A BigTech cégek megelégelték a kiszámíthatatlan, kormányonként eltérő hatósági működést, a sorozatos bírósági tárgyalásokat és bírságokat. Biztonságos szolgáltatással, digitális adatok és emberi jogok védelmével érvelve az új technológiák alkalmazásának globális szabályozására hívták fel a figyelmet Davosban. A BigTech stratégiákkal részletesen is foglalkozunk 2020.04.21-én a FinTechShow-n.

A BigTech cégek (pl. Google, Apple, Amazon, Facebook stb.) az új, feltörekvő technológiákra épülő alkalmazások fejlesztése és alkalmazása, valamint – különösen a mesterséges intelligenciával összefüggésben

a digitális magánszféra védelmére kormányokon átívelő szabályozás szükségességére hívták fel a szabályozók figyelmét a davosi Világgazdasági fórumon.

A Microsoft és a Google vezetői a mesterséges intelligencia technológiák szabályozását sürgették, míg az IBM vezetője a technológiák alkalmazásának a kockázatokat és társadalmi hasznokat is mérlegelő szabályozására hívta fel a figyelmet.

2019-ben felerősödött a hatósági kontroll a tech cégek működése, az új technológiák alkalmazása, az online elérhető felhasználói adatok gyűjtése, felhasználása kapcsán. Egységes szabályozás hiányában egyedi bírósági döntések – jelentős bírságokkal – születtek. A kiszámíthatatlanság, a nem-konzisztens bírói gyakorlat a BigTech cégek mellett a kisebb tech cégek és a technológiákat alkalmazni kívánó szolgáltatók innovációit, így az új szolgáltatások piaci bevezetését is visszafogják.

A kormányokon átívelő egységes szabályozás hiánya az amerikai és az európai vállalkozások globális piaci versenyképességét is veszélyezteti. Nem elég csak az USA államaiban vagy az EU országait lefedően egységes szabályozást kialakítani.

Olyan szabályozásra van szükség, melynek betartása pl. Kínára, a kínai tech cégek működésére is érvényes.

A technológiát vagy az alkalmazását kell szabályozni?

“When you go through an airport to get through safely, to find a criminal, those are good uses of facial recognition. To violate your civil liberties, it’s not.”

Ginni Rometty, IBM CEO

Sundar Pichai (Google, CEO) és Satya Nadella (Microsoft, CEO) egyaránt a mesterséges intelligencia technológiák, ezen belül is az arc,- és objektum felismerés globális etikai szempontú szabályozása mellett érveltek Davosban.

Pichai arra figyelmeztetett, hogy az arcfelismerés technológiája lehetővé teszi a tömeges megfigyelést, az emberi jogok megsértését, ennek elkerülésére fontos a technológia szabályozása. A Google ezért támogatja az EU az arcfelismerés átmeneti tilalmáról szóló javaslatát.

Sundar Pichai, a Google CEO-ja. Forrás: Wikimedia, CC-BY-2.0

„Precíziós” szabályozásra van szükség

Az IBM vezetője, Ginni Rometty óvott attól, hogy az új technológiák alkalmazására siló szemléletű szabályozás szülessen.

“A precíziós – az adott technológiai alkalmazás kockázatait, társadalmi és gazdasági hasznait együttesen mérlegelő – szabályozás teremtheti meg az innováció és a biztonság egyensúlyát, az új alkalmazások gyarapodásához a megfelelő környezetet”

– mondta Rometty.

Sürgette a digitálisan elérhető személyes adatok védelmére (digital privacy) vonatkozó egységes szabályozás kialakítását.

A kormányok feletti egységes szabályozás vagy BigTech önszabályozás?

Bevett iparági gyakorlat a piaci szereplők önszabályozása, különösen amikor a technológia jóval megelőzi a szabályozó felkészültségét, vagy az eltérő kormányzati politikák erdejében belátható időn belül egységes szabályozói megközelítés kialakítása nem várható.

Davosban iparági szakértők vetették fel, hogy hatékonyabb megoldás lenne, ha az érintett piaci szereplők fognának össze és dolgoznák ki saját „önszabályozó kódexeiket”.

A kormányokon átívelő szabályozás kialakítása és hatályba léptetése – még ha a technológiát, annak hasznait és kockázatait legjobban ismerő piaci szereplőket be is vonják a szabályozók – hosszú éveket vehet igénybe többek között az eltérő gazdasági érdekek, a kulturális, a fogyasztói jogokról kialakult különböző nézetek miatt. Ez alatt az idő alatt a bizonytalanság, a földrészenként, akár államonként eltérő versenykörnyezet eredményeként lassul innováció, torzulhat a verseny.

A BigTech cégek hatékonyabban és gyorsabban dolgozzák ki pl. a mesterséges intelligencia használatára vonatkozó önszabályozó keretrendszert – és nagyobb eséllyel is tartják be – mintha a kormányok és a szabályozók „felülről” alakítják ki – érveltek a szakértők. 

Az önszabályozás az EU gyakorlatában sem ismeretlen – az Európai Bizottság FinTech Akciótervében kifejezetten az új technológiák vonatkozásában (felhő, mesterséges intelligencia, blockchain szabványok) jelent meg a piaci szereplők önszabályozásának ösztönzése.

A FinTechShow 20/20 eseményen vezető iparági szakemberek osztják meg véleményüket a technológiai fejlődés üzleti és társadalmi hatásairól, a szabályozás szükségességéről és mikéntjéről. Megismerhetjük a BigTech cégek üzleti és szolgáltatási stratégiáját, valamint az Európai Unió, a Digitális Jólét Program és az MNB képviselőivel beszélgetünk a technológia, a fintech növekedését segítő szabályozásról.