Dióhéjban
- A mérés nem egyetlen szám, hanem egy hatelemű keret: alapérték, mutató, teljes költségoldal, összehasonlítási alap, visszamérési ritmus és leállítási küszöb.
- A mutatók létrát alkotnak a puszta használattól az auditált, beszámolóban megjelenő hatásig. A nyilvános banki bejelentések túlnyomó része a létra alsó fokain áll.
- A Magyar Nemzeti Bank 2025 decemberi ajánlása mérhető teljesítménymutatókat és éves visszamérési beszámolót vár el a hitelintézetektől.
- A brit jegybank és a felügyelet közös felmérése észlelt, nem számszerűsített hasznot mér; a Pénzügyi Stabilitási Tanács szerint a hatósági nyomon követés korai szakaszban van.
- A legjobb elérhető okozati becslés 4 százalékos termelékenységi hatásról szól, de nem pénzügyi cégeken mérve, és kiegészítő beruházásokhoz kötötten.
01Mi az AI-megtérülés, és hogyan mérik?
A megtérülés (angol rövidítéssel ROI) köznapi értelemben egyszerű kérdés: többet hozott-e valami, mint amennyibe került. A bankoknál ez azért nehéz, mert az AI ritkán önálló termék. Beépül egy meglévő folyamatba, és ott a hatása összekeveredik minden más egyidejű változással.
Ezért a mérés nem egyetlen szám, hanem egy hatelemű keret, és ha bármelyik eleme hiányzik, az eredmény nem értelmezhető.
- Kell kiindulási alapérték (baseline), vagyis annak rögzítése, hol tartott a folyamat a bevezetés előtt.
- Kell mérhető teljesítménymutató, amelyhez a cél kötve van.
- Kell a teljes költségoldal, amelybe a modellhasználati díjon túl az integráció, az adat-előkészítés, az emberi ellenőrzés és a megfelelési munka is beletartozik.
- Kell összehasonlítási alap, mert közben a piac és a szabályozás is változik.
- Kell visszamérési ritmus és felelős.
- Végül kell leállítási küszöb, vagyis annak előre kimondása, milyen eredménynél ismerjük el, hogy nem érte meg.
Ez a hat elem nem szerkesztőségi konstrukció. A Magyar Nemzeti Bank 13/2025. számú ajánlása előírja, hogy a hitelintézet a célkitűzéseket előre meghatározott mérföldkövekhez és mérhető fő teljesítménymutatókhoz igazítsa, és hogy a tervek visszaméréséről évente beszámolót küldjön a jegybanknak.
Jó gyakorlatnak tartja továbbá az AI-rendszerek teljesítményének folyamatos értékelését, valamint a szakaszos, visszaméréssel kísért bevezetést.1 A nemzetközi keretrendszerek ugyanide jutnak: az amerikai szabványügyi hivatal AI-kockázatkezelési keretének „mérés” funkciója és az ISO/IEC 42001 szabvány teljesítményértékelési fejezete egyaránt a mutatók előzetes rögzítését és rendszeres visszamérését írja elő.
A mérés öt fokozata
A gyakorlatban a mutatók létrát alkotnak. Minél feljebb lép egy intézmény, annál nehezebb a mérés, és annál értékesebb az eredmény.
- Az első fok a használati mutató: hányan férnek hozzá az eszközhöz, hányan nyitják meg. Ez a legkönnyebben előállítható szám, és a legkevesebbet mondja.
- A második fok a tevékenységi mutató: hány lekérdezés, hány generált dokumentum, hány létrehozott ügynök. A szingapúri DBS-nél pár hónap alatt 26 ezer AI-ügynököt hoztak létre, és a bank ezek köré szervez teljes munkafolyamatokat. A darabszám valós és ellenőrizhető, de önmagában nem mondja meg, mennyi értéket termeltek.
- A harmadik fok a folyamatmutató: átfutási idő, hibaarány, újranyitott ügyek száma. A Deutsche Bank közlése szerint egyes banki informatikai projektek ideje két évről három-hat hónapra rövidült. Ez már a folyamat viselkedéséről szól, de még mindig nem pénz.
