A kerekasztal résztvevői Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója, Harmati László, az Erste Bank lakossági vezérigazgató-helyettese, Márkus Gergely, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős country menedzsere, valamint Marosi Bence, a GIRO Zrt. üzleti igazgatója voltak. A kerekasztal-beszélgetést Lemák Gábor, a FinTech Group társalapítója moderálta.

Fotón balról jobbra: Bartha Lajos (MNB),  Márkus Gergely (Mastercard), Harmati László (Erste Bank), Marosi Bence (GIRO Zrt.), Lemák Gábor (FinTech Group). Forrás: FinTech Group Kft. (Készítette: Kovács Dávid)

Európai fizetési függetlenség: Realitás vagy vágyálom?

Bartha Lajos (MNB) szerint

az Európai Unió szabályozási kerete már adott a digitális euróhoz, amely kulcsszerepet játszhat az integrált európai fizetési rendszer kialakulásában.

Szerinte a központi bankok képesek lesznek megvalósítani a technológiai hátteret.

Harmati László (Erste Bank) optimistább a korábbiakhoz képest:

„5-6 évvel ezelőtt pesszimistább voltam, de ahogy halad az idő és fejlődik néhány alapinfrastruktúra, egyre optimistábbá válok. A SEPA Instant már most kiváló technológiai alapot biztosít egy integrált európai fizetési rendszer számára.”

Fotón balról jobbra: Márkus Gergely (Mastercard), Harmati László (Erste Bank). Forrás: FinTech Group Kft. (Készítette: Kovács Dávid)

A résztvevők összességében egyetértettek abban, hogy

technológiai akadályok nincsenek, de a megvalósulás politikai és szabályozási döntések függvénye, amelyben a digitális euró döntő szerepet játszhat.

Makrogazdasági környezet és hatása az elektronikus pénzforgalomra

Marosi Bence (GIRO Zrt.) kiemelte a digitalizáció és mobilitás szerepét, mint hosszú távú növekedési hajtóerőket:

„A digitalizáció és az emberi mobilitás globális trendje egyértelműen elősegíti az elektronikus fizetések növekedését, még politikai bizonytalanságok mellett is.”

Harmati László szintén kiemelte, hogy a recesszióból való kilábalás és az infláció paradox módon segíthet növelni a tranzakciók nominális volumenét: „A recesszió kellemes következménye, hogy utána már csak fölfelé vezet az út, amiben a lakossági fogyasztás vezető szerepet kap.”

Továbbá hozzátette, hogy

„az elmúlt 8-10 évben, még gazdasági sokkok idején is növekedett az elektronikus fizetések aránya. Ez a trend nem fog megfordulni.”

Bartha Lajos véleménye szerint a makrogazdasági kihívások ellenére az elektronikus fizetési volumen folyamatos növekedése várható, főleg az erősödő digitális trendek és a gazdasági fellendülés miatt. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2030-as stratégiája reálisan becsülte fel a piac növekedési potenciálját.

Fotón balról jobbra: Bartha Lajos (MNB), Márkus Gergely (Mastercard). Forrás: FinTech Group Kft. (Készítette: Kovács Dávid)

fontos támogatni a magyar digitális vállalkozásokat annak érdekében, hogy regionális, európai, sőt globális jelentőségű szereplőkké nőhessenek.

Úgy látja, Magyarország az utóbbi években elmaradt más közép-európai országok mögött ezen a területen, ezért kiemelt feladatként kezelik a hazai digitális vállalkozások erősítését, amivel a teljes hazai fizetési ökoszisztéma is nyerne.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy bár rövid távon vannak bizonytalanságok, hosszabb távon az elektronikus fizetések növekedése nem fog megtorpanni.

Mi fogja pörgetni az elektronikus fizetési piacot a következő években?

Bartha Lajos (MNB) kiemelte, hogy az elektronikus fizetések fejlődésének két alappillérre, a bankkártyás és az átutalásos infrastruktúrára épül, melyek további növekedése elsősorban a kereskedői elfogadói oldal bővítésétől függ. Véleménye szerint

jelentős potenciál van még a szolgáltatói szektorban, ahol akár tízezres nagyságrendű új elfogadóhelyet lehet bekapcsolni a digitális fizetési rendszerbe, amennyiben kedvezőbb árakat és kényelmesebb felhasználói élményt tudnak biztosítani.

Az innováció szerepe mellett kiemelte a fogyasztók növekvő digitális igényeit, különösen a fiatalabb generáció körében. Továbbá jelezte, hogy a korábban vitatott problémák – mint például az adóelkerülés vagy a magas költségek – lassan csökkennek, így

egy hatékonyabb versenyhelyzet és vonzóbb árstruktúra jelentősen növelheti az elektronikus fizetések elterjedését.

Harmati László szerint a jelenlegi formájában az azonnali fizetési megoldások és a qvik önmagában még nem elég innovatívak és vonzóak a piac számára. Véleménye szerint jelenleg a fizetési kérelmek népszerűségét elsősorban az adómentességük (tranzakciós illeték hiánya) hajtja, nem pedig valódi innováció. Kiemelte ugyanakkor, hogy jelentős potenciál rejlik a másodlagos számlaazonosítók széles körű alkalmazásában, de kihasználtsága még alacsony.

Hangsúlyozta továbbá, hogy

az elektronikus fizetések valódi fejlődéséhez szükséges lehet az elfogadóhelyi árak optimalizálása és a szabályozási környezet okos bővítése.

Az euró esetleges magyarországi bevezetését külön kiemelte, mint jelentős növekedési impulzust, amely nagy mennyiségű készpénz számlapénzzé alakulását idézheti elő, hasonlóan a horvátországi példához.

Fotón balról jobbra: Harmati László (Erste Bank), Marosi Bence (GIRO Zrt.). Forrás: FinTech Group Kft. (Készítette: Kovács Dávid)

Emellett kiemelte a mobiltárcás megoldások – Apple Pay, Google Pay – robbanásszerű terjedését, amelyek az offline és online tranzakciók során is jelentős potenciált hordoznak, különösen a kisebb összegű fizetések piacán.

A távolabbi jövőben pedig olyan technológiai innovációk, mint a mesterséges intelligencia és az önvezető autók megjelenése is új típusú fizetési megoldásokat hozhatnak, további jelentős piaci lehetőségeket teremtve.

Marosi Bence a GIRO által működtetett azonnali fizetési platform hajtóerejét hangsúlyozta, amely gyorsabb növekedést képes elérni, mint az általános elektronikus fizetések.