1. Miről szól a gyorselemzés röviden?
Három digitális pénzforma épül egyszerre, és mindegyik más problémára válasz. A Revolut augusztusban megkezdte saját márkás euró-stablecoinja, az EURR fokozatos bevezetését, a tokenizált banki számlapénzt éles és pilot környezetben is tesztelik, a digitális eurónál pedig a 2027-re tervezett gyakorlati próbák előkészítése zajlik. A gyorselemzés Barnali Pal Sinha augusztus 12-i elemzéséből kiindulva azt nézi meg, melyik pénzforma mire lehet alkalmas, és milyen szerepet alakíthat ki mellettük egy bank.
2. Mi az a három dolog, amit érdemes megjegyezni?
- A tokenizált banki számlapénznél a fizetés közvetlenül összekapcsolható a kiváltó üzleti eseménnyel, például egy elektronikus fuvarokmánnyal vagy egy tokenizált kötvény átadásával, miközben a pénz a kereskedelmi banki rendszerben marad.
- A Revolut EURR-tokenjét jogilag a Stripe tulajdonában lévő Bridge Building S.A. bocsátja ki, a márka és az ügyfélkapcsolat viszont a Revolutnál marad, vagyis saját márkás stablecoin-szolgáltatás külső, szabályozott kibocsátóra építve is kialakítható.
- Az olasz jegybank mérésében a stablecoin-alapú nemzetközi pénzküldés teljes költsége 0,30 és 8,96 százalék között alakult, és a különbség jelentős része a tranzakció két végén, az átváltásnál és a helyi kifizetésnél keletkezett.
3. Miért fontos a pénzügyi szektornak?
A bankoknak mindhárom pénzformánál el kell dönteniük, mit fejlesztenek saját maguk, mihez kapcsolódnak partneren keresztül, és milyen új pénzformákat tesznek elérhetővé az ügyfeleiknek. A stablecoinnál a szolgáltatási lánc legalább olyan fontos, mint maga a token: az átváltás, a tárcakezelés, az ügyfélazonosítás és a helyi kifizetés dönti el a végső költséget. A digitális eurónál pedig már a kibocsátás előtt érdemes végiggondolni, milyen hozzáférési és forgalmazói szerepet vállal egy intézmény, és milyen meglévő rendszereket érint a csatlakozás.
Folytatás élőben itt: TechShow X.
2026. október 14-15., Várkert Bazár. Itt azokat hallhatod a színpadon, akik már élesben építik az intelligens pénzügyek következő fejezetét.
A Revolut saját euró-stablecoinnal lépett piacra, a tokenizált banki számlapénz használatát már éles és pilot környezetben is tesztelik, a digitális eurónál pedig a 2027-re tervezett gyakorlati próbák előkészítése zajlik. Három eltérő konstrukció fejlődik párhuzamosan, és mindegyik más módon alakíthatja át a pénz mozgását.
A bankok számára egyre konkrétabbá válik a kérdés: melyik területen milyen szerepet érdemes kialakítaniuk?
Mire épülMi az a digitális euró, és miért számít a pénzügyi szektornak?
1. Mitől különbözik három digitális euró egymástól?
Vegyünk egy vállalatot, amelynek egymillió eurója van egy banknál. A jövőben ennek egy része mozoghat tokenizált banki számlapénzként, átváltható euró-stablecoinra, és bizonyos fizetési helyzetekben digitális euró is megjelenhet mellette.
Az ügyfél mindhárom esetben euróban számol.
A pénzügyi háttér és a pénz felhasználásának módja azonban jelentősen eltér.
A tokenizált banki számlapénz, a nemzetközi szakirodalomban tokenised deposit, továbbra is a kereskedelmi bankkal szembeni követelés.
A „deposit” ebben az angol szakkifejezésben tehát nem a magyar pénzügyi szóhasználat szerinti lekötött betétet jelenti. Sokkal közelebb áll ahhoz a látra szóló számlapénzhez, amelyet ma is bankszámlán tartunk. A különbség abban van, hogy ennek a pénznek egy reprezentációja programozható digitális infrastruktúrán használható.