- A negyedik fok az üzleti kimenet: bevétel, költség, kockázati költség. A Santander 200 millió eurós üzleti értéket vár az AI-tól 2026-ra (2026. júniusi állapot szerinti közlés). Fontos különbség azonban, hogy ez várakozás, nem visszamért eredmény.
- Az ötödik fok az auditált hatás, amely a pénzügyi kimutatásokban is megjelenik, és külső ellenőrzést is kiáll. Erre nyilvános európai banki példa 2026. augusztusi állapot szerint nem ismert.
02Hol a helye a pénzügyi ökoszisztéma térképén?
A megtérülés mérése nem egyetlen szervezeti egység feladata, és a szereplőtípusok érdekei eltérnek.
- Az üzleti területek állítják elő a hasznot, mert náluk jelentkezik a folyamatjavulás.
- A pénzügyi és kontrolling terület hitelesíti a számot, vagyis eldönti, hogy a megtakarítás megjelenik-e a költségvetésben.
- A belső ellenőrzés és a modellvalidáció azt vizsgálja, hogy a rendszer úgy működik-e, ahogy állítják.
- A könyvvizsgáló és a számviteli szabály dönti el, hogy a ráfordítás milyen formában látszik a beszámolóban.
- Az AI-modell- és platformszolgáltatók, valamint az adat- és infrastruktúra-szolgáltatók a költségoldal másik végén állnak.
- A felügyeletek követelményt támasztanak és adatot gyűjtenek, a szabványalkotók adják a mérés közös nyelvét. Végül az ügyfél az, akinél a kimenet megjelenik vagy elmarad.
A hazai felügyeleti réteg szerepe erős: az MNB ajánlása a felelős AI-használat kereteit rögzíti, és a nemzetközi ajánlásokkal is összhangban áll, ahogy arról korábban írtunk.
Az értéklánc kulcskérdése, hogy ki birtokolja a mérőszámot. Ha ugyanaz a terület állítja elő a hasznot, amelyik a mutatót is meghatározza, a szám hitelessége szerkezetileg gyenge.
03Mire használják ma?
- A csalásmegelőzés és a pénzmosás elleni szűrés az, ahol a brit jegybank és a felügyelet közös felmérése szerint a szektor a legnagyobb hasznot érzékeli, és ahol a mérés is a legegyszerűbb, mert a kiszűrt esetek és a téves riasztások száma közvetlenül számolható.2
- A hitelbírálat az Európai Bankhatóság vizsgálatában szereplő 13 bankból tíznél már AI-támogatott,5
- az ügyfélszolgálat pedig a leggyakoribb belépő terület.4
- A további négy terület a szektor napi működésének része, és éppen a mérhetőségükben térnek el egymástól a leginkább. A megfelelés és a szabályozói jelentésszolgálat nagy, ismétlődő és jól mérhető munkamennyiség.
- A belső fejlesztés és IT-üzemeltetés hatása a projektidőn látszik.
- A treasury és a likviditáskezelés kevés, de nagy értékű döntést hoz, ahol egyetlen javulás is sokat számít.
- A belső tudáskeresés szinte minden munkakörre kihat, viszont a leggyengébben mérhető.
Magyarországon a mérés kérdése szabályozási úton is megérkezett: a hitelintézeteknek 2026. június 30-ig kellett benyújtaniuk AI-alstratégiájukat a jegybankhoz.1
04Milyen kockázatokat hordoz?
A hibás mérés rosszabb, mint a mérés hiánya, mert döntést alapoznak rá. Nyolc tipikus torzítás fordul elő.
- A hamis alapérték akkor keletkezik, ha a kiindulási szintet utólag választják meg, a bevezetés utáni eredmény ismeretében.
- A kettős beszámítás azt jelenti, hogy ugyanazt a megtakarítást több projekt is elszámolja magának.
- A költségoldal alulmérése a leggyakoribb: a modellhasználati díj látszik, az adat-előkészítés, az emberi ellenőrzés és a megfelelési munka nem.
