Kérdésként merülhet fel, hogy kriptoeszközök esetében van-e lehetőség a Tartós Befektetési Számla (TBSZ) adta adómentességre? Erre a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz: valójában igen is, meg nem is, de leginkább attól függ.

Azok körében, akik megtakarításaik között részvény és kötvénybefektetéseket is tartanak, széles körben ismer a Tartós Befektetési Számla (TBSZ) adta adómentesség lehetősége. A hosszú távú megtakarításokat elősegítendő a személyi jövedelemadótörvény adómentességet biztosít az olyan jövedelmek (osztalék, kamat és árfolyamnyereség) után, amik TBSZ-en keletkeznek, feltéve, hogy annak tulajdonosa 5 évig nem töri fel a számláját. Ezzel relatíve egyszerűen és kis költség mellett tudnak a lakossági befektetők komoly adóforintokat spórolni a pénzügyi befektetéseik után.

TBSZ és kriptoeszközök

A TBSZ logikus kiindulási pontot jelenthet ebben az esetben is, viszont főszabályként nincs arra lehetőség, hogy kriptoeszközökkel kereskedjünk TBSZ számlán tartott pénzből. Ahhoz ugyanis ellenőrzött tőkepiacon kellene pénzügyi eszközre vonatkozó tranzakciókat végrehajtanunk.

Ennek a feltételnek viszont a kriptoeszközök és a kriptotőzsde nem felel meg.

Ugyanakkor lehetséges, hogy olyan befektetési jegyeket vásároljon valaki, aminél a befektetési alap – többek között akár – kriptoeszközökbe is fekteti a befektetők pénzét.

Az ilyen befektetési jegyek pedig már tartozhatnak TBSZ alá, amivel az adómentesség biztosítottá válik.

Ilyenkor azonban azt látjuk, hogy nem egy általunk kiszemelt konkrét kriptoeszközbe tudunk fektetni és a befektetési alapoknak bizonyos fenntartási költségei is vannak, így nem mindenki számára jelentenek ideális megoldást.

Bizalmi vagyonkezelés, mint a TBSZ alternatívája

Az utóbbi időben a vagyonos magánszemélyek körében nagy népszerűségnek örvendő bizalmi vagyonkezelés (BVK) a kriptobefektetések tekintetében is izgalmas adótervezési lehetőségeket biztosít. A szabályozás lényege, hogy a tulajdonos vagyonrendelés keretében átadja a tulajdonában lévő eszközöket egy bizalmai vagyonkezelésnek, ami lehet akár professzionális szolgáltatók által kezelt BVK is, viszont gyakran a vagyonrendelő szeretné megtartani a befolyást a rendelt vagyon felett, így magát, vagy általa tulajdonolt társaságot rendel ki vagyonkezelőnek.

A bizalmi vagyonkezelésbe kriptoeszköz is adható, amivel megnyílik a lehetőség az adótervezésre. Mivel maga a bizalmi vagyonkezelés adómentes akkor, ha magánszemély a vagyonrendelő és kizárólag pénzügyi bevételeket realizál, így a kriptoeszközökön nem keletkezik többlet adó akkor, ha a BVK-ban kereskednek velük. Főszabály szerint a vagyonrendelés során berendelt vagyonnak, vagy annak helyébe lépő pénznek a vagyonrendelő számára történő kiadása mentes a személyi jövedelemadó alól is, az elért hozamok után pedig úgy adózik, mintha osztalék lenne (15% szja, valamint maximum 624.000 Ft szocho).

Egy egyszerű példával élve, ha valaki 1000 értékű kriptoeszközt ad a bizalmi vagyonkezelésbe, amely azt 1200 értéken értékesíti, úgy a 200 hozamon a BVK nem fizet társasági adót, a pénz kiadásakor pedig csak ez után a 200 hozam után kell a magánszemélynek adót fizetnie, a kiadott 1200-ból a vagyonrendeléskor megállított 1000, tőkeként mentesül az adó alól.

A vagyonrendeléskor viszont fontos, hogy nem csak a korábbi szerzési értéken van mód a kriptoeszközök bizalmi vagyonkezelésbe adására, hanem azok piaci árán, amely ekkor nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget se a vagyonrendelőnél, se a bizalmi vagyonkezelésnél.

Az előző példánknál maradva tehát, ha a vagyonrendeléskor 1000 értékű kriptoeszközöket egyébként 500-ért szerezte a tulajdonosa, akkor is az 1000 értéket kell majd a vagyonkiadásnál figyelembe venni. Ezzel azt érhetjük el, hogy továbbra is csak a BVK-ba adást követően elért 200 hozam lesz adóköteles, a vagyonrendelésig elért – de nem realizált – nyereség viszont mentesül az adó alól.

A bizalmi vagyonkezelés éppen ezért remek módja az adótervezésnek is, viszont – hasonlóan a TBSZ-el – ez nem lehet az egyetlen célja. Az adótörvények ugyanis nem öncélból biztosítják az adómentességet, hanem azért, hogy a vagyonrendeléssel elérni kívánt hosszú távú vagyonvédelmi és vagyonkezelési célok megvalósulását elősegítsék. Éppen ezért, ha valaki visszaél a szabályok adta lehetőségekkel és kizárólag adótervezési célból hoz létre bizalmi vagyonkezelést, annál az adóhatóság utólag megállapíthatja, hogy visszaélésszerű volt a magatartása, amivel utólagos adóhiányt és ezzel járó adóbírságot kockáztat.

A fentiek alapján láthatjuk, hogy a bizalmi vagyonkezelés remek lehetőséget biztosít a kriptoeszközök, vagy azok helyébe lépő vagyon kezelésére és a megfelelő használat mellett az adótervezésre is.

Címlapfotó: RODNAE Productions, Pexels