A BIS is kereskedelmi banki betéti követelésként írja le, amely programozható vagy tokenizált főkönyvön jelenik meg, miközben továbbra is a kibocsátó bank kötelezettsége marad.
A stablecoin esetében egy kibocsátó hozza létre az euróhoz kötött digitális tokent, gondoskodik a megfelelő fedezetről és a visszaválthatóságról. A stablecoin blokklánc-hálózatokon keresztül folyamatosan elérhető, országok és különböző pénzügyi rendszerek között is mozgatható. A konstrukció működését korábbi Alapozó cikkünk mutatja be részletesen.
A digitális euró az Európai Központi Bank által kibocsátott jegybankpénz új formája lenne. A projekt előkészítését és működési modelljét külön Alapozó cikkben dolgoztuk fel.
Barnali Pal Sinha, a Global Banking & Finance Review szerkesztője augusztus 12-i elemzésében abból indul ki, hogy mindhárom pénzformának kialakulhat a saját szerepe.
A tokenizált banki számlapénz a kereskedelmi banki pénzt viheti át programozható környezetbe, a stablecoin a globális elérhetőségben és a blokklánc-hálózatokon történő pénzmozgásban lehet erős, a digitális jegybankpénz pedig az európai pénzrendszer központi banki alapját viheti tovább a digitális térbe.
A következő években így könnyen kialakulhat olyan pénzügyi környezet, amelyben ugyanaz a vállalat mindhárommal találkozik.
2. Mit tud a tokenizált banki számlapénz, amit a mai digitális pénz nem?
Elsőre jogos a kérdés:
a bankszámlán lévő pénz ma is digitális, miért kellene tokenizálni?
A különbség akkor válik láthatóvá, amikor a pénznek egy másik digitális eszközzel, szerződéssel vagy üzleti feltétellel együtt kell mozognia.
Vegyünk egy hétköznapi kereskedelmi helyzetet:
Egy magyar vállalat 500 ezer euró értékű gépet vásárol egy német beszállítótól. A szerződés szerint a vételár akkor jár a német cégnek, amikor: a gépet leszállították, az elektronikus fuvarokmány ezt igazolja, és a vevő átvette az árut.
Ma ezek jellemzően egymáshoz kapcsolódó, mégis különálló folyamatok. Megérkezik a szállítási dokumentum, valaki ellenőrzi, hogy teljesültek-e a szerződés feltételei, megtörténik a belső jóváhagyás, majd elindítják a banki átutalást.
Programozható pénzügyi infrastruktúrán a folyamat másképp is felépíthető.
A magyar vállalat 500 ezer eurónyi tokenizált banki számlapénze összekapcsolható a digitális szerződéssel. A rendszer előre rögzítheti, milyen hiteles információkra van szükség a fizetéshez. Amikor megérkezik az elektronikus fuvarokmány, és a rendszer visszaigazolja az áru átvételét, a fizetés automatikusan végrehajtható.
A pénz eközben továbbra is banki számlapénz. Nem kell stablecoinra átváltani, és nem kerül ki a kereskedelmi banki pénzrendszerből.
Ez adja a tokenizált banki számlapénz egyik legfontosabb gyakorlati értelmét: a pénzmozgás közvetlenül összekapcsolható azzal az üzleti eseménnyel, amely a fizetést kiváltja.
Ugyanez az elv értékpapír-tranzakciónál is használható. Egy tokenizált kötvény tulajdonjoga és a vételár ugyanabban a programozható környezetben, egymáshoz kötve mozoghat. Ha valamelyik feltétel nem teljesül, egyik oldal sem teljesül külön.
A kötvény akkor kerül a vevőhöz, amikor a pénz az eladóhoz kerül.
