Belehúzott az Európai Bizottság, hogy nagyobb teret kaphassanak a FinTech megoldások Európában. Felállt a FinTech munkacsoport és keresik, miképpen lehetne a FinTech szolgáltatásokat jobban kihasználni.

A FinTech Európa digitális stratégiájának része

Az Európai Bizottság 2017 márciusában tette közzé a „FinTech: Versenyképesebb és innovatívabb európai pénzügyi szektor” című konzultációs dokumentumát, amellyel kapcsolatban 2017. június 15-ig várta a visszajelzéseket.

A konzultációs dokumentum emlékeztet arra, hogy a Juncker-bizottság 2015 májusában indította útjára az Európai digitális egységes piaci stratégiát a digitális infrastruktúrák támogatása, a digitális javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása és a technológiai fejlődést elősegítő szabályok megalkotása érdekében. E célkitűzés kereteibe illeszkedik a FinTech konzultáció is.

A konzultációs dokumentum három alapelvet rögzít:

• a szabályozásnak technológiasemlegesnek kell lennie annak érdekében, hogy ugyanazon tevékenységre ugyanaz az előírás vonatkozzon, függetlenül attól, hogy a szolgáltatás nyújtására milyen módon kerül sor;
• a szabályozásnak arányosnak kell lennie, azaz figyelembe kell vennie például az érintett piaci szereplők üzleti modelljét, méretét, rendszerszintű jelentőségét;
• a szabályozásnak transzparensnek kell lennie, azaz a fogyasztók és vállalkozások számára úgy kell előnyöket biztosítania, hogy egyúttal a kockázatok (pl. piaci visszaélés, rendszerkockázat, cyber biztonság) kizárásáról is gondoskodik.

Európai Bizottság: „FinTech: Versenyképesebb és innovatívabb európai pénzügyi szektor”

Szükség lesz a szabályozási környezet fejlesztésére

A három alapelv következetes érvényesülése nemcsak a szabályozó hatóságok számára fontos, hanem  – talán túlzás nélkül állíthatjuk – létfontosságú a hagyományos pénzügyi közvetítők, bankok, befektetési vállalkozások és biztosítók számára is. Egy könnyen tanulható és alkalmazásba vehető, ügyfélbarát technológiát kínáló startup cég pillanatok alatt meghatározó piacra tehet szert a virtuális térben, megszerezve a tradicionális szolgáltatók ügyfeleit.

A konzultáció négy területet vizsgált kiemelten:

• milyen előnyöket képes nyújtani a FinTech a fogyasztóknak, befektetőknek a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén;
• hogyan járulhat hozzá a FinTech a szolgáltatások minőségének növeléséhez, hogyan csökkentheti a működési költségeket, hogyan javíthatja a hatékonyságot;
• milyen lehetőségeket biztosít a FinTech az egységes piac versenyképességének növelésében;
• az elérhető jelentős méretű adatállományra tekintettel hogyan érinti a FinTech a pénzügyi szektor kockázatainak a monitorozását oly módon, hogy az érintettek adatainak védelme biztosított legyen.

Bár a kérdésekre adott válaszok feldolgozása csak most kezdődött meg, több jelentős intézmény közzétette a válaszait. A válaszokból kirajzolódnak azok a területek, ahol a szabályozás fejlesztésére igény mutatkozik, ilyen például (1) a közösségi finanszírozás, (2) a pénzügyi fogyasztóvédelem és (3) a fogyasztói adatvédelem. Különösen izgalmas, jövőbe mutató feladat az automatizált rendszerekhez, az általuk nyújtott tanácsokhoz, általuk teljesített megbízásokhoz kapcsolódó felelősségi kérdések rendezése.

Az Európai Bankhatóság ezeket a területeket vizsgálja

A konzultációs kérdésekre az Európai Bankhatóság (EBA) már részletes választ adott: a válaszaiban hangsúlyozta a FinTech vizsgálatának a fontosságát, és jelezte, hogy néhány hónapon belül maga is vitairatot tesz közzé a témában. A következőket emelte ki:

• A robo-tanácsadás jelenleg még nem indokol részletes szabályozást, ugyanakkor ennek várható elterjedése komoly kockázatokat hordoz magában. A kockázatok részben technikai jellegűek (a szoftver meghibásodásából és a manipulációból fakadó kockázatok), egy része azonban tisztán jogi jellegű (pl. felelősségallokáció).
• A big data egyaránt lehetőség és kockázat. Lehetőség, hiszen ezáltal jobb szolgáltatások nyújthatók, de kockázat is, hiszen a fogyasztó nem minden esetben van tisztában azzal, hogy az adatait ki és milyen célból kezeli. Érdekes kockázatra hívta fel a figyelmet ezzel kapcsolatban az EBA: ha az adathordozhatóságot nem biztosítja a szabályozás, akkor az új technológiák alkalmasak lehetnek a szolgáltatóváltás megakadályozására.
• Az EBA egységesebb szabályozást sürgetett a közösségi finanszírozás területén is. A nemzeti szabályozás következtében ugyanis az egyes tagállamokban eltérő szabályozás alakulhat ki, amely a platformok számára feleslegesen költségessé teszi a megfelelést.
• Szükséges lenne ajánlásokat megfogalmazni a banki területen alkalmazott felhőszolgáltatásokkal kapcsolatban, amelynek során hangsúlyosan figyelembe kellene venni a cybertámadások kockázatát. Az EBA ezzel kapcsolatban 2017 májusában konzultációt indított és közzétette az ajánlástervezetét is.