- Az elfogadottsági mutató helyettesítőként való használata a legalattomosabb hiba, mert jóhiszemű. A használat növekedése nem kimenet, hanem előfeltétel.
- A számviteli torzítás abból ered, hogy az IAS 38 nemzetközi számviteli standard szerint a kutatási szakasz ráfordítását költségként kell elszámolni, míg a fejlesztési szakasz költségei meghatározott feltételek teljesülése esetén immateriális javakként aktiválhatók.8 Ugyanaz a ráfordítás tehát a besorolástól függően eltérő eredményhatást mutat, ami a projektek összehasonlítását is megnehezíti.
- Az auditálhatóság hiánya akkor derül ki, amikor a számot külső félnek kell megvédeni; az MNB ezért várja el az értékelés dokumentálását.1
- Az ösztönzési torzítás abból fakad, hogy a mérést végző terület érdekelt a jó eredményben.
- Végül a felügyeleti kockázat kézzelfogható: mérhető cél nélkül az AI-alstratégia teljesülése nem igazolható.
A költségoldalt a megfelelés is növeli. Az uniós AI-rendelet a hitelképesség-értékelést és a hitelpontozást magas kockázatú alkalmazásnak minősíti,57 és bár a hitelbírálati megfelelés határideje tizenhat hónappal kitolódott, a kötelezettség megmaradt.
05Hol tart ma a mérés valójában?
A brit jegybank és a felügyelet harmadik közös felmérése szerint (2024. november 21-i közlés) a cégek 75 százaléka használ AI-t, további 10 százalék három éven belül tervezi. A felmérés azonban következetesen észlelt hasznot mér, nem számszerűsítettet.
Ugyanitt a cégek 84 százalékánál van kijelölt AI-felelős, de csak 34 százalékuk állítja, hogy teljesen érti az általa használt rendszert.2
Az Európai Bankhatóság 2025. szeptember 25-i helyzetképe szerint az uniós bankok 92 százaléka használ AI-t, 8 százalék kísérleti szakaszban van, és a megkérdezettek 55 százaléka alkalmaz általános célú vagy ügynöki AI-t ügyfélfolyamatban.4
A bevezetés tehát széles körű, de ez elterjedtségi és nem megtérülési adat.
A Pénzügyi Stabilitási Tanács 2025. október 10-i jelentése kimondja, hogy
a hatóságok AI-figyelési tevékenysége még korai szakaszban van, és ezt adathézagok, valamint az egységes fogalomrendszer hiánya nehezíti.3
A szervezet 2026. június 10-én konzultációra bocsátotta a felelős AI-alkalmazás bevált gyakorlatairól szóló anyagát; a végleges változat 2026 októberére várható.3
A legjobb elérhető okozati becslés a Nemzetközi Fizetések Bankjának 2026 januári kutatásából származik:
az AI bevezetése 4 százalékkal emeli a munkatermelékenység szintjét.
A vizsgálat azonban több mint 12 ezer nem pénzügyi vállalatra épül, a hatás pedig a szoftver, az adat és a képzés területén végrehajtott kiegészítő beruházásokhoz kötött.6
Összefoglalva: 2026. augusztusi állapot szerint
a banki AI-megtérülésre vonatkozó, számszerűsített és külsőleg ellenőrzött nyilvános bizonyíték nem áll rendelkezésre. Ami rendelkezésre áll, az elterjedtségi adat, észlelt haszon és bejelentett cél.
06Merre tarthat? Forgatókönyvek
Az alábbiak forgatókönyvek, nem előrejelzések.
1A mérés felügyeleti követelménnyé válik.
2Az AI a pénzügyi kimutatásokba költözik.
3A mérés elmarad, és a költségvetés szűkül.