A BIS Project Agorá pontosan az ilyen lehetőségeket vizsgálja a nemzetközi bankközi fizetésekben. A prototípus tokenizált kereskedelmi banki számlapénzt és tokenizált jegybanki tartalékokat kapcsol össze közös programozható platformon.
A fizetésbe feltételek, megfelelési ellenőrzések és más üzleti logikák is beépíthetők, miközben csökkenthető a manuális egyeztetés és az egymást követő feldolgozási lépések száma.
Ez sokkal pontosabban mutatja meg a tokenizáció szerepét, mint az az állítás, hogy „digitálisabbá teszi a bankbetétet”. A számlapénz ma is digitális.
A változás abban van, hogy a pénz maga is részévé válhat a programozható üzleti folyamatnak.
A Swift is ezen az irányon dolgozik: blokklánc-alapú főkönyvének első használatára 17 bank készül hat kontinensről, tokenizált banki számlapénzzel végrehajtott, folyamatosan elérhető határon átnyúló fizetések tesztelésére.
Luspay MiklósMNB, Pénzügyi infrastruktúrák és pénzforgalom igazgatóság vezetője3. Mit mutat a Revolut saját euró-stablecoinja?
A stablecoin területén az elmúlt hetek egyik legérdekesebb európai fejleménye egy olyan szolgáltatótól érkezett, amely már több tízmillió ügyfél pénzügyeit kezeli.
A Revolut augusztusban megkezdte első saját márkás euró-stablecoinja, az EURR fokozatos bevezetését. Első körben Dánia, Lengyelország és Portugália jogosult ügyfelei férnek hozzá, a többi EGT-piacra később tervezik kiterjeszteni. Az EURR indulását korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk.
Az induló állomány egyelőre jelképes. Sokkal érdekesebb az a konstrukció, amelyet a Revolut mögé épített.
A tokent jogilag a Stripe tulajdonában lévő, luxemburgi engedéllyel rendelkező Bridge Building S.A. bocsátja ki. A Revolut saját márkája alatt forgalmazza az EURR-t, az ügyfél pedig a Revolut alkalmazásában és a Revolut X kriptokereskedési felületén fér hozzá.
A tartalék kezelése és a névértéken történő visszaváltás jogi kötelezettsége a Bridge-é. A márka, a forgalmazás és az ügyfélkapcsolat a Revolutnál marad.
Ez a modell a bankok számára is érdekes lehet.
Egy MiCA-kompatibilis partner biztosíthatja a szabályozott hátteret, miközben a szolgáltatás a bank vagy fintech saját ügyfélfelületének része marad.
Stablecoin-szolgáltatás indításához egy pénzügyi szolgáltatónak nem feltétlenül szükséges saját kibocsátói infrastruktúrát felépítenie.
A tokenizált banki számlapénz és a Revolut-féle stablecoin-modell közötti különbség itt különösen jól látható.
A Revolut EURR-modelljében a stablecoin kibocsátói kötelezettsége egy külső intézménynél van, miközben az ügyfél a Revolut termékeként találkozik vele.
Tokenizált banki számlapénznél maga a pénz továbbra is a bank kötelezettsége.
Egy hazai bank számára ebből több lehetséges irány következik.
Fejleszthet programozható banki számlapénzre épülő megoldásokat, integrálhat más által kibocsátott stablecoint, vagy akár saját márkás stablecoin-terméket is kialakíthat engedélyezett kibocsátói partnerrel.
A Revolut hosszabb távon a nemzetközi átutalásokban, az üzleti tranzakciókban és az elszámolásban is lát szerepet a stablecoinoknak, és további devizákhoz kötött tokeneket tervez.
4. Mit mutatnak a stablecoinok tényleges költségei?
A stablecoin-alapú pénzmozgás költségét érdemes a teljes folyamaton végignézni.
Az olasz jegybank kutatói 200 dolláros valódi próbautalásokkal vizsgálták, mennyibe kerül egy stablecoin-alapú nemzetközi pénzküldés. A FinTechZone-on részletesen bemutatott mérésben a teljes költség 0,30 és 8,96 százalék között alakult.