Európai Bankhatóság: „Ajánlástervezet a felhőszolgáltatásokkal kapcsolatban”

A hatóságok is használhatnák a FinTech (regtech) megoldásokat

Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) is részletes válaszokat adott a Bizottság által feltett kérdésekre.

• Az előnyök hangsúlyozása mellett az ESMA is kiemelte, hogy a big data mind a befektetővédelem, mind a piac integritása oldaláról komoly kockázatokhoz vezet. Ennek alátámasztására hivatkozott arra, hogy a viselkedési adatok tanulmányozása azt eredményezheti, hogy a szolgáltatók azonos szolgáltatásokat eltérő áron értékesítenek például a szolgáltatást igénybe vevő korábbi szolgáltatóváltási gyakorlatára figyelemmel. Ez egyrészt a fogyasztók számára kedvezőbb árazást eredményezhet, másrészt viszont komolyan megnehezítheti a termékek és a szolgáltatások összehasonlítását.
• Az ESMA is hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az EU-ban egységes védelem érvényesüljön a közösségi finanszírozás befektetői számára, valamint, hogy a platformok az EU-n belül határon átnyúlóan is képesek legyenek működni.
• Az ESMA kiemelte, hogy az elérhető adatok körének növekedése nemcsak a piac, hanem a hatóságok számára is fontos. Az itthon ritkán hallható RegTech kifejezés arra utal, hogy a hatóságok hatékonyságát is jelentősen növelheti az adatok megfelelő feldolgozása.
• A jövőben kiemelten fontos lesz az adatok szabványosítása és harmonizálása.

Az EBA és az ESMA is utalt arra a magyar piacon talán kevéssé ismert tényre, hogy az Európai Felügyeleti Hatóságok (ESAs), azaz az EBA, az ESMA és az EIOPA (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatói Nyugdíj-hatóság) közös bizottsága is vizsgálja ezeket a témákat. Így például a közös bizottság jelentést tett közzé az automatizált pénzügyi tanácsadásról.

EBA-ESMA-EIOPA: „Jelentés az automatizált pénzügyi tanácsadásról”

Hamarosan kiderül, kell-e külön szabályozni a FinTechet

A hatóságok mellett természetesen számos érintett piaci szereplő és érdekvédelmi szervezet is részt vett a konzultációban.

• Az Európai Bankszövetség azt hangsúlyozta, hogy a szabályozásnak a szolgáltatást igénybe vevők érdekeit kell alapul vennie. A szabályozás alapelveként a „Same services. Same risks. Same rules. Same supervision.” elvét fogalmazta meg, azaz azonos szolgáltatás esetén azonos kockázatok, azonos szabályok és azonos felügyelet érvényesüljön.
• Az Európai Tőzsdeszövetség három alapelvet rögzített: azonos szolgáltatásokra – a technológiasemlegesség elvére tekintettel – azonos szabályok vonatkozzanak, a szabályozás arányos és rugalmas legyen, és a szabályozás hozza egyensúlyba a helyi kockázatokat és a határon átnyúló piacok előnyeit.

A konzultációval párhuzamosan az Európai Bizottság FinTech munkacsoportot hozott létre. A munkacsoport három célkitűzéssel indította a munkáját: (1) a jogalkotás során minden döntéshozó vegye figyelembe a technológiai innovációt, (2) kerüljön sor a már meglévő szabályok felülvizsgálatára annak érdekében, hogy kiderüljön, hogy azok alkalmasak-e a digitális kor kihívásainak a kezelésére, és végül (3) kezdődjék meg annak vizsgálata, hogy hogyan lehet a FinTech lehetőségeit kihasználni oly módon, hogy a felmerülő kockázatok elkerülhetőek legyenek.

A konzultáció lezárultát követően az Európai Bizottság értékeli a válaszokat, és azok fényében dönt arról, hogy szükséges-e további szabályokat alkotni a FinTechre.

A cikk szerzője Gárdos Péter a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda partnere

A Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda kapcsolódó írása a FinTechZone-on: „A közösségi finanszírozás jogi aspektusai„.