07Fogalomtár
08Források
- MNB 13/2025. (XII. 3.) ajánlás a hitelintézetek digitális transzformációjáról
- Bank of England - FCA: Artificial intelligence in UK financial services (harmadik közös felmérés) + FCA Research Note
- FSB: Monitoring Adoption of AI and Related Vulnerabilities in the Financial Sector; Sound Practices for Responsible Adoption of AI (konzultációs anyag)
- European Banking Authority: Rising application of AI in EU banking and payments sector
- European Banking Authority: AI Act - implications for the EU banking and payments sector
- Aldasoro - Gambacorta - Pal - Revoltella - Weiss - Wolski: AI adoption, productivity and employment: evidence from European firms (BIS Working Papers No 1325)
- Az (EU) 2024/1689 rendelet (AI-rendelet)
- IAS 38 Immateriális javak (IFRS Foundation)
Jegyzetek
- 1↑a↑b↑cMNB 13/2025. (XII. 3.) ajánlás a hitelintézetek digitális transzformációjárólhttps://www.mnb.hu/letoltes/13-2025-banki-digitalis-ajanlas.pdf
- 2↑a↑bBank of England - FCA: Artificial intelligence in UK financial services (harmadik közös felmérés) + FCA Research Notehttps://www.fca.org.uk/publications/research-notes/ai-uk-financial-services
- 3↑a↑bFSB: Monitoring Adoption of AI and Related Vulnerabilities in the Financial Sector; Sound Practices for Responsible Adoption of AI (konzultációs anyag)https://www.fsb.org/uploads/P101025.pdfhttps://www.fsb.org/2026/06/sound-practices-for-responsible-adoption-of-artificial-intelligence-ai-consultation-report/
- 4↑a↑bEuropean Banking Authority: Rising application of AI in EU banking and payments sectorhttps://www.eba.europa.eu/sites/default/files/2025-09/146b3558-d026-47bf-a872-f05e93ed30d2/Rising%20application%20of%20AI%20in%20EU%20banking%20and%20payments%20sector.pdf
- 5↑a↑bEuropean Banking Authority: AI Act - implications for the EU banking and payments sectorhttps://www.eba.europa.eu/sites/default/files/2025-11/d8b999ce-a1d9-4964-9606-971bbc2aaf89/AI%20Act%20implications%20for%20the%20EU%20banking%20sector.pdf
- 6↑aAldasoro - Gambacorta - Pal - Revoltella - Weiss - Wolski: AI adoption, productivity and employment: evidence from European firms (BIS Working Papers No 1325)https://www.bis.org/publ/work1325.pdf
- 7↑aAz (EU) 2024/1689 rendelet (AI-rendelet)https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2024/1689/oj
- 8↑aIAS 38 Immateriális javak (IFRS Foundation)https://www.ifrs.org/issued-standards/list-of-standards/ias-38-intangible-assets/
Frissítési jegyzet
- első kiadás. Soron kívüli frissítés akkor esedékes, ha (a) az MNB összesítést vagy állásfoglalást tesz közzé az AI-alstratégiák visszamérési beszámolóiról, (b) a Pénzügyi Stabilitási Tanács 2026 októberére várt végleges anyaga konkrét mérési mutatókat nevesít, (c) európai nagybank auditált vagy a beszámolójában elkülönített AI-hatásadatot közöl, (d) számviteli szabályalkotói értelmezés születik az AI-fejlesztések aktiválásáról, vagy (e) a pénzben mért AI-célt közlő bankok célszáma érdemben módosul vagy eltűnik. Teljes felülvizsgálat: 2027. augusztus, akkor is, ha nem volt kiváltó esemény.
A téma többi anyaga
- AlapozóMi az az Agentic AI, és miért számít a pénzügyi szektornak?
- AlapozóKitől veszi a bank az AI-t?
- GyorselemzésGyorselemzés: az AI beköltözött a banki gyorsjelentésekbe – a Santandertől a JPMorganig pénzben mérik a hatását
- HírmagyarázatA Santander már euróban méri az AI hatását: 200 millió eurós üzleti értéket vár 2026-ban
- Hírmagyarázat26 ezer AI-ügynököt hoztak létre a DBS-nél pár hónap alatt: már teljes banki munkafolyamatokat szerveznek köréjük
- HelyzetjelentésA banki AI-érettség témájában még nincs helyzetjelentés; amint elkészül az első kiadás, ide kerül a legfrissebb állapotkép.
