorban számlanyitás, szerződésmódosítás és személyi kölcsön felvétele során.
• Az ügyfelek 50%-a a videóhívást szívesen használná a jövőben számlanyitásra, 42% nyitott lenne a videóhíváson keresztüli termékbemutatásra, pénzügyi tanácsadásra, 44% pedig távoli szerződéskötésre is használná.
• Minden ötödik ügyfél számára az emberi segítség hiánya okoz problémát az önkiszolgáló online utak végigjárásban. A válaszadók 52%-a örömmel venné, ha ilyenkor egy élő videostreamben bejelentkező ügyintézőt hívhatna segítségül.
• A válaszadók 42%-a soha nem menne be a fiókba, ha mindent távolról, online el lehetne intézni.

A Comnica szakembere kihangsúlyozta, a szelfis és videós azonosítás önmagában is teljes értékű megoldás a Pmt. szerinti ügyfél-átvilágításhoz, de a KAÜ-vel (KKSZB, ÖNY) együtt használva az auditált elektronikus hírközlő eszközt, további folyamatrészek automatizálhatók.

A magyarok digitális ügyintézési szokásait bemutató „Banki és biztosítási ügyek: távolról, személyesen” c. e-book itt érhető el.

A webinárium résztvevői március végéig visszanézhetik a webinárium teljes felvételét.