A pandémia következtében 2020-ban kártyavárszerűen dőltek romba az éves üzleti tervek és vált szükségszerűvé a digitalizáció felgyorsítása. Az új élethelyzet új megoldásokat kívánt, amelyek között ott találhatjuk a készpénzhelyettesítő mobilfizetési megoldásokat, a távoli ügyfél-azonosítást, hitelfelvételt segítő videóbankolást, vagy a chatbotokat. Megnéztük, mi lehetett a legnagyobb fintech csalódás és siker 2020-ban.

2020 legnagyobb fintech csalódása: a nyílt bankolás

A nyílt bankolás újfajta együttműködési modellt és értéklánc logikát teremthet(ne) a pénzügyi iparágban, amelyek eredménye a BigTech cégekhez hasonló digitális ökoszisztémák kiépülése lehet. Napjainkra a digitális gazdaságban az ökoszisztémák és platformok építőkövei az API-k (Application Programming Interface), amelyek biztosítják a különböző digitális alkalmazások zökkenőmentes integrációját. Míg a szigorúan szabályozott pénzügyi környezetben egy digitális banki szolgáltatás piaci bevezetése legalább 12 hónap, addig ez az API-gazdaságban pár hét.

A tavalyi év nagy várakozása a nyílt bankolásra alapozott újfajta digitális pénzügyi szolgáltatások megjelenése volt az EU-ban. Annak ellenére, hogy 2019. szeptember 14-től kötelező a PSD2 teljeskörű alkalmazása (miután az eredeti, 2018. január 13-ai teljeskörű indulást 18 hónappal elhalasztották),

a nyílt bankolás hatására nem jelentek meg működő, új digitális (ún. harmadik feles) szolgáltatók a bankok piacán, és a verseny sem fokozódott.

Sokan láttak fantáziát a banki adatvagyon hasznosításában, ám a többség számára mégis álom maradt a banki adatokra (és API-hozzáférésekre) alapozott szolgáltatások megvalósítása. Az okok között találhatjuk

• az új digitális pénzügyi szolgáltatókra (értsd: a számlaiformációs szolgáltatókra [AISP], a fizetés-kezdeményezési szolgáltatókra [PISP]) rótt körülményes felügyeleti eljárást,
• a banki API-hozzáférések gyerekbetegségeit, hiányosságait,
• a fenntartható (harmadik feles) üzleti modellek hiányát és
• a felhasználók bizalmatlanságát a pénzügyi világban ismeretlen új digitális szolgáltatókkal szemben.

Az Európai Bankhatóság nyilvántartása alapján az Európai Unióban (immár az Egyesült Királyság nélkül) – a hitelintézeteken túl – 245 társaság kapott lehetőséget a nyílt bankolásban rejlő lehetőségek kihasználására, számlainformációs szolgáltatás (AISP) és/vagy fizetés-kezdeményezési szolgáltatás (PISP) nyújtására. Ezen társaságok több mint 60%-a az AISP nyilvántartásba vételt, vagy a PISP engedély megszerzését megelőzően már működő pénzforgalmi intézmény, vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény volt. A többi társaság jellemzően olyan digitális szolgáltató, amely a pénzügyi közvetítői rendszeren kívülről érkezett és szinergiát látott a meglévő üzleti tevékenysége és az banki API-hozzáférések által kinyerhető előnyökben.

Ugyanakkor a 245 társaság jellemzően nem tudta elindítani (vagy csak részlegesen) a szolgáltatását, mivel a banki API-hozzáférések jellemzően nem működnek a PSD2 előírásainak megfelelően.

Az Európai Bizottság is felismerte, hogy a nyílt bankolással kapcsolatos várakozások nem teljesültek, ezért a tavaly ősszel elfogadott EU-s Digitális Pénzügyi Stratégiában kiemelt helyett kapott a PSD2 felülvizsgálata. Az irányelv felülvizsgálata 2021-ben indul és konkrét jogszabályjavaslat 2022 közepére várható.

Igaz, a banki szolgáltatások digitalizációjában számos meghatározó előrelépés történt 2020-ban, ám ez nem a PSD2-nek és a nyílt bankolásnak, hanem a koronavírus-járvány következményeinek volt köszönhető.

A legnagyobb fintech ugrás 2020-ban: amikor közelebb kerültünk a készpénzmentes világhoz

A koronavírus-járvány következményeként a készpénzhasználattal kapcsolatban felmerült egészségügyi problémák miatt olyanok is kipróbálták a készpénzhelyettesítő fizetési megoldásokat, például az érintésmentes mobilfizetést, akik számára korábban ismeretlenek voltak ezek a megoldások. Az elektronikus fizetési lehetőségek túlmutatnak a bankkártyákon és a mobilokon és olyan feltérképezetlen területen is megjelent az érintésmentes fizetés, mint például a hordható ékszerek (gyűrűk, karkötők), vagy a gépjárművek.

Amikor a fizikai üzletek újra kinyitnak, akkor kérdés, hogy az elektronikus fizetés friss felhasználói közül hányan térnek vissza a készpénzhez. Minél alacsonyabb lesz ez a szám, annál inkább az érintésmentes fizetés éve lesz 2021.

Az MNB tavaly év végén publikált tájékoztatása szerint a hazai kibocsátású fizetési kártyákkal belföldön rekord mennyiségű, összesen 266 millió tranzakció került lebonyolításra 2 ezer milliárd forintot meghaladó értékben a harmadik negyedévben. A hazai kibocsátású fizetési kártyákkal lebonyolított vásárlási forgalom dinamikus bővülése visszatérni látszik a korábbi trendhez. A belföldön lebonyolított tranzakciók száma közel 13, értéke pedig majdnem 20 százalékkal haladta meg a 2019 harmadik negyedévi forgalmat.

A hazai készpénzfelvétel esetében az általános elővigyázatosság és ezzel párhuzamosan a fizetési szokások megváltozása, valamint az elektronikus megoldások előnyben részesítése okán jelentős mértékű csökkenés történt. Darabszámban 8 százalék feletti, értékben pedig közel 5 százalékos a visszaesés a megelőző év azonos időszakához képest.

2021 szeizmikus év lehet a fintech számára

Ahogy a nyílt bankolás feléled az EU-ban és az elektronikus fizetés mindennapossá válik, a két terület határmezsgyéjén új fintech innovációk születhetnek. Azokban az országokban, ahol az azonnali fizetési rendszer is kiépült, ott jó eséllyel jelenthetnek meg – az online és a fizikai térben – élethelyzetekre szabott értéknövelt fizetési megoldások is.

Címlapfotó: FinTechShow 20/20. Forrás: FinTechZone.hu