A különbség jelentős része a tranzakció két végén keletkezett. Az induló pénzt stablecoinra kell váltani, a fogadó oldalon pedig sok esetben helyi pénzre.
A blokkláncon történő értéktovábbítás költsége lehet alacsony, miközben a be- és kilépési pontok jelentősen megdrágíthatják a teljes folyamatot.
Ki biztosítja az átváltást? Ki kezeli a tárcát? Kinél történik az ügyfélazonosítás és a tranzakció ellenőrzése? Ki biztosítja a helyi kifizetést?
Banki szempontból ezért a stablecoin köré épülő szolgáltatási lánc legalább olyan fontos, mint maga a token.
A Visa és a Mastercard stablecoinhoz kapcsolódó fejlesztései ezen a szolgáltatási rétegen építkeznek. A Revolut EURR pedig azt mutatja meg, hogyan kapcsolható ehhez saját márka és közvetlen ügyfélkapcsolat.
5. Hol helyezkedik el ebben a digitális euró?
A digitális euró előre meghatározott európai intézményi és jogalkotási folyamatban halad.
Az EKB 36 pénzforgalmi szolgáltatót választott ki a projekt következő fejlesztési szakaszához.
A tervek szerint 2027 második felében gyakorlati tesztek indulhatnak, az első kibocsátás pedig megfelelő jogalkotási döntések esetén 2029-re válhat lehetővé.
Egy jövőbeli digitális eurós fizetésnél továbbra is szükség lesz olyan bankokra és pénzforgalmi szolgáltatókra, amelyek kezelik az ügyfél hozzáférését, a fizetés indítását, az elfogadást és a kapcsolódó ügyfélélményt.
A bankok számára ezért már a kibocsátás előtt érdemes végiggondolni, milyen szerepet szeretnének betölteni ebben az infrastruktúrában, milyen meglévő rendszereket érinthet a csatlakozás, és milyen fejlesztéseket célszerű időben elindítani.
Mit jelent mindez egy hazai bank számára?
A három pénzforma eltérő problémák megoldására fejlődik.
A tokenizált banki számlapénz lehetővé teszi, hogy a kereskedelmi banki pénz programozható üzleti folyamatok részeként mozogjon.
A pénz össze tud kapcsolódni egy szerződéssel, egy tokenizált értékpapírral, egy szállítási eseménnyel vagy más ellenőrizhető feltétellel.
A stablecoin olyan, folyamatosan elérhető digitális pénzügyi infrastruktúrához ad hozzáférést, amely
blokklánc-hálózatokon és országhatárokon keresztül is használható.
A Revolut példája azt is megmutatta, hogy saját márkás szolgáltatás külső, szabályozott kibocsátóra építve is kialakítható.
A digitális euró egy közös európai jegybanki pénzinfrastruktúrát készít elő, amelynek működésében a bankok és pénzforgalmi szolgáltatók is szerepet kaphatnak.
A következő évek banki döntései ezért arról is szólnak majd, milyen pénzügyi infrastruktúrát fejleszt egy intézmény saját maga, mely megoldásokhoz kapcsolódik partneren keresztül, és milyen új pénzformákat tesz elérhetővé az ügyfeleinek.
A három pénzforma más feladatra alkalmas, más banki megfontolást kíván, és mindegyiknél más fejleményre érdemes figyelni.
A következő egy-két évben három fejleményt érdemes különösen figyelni.
Forrás: a gyorselemzés Barnali Pal Sinha 2026. augusztus 12-i Global Banking & Finance Review-elemzésére, valamint a BIS, az EKB, a Swift és az érintett piaci szereplők nyilvános közléseire épül. Felhasznált forrás: Global Banking & Finance Review, 2026. augusztus 12.
Digitális euró
Ezt a témát négy formátumban követjük: kettő a fejleményeket írja meg, kettő az összefüggéseket.
