A nemzetközi közösségi finanszírozási portálok messze nem kedveznek a magyar vállalkozásoknak annyira, mint amit egy hazai portál tudna adni. A Tőkeportálon keresztül kockázati tőkére és banki hitelre még nem érett startupok tudnak befektetőket találni, akik cserébe részvényt kapnak.

Ugyan egyre nagyobb igény lenne Magyarországon is a közösségi tőkefinanszírozásra (más néven: equity-based crowdfunding), hazánkban egyelőre még nem sikerült áttörést elérni ezen a területen. Pedig 2020-ra a Világbank előrejelzése szerint nagyjából 100 milliárd dollár kerülhet be közösségi tőkefinanszírozás révén a vállalati finanszírozásba.

Így működne itthon a közösségi tőkefinanszírozás

A világban közel 2 000 közösségi finanszírozással foglalkozó oldalt tartanak nyilván, de a globális portálok szolgáltatásai messze nem kedveznek a magyar vállalkozásoknak annyira, mint amit egy hazai portál meg tud teremteni – vallják a Tőkeportál alapítói, akik az első magyar részvénycélú közösségi finanszírozási rendszer kialakításán dolgoznak.

Az ötlet lényege, hogy a startupok a portálon bemutathatják az ötleteiket, melyek között a potenciális befektetők válogathatnak, majd egyszerűen befektethetnek a számukra szimpatikus projektbe és azzal részvényessé válhatnak.

Forrás: Tőkeportál

„Ma már nem mondunk újat azzal, hogy a közösségi tőkefinanszírozás a hiányzó láncszem a vállalkozások piacra jutásához szükséges finanszírozási értékláncban, ezért fontos az, hogy a magyar vállalkozások ne külföldi portálon, külföldi befektetőktől jussanak csak tőkéhez” – mondja Szeles Nóra alapító, hozzátéve, hogy a közösségi tőkefinanszírozás terjedését az állami is támogatja. Például az idei TAO-szabályozásba bekerült a korai fázisú vállalkozásokba történő befektetés után járó kedvezmény.

Kiknek szól a Tőkeportál?

Nagyjából mindenki, induló és már létező vállalkozások is kereshetnek befektetőt projektjeikhez. Nóra szerint tulajdonképpen a kockázati tőkére még nem érett, illetve bankok által nem finanszírozott, de jó üzleti elképzelésekkel rendelkező vállalkozók terepe lesz a Tőkeportál.

A befektetők közé elsősorban olyan magánembereket várnak, akik befektetnének korai fázisú vállalkozásokba -, de az intézményi érdeklődőket is szívesen látják – pl.: privátbanki vagyonkezelőket, kockázatitőke-alapokat – akik számára intézményesült formában kínálnak majd befektetési lehetőségeket.

Hol tartanak most?

A Tőkeportál csapata jelenleg az MKB Fintechlab programjában vesz részt, hogy az év végére élesben is elindulhassanak. Most termékfejlesztési, piacfejlesztési és csapatfejlesztési programot visznek egyszerre, azaz szondázzák a piacot, felmérik az igényeket, összegyűjtik a tanácsokat.

Az egyik következő lépés a funkcionális specifikáció véglegesítése lesz, majd az agilis módszertan következő lépéseként definiálják a user story-kat. A belső tesztek után a piaci validáció következik, és a tervek szerint augusztus előtt már egy MVP rendszert tesztelnek.

“Persze ennél sokkal nagyobb és lényegesebb a közösségi tőkebevonás jogi környezetének kialakítása“ – mondja Nóra, hozzátéve, hogy az EU 27 tagállamából 17-ben ezt már megtették. Ezek az országok szerinte nem csak az uniós irányelvet vették át, hanem konstruktívan szabályozzák a világszerte gyorsan növekvő iparágat.