Szinte hetente olvasni a Bitcoin és egyéb kripto pénzek adózása körül folyó vitákról. Itt az idő tiszta vizet önteni a pohárba. Hasznos infók a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) bányászoknak, egyéni vállalkozóknak, magánszemélyeknek, kriptovalutákkal rendelkezőknek, vagy arra vágyóknak.

 

A Bitcoin utáni adózással kapcsolatos kérdésekre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai válaszoltak a megkeresésemre. Az alábbiakban a NAV-tól kapott válaszok olvashatók.

 

Hogyan adózzon a bányász?

Amennyiben a magánszemély bányászat révén a bitcoinhoz szoftver felhasználásával jut, az e tevékenység a személyi jövedelemadó rendszerében önálló tevékenységnek minősül. E tevékenység révén a szerzett bevételből a jövedelmet az Szja. tv.-nek az önálló tevékenységre irányadó rendelkezései szerint kell megállapítani a tételes költségelszámolás vagy a 10%-os költséghányad alkalmazásával. Bevételnek minősül a kibányászott bitcoin megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értéke. Szokásos piaci érték lehet a megszerzés időpontjában érvényes, törvényes fizetőeszközben megállapított átváltási árfolyam.

Tételes költségelszámolás esetében a bevétellel szemben a jövedelem megállapításához elszámolható az e törvényben meghatározott kivételekkel, legfeljebb az adott tevékenység bevételének mértékéig az e tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt költség, valamint a tárgyi eszközök beruházási költségének átalány-értékcsökkentése.

Megjegyezni kívánom, hogy az elismert költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás minősül. Ha a magánszemély olyan termék vagy szolgáltatás ellenértéke alapján kíván költséget elszámolni, amelynek értékesítője vagy nyújtója az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott bizonylat kiállítására kötelezett, akkor a kiadás igazolására kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti bizonylat (ide értve a nyugtát) alkalmas, egyébként a kiadás igazolására kizárólag az a bizonylat alkalmas, amely tartalmazza a költség összegének megállapításához szükséges valamennyi adatot (így például a kiadás összegét és pénznemét) is.

Nem minősül elismert költségnek – ha a törvény másként nem rendelkezik – a magánszemély személyes vagy családi szükségletét csak részben vagy egészben kielégítő termék, szolgáltatás megszerzésére fordított kiadás, vagy olyan vagyontárgy megszerzésére, fenntartására, üzemeltetésére, felújítására, karbantartására fordított kiadás, amely nem a jövedelemszerző tevékenységgel kapcsolatos, vagy – ha a törvény kivételt nem említ – akár részben is, a magánszemély személyes vagy családi szükségletének kielégítését célozza (Szja. tv. 4.§ (3) bekezdés).

A fentiek szerint megállapított jövedelem után a magánszemély 15%-os személyi jövedelemadó, adóelőleg és 22%-os egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett (Eho tv. 3.§ (1) bekezdés a) pont).

Ha a bevétel nem a kifizetőtől származik, akkor az adóelőleget a magánszemélynek kell megállapítani és a negyedévet követő hónap 12. napjáig megfizetni. Nem kell az adóelőleget megfizetni, ha a megállapított adóelőleg összege az adóév elejétől összesítve, vagy az adott negyedévben nem haladja meg a 10 ezer forintot. A magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában negyedéves bontásban – a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként – vallja be az adóelőleget, amelynek a megfizetésére a negyedévben maga köteles (Szja. tv. 46.§ (9-10) bekezdés.

Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, vagy az egészségügyi hozzájárulás levonására nincs lehetőség, az egészségügyi hozzájárulást a magánszemély állapítja meg, fizeti meg és vallja be előlegként, az adóelőleg, illetőleg az adó megfizetésével egyidejűleg. A tárgyévre vonatkozóan az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásban vagy az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített jövedelemadó-bevallásban kell az előlegként megfizetett egészségügyi hozzájárulással elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, illetőleg a bevallás megfelelő rovatában lehet a túlfizetéséként mutatkozó különbözet összegéről rendelkezni (Eho tv. 11.§ (2), (8) bekezdés).

 

Egyéni vállalkozás keretében történik a bitcoin bányászata

Más a helyzet, ha a magánszemély e tevékenységét egyéni vállalkozás keretében végzi. Ekkor a bitcoin bányászat révén szerzett bevétel vállalkozói bevételnek minősül és a vállalkozói személyi jövedelem adózás szabályai szerint számolhatja el a tevékenység érdekében felmerült, igazolt költségeket és számolhat el értékcsökkenési leírást.

A vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozó 9 %-os személyi jövedelemadót és a vállalkozói osztalékalap után 15%-os vállalkozói osztalékadó fizetésére kötelezett, valamint a vállalkozói osztalékalap után a személyi jövedelemadón felül az Eho. tv. 3. § (3) bekezdés c) pontja alapján 14 %-os egészségügyi hozzájárulási kötelezettség is fennállhat 450.000 forintos felső határig.

Az egyéni vállalkozónak lehetősége van az átalányadózás választására is. Ez esetben a vállalkozói bevétel 40%-át számolhatja el költségként, az így megállapított jövedelem az összevont adóalapba tartozik, amely után 15%-os személyi jövedelemadó terheli.

Az egyéni vállalkozó választhatja az egyszerűsített vállalkozói adózást (eva), illetve a kisadózó vállalkozás tételes adófizetési kötelezettségét is (kata).

 

Befektetési céllal vásárolt bitcoin értékesítéséből származó jövedelem

A hatósági felügyelet teljes hiánya miatt az Szja. tv. 67/A. § szerinti ellenőrzött tőkepiaci ügylet szabályai a bitcoin esetére nem alkalmazhatóak. Továbbá az Szja. tv.-nek az árfolyamnyereségre irányadó szabályai (67/A.§) sem alkalmazhatóak, miután az Szja. tv. alkalmazásában a bitcoin nem tekinthető értékpapírnak.

Az  Szja tv. 28.§ (1) bekezdése szerint egyéb jövedelem minden olyan bevétel, amelynek adókötelezettségére e törvény rendelkezést nem tartalmaz, azzal, hogy – a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe véve – a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt szabályszerűen igazolt kiadás.

Ebből adódóan a megvásárolt bitcoin később törvényes devizára/valutára történő átváltása során elért nyereség, illetve a magánszemély által bányászott bitcoin későbbi átváltásakor keletkező nyereség a magánszemély összevont adóalapjába tartozó egyéb jövedelemként adóköteles.

A jövedelem után a magánszemélynek 15% személyi jövedelemadót, továbbá 22% egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie.

Tekintettel arra, hogy az egészségügyi hozzájárulást a magánszemélynek kell fizetnie, és ezt költségként nem számolhatja el, illetve részére nem térítik meg, az Szja tv. 29.§-a alapján adóalapként magállapított jövedelem 82%-a veendő figyelembe. Az önálló tevékenységből származó jövedelemhez hasonlóan az egyéb jövedelem is az összevont adóalap részeként adóköteles, így a magánszemélynek adóelőleget kell fizetnie.

 

Nyilvántartás vezetése az adókötelezettség betartásához

A magánszemély az Szja. tv. 5. számú melléklete szerint és a törvény előírásainak megfelelően rögzít minden olyan adatot, amely az adókötelezettség betartásához utólagosan is ellenőrizhető módon szükséges.

Az Szja. tv. 5 számú mellékletében ugyan nem található a Bitcoinnal összefüggő részletező nyilvántartásra vonatkozó szabály, de az adókötelezettség megállapításához, illetve annak utólagos ellenőrzéséhez szükséges a Bitcoin megszerzésének és értékesítésének körülményeiről összefüggő analitikus nyilvántartás vezetése (például a virtuális fizetőeszköz típusa annak megszerzésének időpontja, mennyisége, szerzéskori értéke, értékesítés darabszáma, időpontja, átruházás időpontja a megszerzett bevétel összege.)

 

Digitális pénz párokkal történő kereskedés

A bitcoinnal kapcsolatos ügyek kapcsán a hatályos jogszabályok, ezen belül az adózási jogszabályok nem tartalmaznak rendelkezéseket a digitális pénz párokkal történő kereskedésre vonatkozóan.

 

Szükségessé vált a jogszabály szintű szabályozás

A NAV megítélése szerint a Bitcoinnak a hazai gazdasági életben történő térnyerése szükségessé tenné a Bitcoinnal kapcsolatos üzleti tevékenységek jogszabály szintű szabályozását.

Erre tekintettel, illetve több adónemet is érintően a bitcoinnal bonyolított üzletek helyes adójogi megítélése kérdésében a Nemzeti Adó- és Vámhivatalés a Nemzetgazdasági Minisztérium között egyeztetés van folyamatban.

Az egyeztetés eredményének kimenetele az adóhatóság eddig kialakított szakmai álláspontját is módosíthatja, ezért célszerű a jogszabályváltozások – különösen az adójogszabályok változásának – valamint a Nemzeti Adó és Vámhivatal, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapjára kihelyezett tájékoztatók figyelemmel kísérését.

 

Az eredeti cikk a digitalcash.hu oldalon jelent meg “Így adózz a Bitcoinod után.” címmel.