Az elmúlt évek gazdasági változásai és a globális piaci szereplők térnyerése jelentős kihívások elé állították a magyar e-kereskedelmi szektort. Az e-kereskedelem eddig az egyik legfontosabb húzóágazata volt a digitális gazdaságnak, és a digitális fizetési megoldásoknak is katalizátora.

A PayTechShow-n tartott szakmai kerekasztal-beszélgetés során az iparág szakértői azt vizsgálták, hogy a magyar webáruházak miként reagálnak ezekre a változásokra, mennyire nyitottak a fizetési innovációkra, és milyen utat látnak előremutatónak a versenyképesség fenntartása érdekében. A beszélgetést Madar Nobert (PwC) moderálta, a résztvevők között a Barion, a Mastercard, a Boxy és a Shoprenter vezető szakemberei voltak jelen.

Fotón balról jobbra: Madar Norbert (PwC),  Mondovics Péter (Mastercard), Judik Balázs (Barion), Táncsics András (Boxy), Rab Máté (Shoprenter). Forrás: FinTech Group Kft. (Készítette: Kovács Dávid)

Mennyire nyitottak a kereskedők fizetési innovációkra?

A kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy Magyarországon még mindig jelentős az utánvétes fizetések aránya, ugyanakkor pozitív trendként említették a digitális fizetési megoldások térnyerését, amelyeket a fogyasztók kényelmük miatt preferálnak.

„Az emberek viszonylag egyszerűen működnek, amikor egy feladatot oldanak meg, mindig a legegyszerűbb, leggyorsabb megoldási utat keresik. Ezért erősítettük éveken keresztül a mentett kártyás fizetést, majd jött az Apple Pay, Google Pay, ami megoldotta ezt.”

– tette hozzá Mondovics Péter, a Mastercard igazgatója.

A beszélgetés résztvevői szerint bár egyértelműen van nyitottság a kereskedők részéről a fizetési innovációkra, ennek tényleges elterjedése gyakran lassú folyamat.

A szakértők kiemelték, hogy bizonyos innovációk – például az Apple Pay és Google Pay – látványos növekedést értek el Magyarországon az utóbbi években.

BNPL (Buy Now Pay Later): Kihasználták-e a magyar webáruházak?

A szakértők szerint a magyar piac nem igazán tudta még teljes mértékben kihasználni a BNPL-ben rejlő lehetőségeket.

Rab Máté, a Shoprenter ügyvezetője szerint bár bizonyos B2B kereskedők sikeresen alkalmazták ezt a modellt, a lakossági szegmensben még jelentős fejlesztési potenciál van.

Táncsics András, a Boxy vezérigazgatója hozzátette, hogy amikor a gazdasági növekedés folyamatos volt, kevesebb figyelmet kaptak az ilyen jellegű innovációk, viszont a jelenlegi gazdasági helyzetben ezek szerepe felértékelődött.

Ügyfélélmény mint versenyelőny

A kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy az ügyfélélmény kiemelt jelentőségűvé vált, különösen a jelenlegi gazdasági környezetben. A globális versenytársak, mint például a Temu, azzal szereztek jelentős előnyt, hogy integrált szolgáltatásokat nyújtanak, ezzel egyszerűsítve a vásárlási folyamatokat.

„Mi fizetési ügyfélélményben utazunk. Az ügyfélélményben egyébként a fizetés egy fájdalmas pont, senki nem szeret fizetni. Viszont ha az embereket át tudjuk vinni ezen az akadályon, akkor nagyobb hajlandósággal fognak használni elektronikus csatornákat beszerzésre.”

– mondta el Mondovics Péter, a Mastercard igazgatója.

Fotón balról jobbra: Mondovics Péter (Mastercard), Judik Balázs (Barion), Táncsics András (Boxy). Forrás: FinTech Group Kft. (Készítette: Kovács Dávid)

Válság mint lehetőség az innovációra

A kerekasztal tagjai kiemelték, hogy a gazdasági válság miatt számos e-kereskedő kényszerül arra, hogy új üzleti stratégiákat dolgozzon ki. Az innovációs nyomás a korábban komfortzónájukban lévő vállalkozásokat is arra ösztönzi, hogy új megoldásokkal, például gyorsabb logisztikával vagy innovatív fizetési megoldásokkal javítsák versenyképességüket.

„Most, hogy evezni kell, és az evezőt meg lerágták a cápák, gyakorlatilag azon gondolkozunk, hogy kinek a keze legyen a vízben, az egy nagyon más kérdés.”

– tette hozzá Táncsics András, a Boxy vezérigazgatója.

Külföldi piacra lépés – lehet-e ez a kiút?

A résztvevők hangsúlyozták, hogy bár a globális szereplők, mint a Temu, jelentős nyomást helyeznek a helyi piacokra, ez egyben lehetőséget is jelent a helyi vállalkozásoknak arra, hogy innovációval és a helyi sajátosságok kiaknázásával versenyképesek maradjanak.

A külföldi terjeszkedés lehetősége valódi kiútként jelenik meg, ám a szakértők óvatosan kezelik ezt a kérdést.

„A regionális oda-vissza kereskedővándorlás is elég jelentős az elmúlt években. Nemcsak a csehek akarnak Magyarországra értékesíteni, hanem alapvetően a magyarokban is van ambíció, hogy akár a román vagy a lengyel piacot megcélozzák.”

– emelte ki Judik Balázs, a Barion marketing igazgatója.

Ugyanakkor Mondovics Péter, a Mastercard igazgatója kiemelte, hogy

először belföldön kell erős alapokat teremteni, mielőtt érdemes lenne külföldi expanzióban gondolkodni.

Mire lenne szüksége a magyar webáruházaknak a növekedéshez?

A szakértők egyetértettek abban, hogy a magyar webáruházak számára legfontosabb a belső hatékonyság növelése.

Táncsics András szerint

„pozitív példákat kell mutatni, és tudatos stratégiákat kell kidolgozni a hatékonyság javítására,”

Rab Máté pedig hangsúlyozta a pénzügyi termékek, különösen a forgóeszközhitelek testreszabásának fontosságát, amelyek jobban megfelelnek a kereskedők valódi üzleti szükségleteinek.