„El kell indítani Magyarország adatgazdaságát.” Nemzeti Adatvagyon Ügynökség, MI Stratégia, adattárca projekt és az adatvagyon forgalomképessé tétele segíthetik a digitális pénzügyi szolgáltatások és a fintech startupok fejlődését.
A digitális pénzügyi szolgáltatások társadalmi, gazdasági befogadásához nélkülözhetetlen a technológiai háttér fejlődésének ösztönző szabályozása, valamint a magánszemélyek és vállalkozások felkészítése a digitális világra.
Kétrészes interjúnk a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetőjével, Dr. Gál András Leventével (fotón), akivel arról beszélgettünk, milyen lépéseket, intézkedéseket tett meg és tervez a DJP e területeken.
1. Hogyan illeszkedik a DJP a pénzügyi szolgáltatások fejlesztését célzó központi szabályozói és támogató rendszerbe?
El kell indítani Magyarország adatgazdaságát
Az elmúlt hetek egyik legizgalmasabb bejelentése volt, hogy elkészült Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája. A Stratégia elfogadását szeptember 9-én jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, és Jakab Roland, a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke.
A Stratégia ambíciózus célokat fogalmaz meg, melyek megvalósítását szerteágazó, komplex eszközrendszer támogatja. A Stratégia tartalmaz az MI társadalmi tudatosításával kapcsolatos feladatokat, továbbá életre hívja a Mesterséges Intelligencia Innovációs Központot, a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratóriumot és meghatároz kiemelt, transzformatív projekteket. A Stratégiai célkitűzések között a leghangsúlyosabb, hogy el kell indítani Magyarország adatgazdaságát.
„Az állam feladata az adatvagyon-értékelés és kereskedelem jogi és szervezeti kereteinek lefektetése és ezzel a mesterséges intelligencia alkalmazások alapjának lerakása.”
Kapcsolódó cikk:
Forgalomképessé kell tenni az adatvagyont
Nem csak az MI nem létezik adat nélkül, hanem a digitális gazdaság sem.
A hipotézisünk az, hogy az állam legfontosabb dolga, hogy pontosan definiálja az adat, adatvagyon a big data, az adattömeg fogalmát és ezzel kapcsolatban olyan szabályozási és szervezeti környezetet teremtsen, amelyben az állami intézmények, gazdálkodó szervezetek az adatokkal kereskedni tudnak.
Nemzeti Adatvagyon Ügynökség létrehozása
Szükség van egy olyan környezetre, ahol az adatokhoz a hozzáférés transzparensen, tisztán, jogszerűen biztosítható. Ezzel a feladattal hívtuk életre a Neumann Nonprofit Kft. keretei között a Nemzeti Adatvagyon Ügynökséget.
Fontos, hogy a digitális gazdaságban az állami, kereskedelmi szolgáltatások is testreszabottak, kezdeményezők legyenek. Gondoljunk csak a közösségi médiát vagy akár keresőmotorokat használó lakosokra, vállalkozásokra – részükről ez már alapvető elvárás. A megfeleléshez mindenképpen szükségesek az adatok és az adatokkal működtetett mesterséges intelligencia alkalmazások megjelenése.
2. Az adatvagyon, így a pénzügyi adatok hasznosítása – ahogy Te is említetted – a digitális gazdaság motorja. Hogyan kezdi meg munkáját az Adatvagyon Ügynökség, hogyan tudnak a piaci szereplők bekapcsolódni a munkába?
dr. Gál András Levente: A digitális szolgáltatások piacán ugyanúgy, mint bármely más piacon, az államnak nemcsak szabályozási, hanem a folyamatos tisztességes piaci magatartást és fogyasztóvédelmet biztosító, felügyelő szerepe is van.
A magyar kormányzat az adatvagyon szabályozás tekintetében a világ élvonalában van azzal, hogy a jogi keretek mellett a szabályozás szervezet keretrendszerét is kialakította a NAVÜ létrehozásával. A NAVÜ szerepe, feladata, hogy kialakítsa azokat a piaci sztenderdeket, amelyek az egészséges, fair, szabályos és arányos működést lehetővé teszik a digitális szolgáltatások terén. 4 dimenzióban gondolkodunk:
Az első dimenzióról, a jogi és szabályozási keretekről már beszéltem. Azzal, hogy az adatokat definiáljuk, kategorizáljuk és szabályozással forgalomképes jószággá tesszük, megteremtjük forgalomképességét.
A közgazdasági dimenzió lényege, hogy ha valami forgalomképes, akkor azt értékelni is tudni kell. A klasszikus jószág, illetve vagyonértékelési módszerek kevéssé alkalmazhatók az adatvagyon értékelésben – még a klasszikus közadatértékelési módszerek sem működnek.
Kiterjedt összefogásra lesz szükség a magyar közgazdász társadalom részéről! Fontos, hogy minél hamarabb legyenek jó adatvagyon közgazdászaink, akik ki tudják alakítani az értékelési mechanizmusokat, el tudják végezni az értékeléseket!
Ahogy a pénzügyi szektorban is, az adatgazdaság terén is fontos a prudencia, azaz a tisztaság, kompatiblitás és transzparencia biztosítása. A műszaki, szemantika sztenderdek kialakítása a NAVÜ egyes divízióin belül folyamatban van.
A polgári jogalkotásban az évszázadok során kialakult a személyiségi jogok , a jóhírnévhez való jog, valamint a személyi szabadsághoz való jog rendszere. A kibertérben mindez az adataink fölötti rendelkezési jogban ölt testet.
Ha beszélhetünk személyi adatszuverenitásról, akkor beszélhetünk vállalati, közösségi, nemzeti adatszuverenitásról is. Ez egy teljesen új dimenzió.
3. Szó esett az MI Stratégiáról, az adatvagyon szabályozásról. Említetted beszélgetésünk elején, hogy a Stratégiában ún. transzformatív projektek is szerepelnek. Mik ezek a transzformatív projektek? Kiemelnél egyet?
dr. Gál András Levente: A pénzügyi szektor szereplői számára talán legfontosabb transzformatív projektünk az adattárca projekt.
A projekt alapvető célja, hogy a magánszemélyek és a vállalatok – valójában a pénzügyi szektor teljes ügyfélköre – tudatosítsák magukban, hogy milyen adataik vannak, azok mire használhatók. Ez az alapfeltétele annak, hogy az ügyfelek és a (pénzügyi) szolgáltatók, biztosítók között fair elszámolás, partneri kapcsolat jöhessen létre.
Fontos, hogy az ügyfelek megértsék adataikat és hozzáférést adjanak azokhoz, amelyek eredményeként a szolgáltató egyrészt hatékonyabban tudja megszervezni saját üzemét, másrészt a front office-ban valóban tud kezdeményezően, testreszabott szolgáltatást kínálni az ügyfél felé.
A pénzügyi szektor ebbe az irányba halad évek óta és a legtöbb fintech vállalkozás is ezt az ígéretet próbálja megvalósítani. Abban bízunk, hogy az adattárca projekt segíti a perszonalizált szolgáltatások megjelenését, az ügyfélelégedettség növekedését és a takarékos ügyfélkiszolgálást.
Címlapfotó forrása: pexels.com
