A kriptovilág iránt érdeklődőket az elmúlt hetekben az tartotta lázban, hogy éppen melyik ország központi szabályozó hatósága milyen bejelentést tesz az ICO-khoz, a kriptovalutákhoz, vagy az azok kereskedésére szolgáló tőzsdékhez kapcsolódóan. Vannak akik tiltanak, vannak akik megpróbálnak szabályozni, de a legtöbben még csak figyelmeztetnek. Nem mindegy azonban, hogy mire! Összeszedtük az elmúlt hetek legfontosabb történéseit.

Az elmúlt hetekben egymás után jelentek meg a szabályozók bejelentései, amik alapján a kép elég vegyes. Vannak

• akik tiltanak (de még nem tudni, hogy véglegesen, vagy ideiglenesen),
• akik szabályoznak,
• és akik egyenlőre még csak figyelmeztetnek.

A bejelentések és nyilatkozatok tekintetében fontos azonban elválasztani egymástól az ICO-k és az azok keretében kibocsátott digitális tokenek, a kriptovaluta tőzsdék, valamint a blockchain technológia érintettségét.

A legnagyobb fejfájást mindig is az ICO-k okozták. Az ICO-n keresztüli tőkebevonás, illetve ehhez kapcsolódóan a digitális tokenekkel való kereskedés betiltása egy adott országban nem vonja maga után a kriptovaluta tőzsde azonnali bezárását is! Illetve végképp nem jelenti azt, hogy a blockchain projektek tekintetében is lekapcsolnák a villanyt. Klikk-vadász címmel együtt sajnos pontatlan cikkekkel is találkozhattunk. A kavarodást az okozhatja, hogy az ICO keretében a digitális tokenek kibocsátása kriptovaluták – mint a Bitcoin vagy az Ether – terhére történik.

Ahol behúzták a kéziféket: Kína és Dél-Korea

A leghatározottabb fellépés ezidáig Kína részéről mutatkozik. Először szeptember elején olvashattunk arról, hogy a központi bank illegálisnak minősítette az ICO-n keresztüli tőkebevonást és minden ilyen jellegű tevékenység azonnali beszüntetését rendelte el.

A rendelet kiadását követően indított ICO-k esetében szigorú büntetést helyezett kilátásba a szabályozó. A tulajdonosokat pedig a már lezárult ICO-k keretében gyűjtött tőke visszafizetésére szólította fel (bár arra vonatkozóan nincs egyértelmű instrukció hogyan is kellene a visszafizetést teljesíteni).

Bár a szeptember 4-én kiadott rendelet a kriptovaluta tőzsdék tekintetében nem fogalmazott meg tiltó rendelkezést, egy héttel később már arról olvashattunk, hogy a 3 legnagyobb kriptovaluta tőzsde felfüggeszti a yuan és a kriptovalutái közötti kereskedését, feltehetően a szabályozói nyomás hatására. A BTC China szeptember 30-án le is állította a kereskedést azzal, hogy a Kínán kívüli kereskedés továbbra is folytatódik, valamint a bányászat is a normál menet szerint üzemel. Az OKCoin és a Huobi esetében október 31-ig (20 másik kisebb kriptovaluta tőzsde mellett) várható a kereskedés leállítása.

Végleg? Nem tudni. Egyes vélekedések szerint az egész mögött egy közelgő esemény – a kínai Kommunista Párt október 19-ei kongresszusi ülése – áll. A Kongresszus 5 évente ül össze és határozza meg többek között a következő időszak fejlesztési irányait. Sokan ezt követően számítanak csak újabb hírekre, szabályozás esetleges megjelenésére.

2016-ban a blockchain ugyanakkor bekerült a kínai Nemzeti 5-éves Tervbe, így a blockchain-t belekeverni a hírekbe nem szerencsés.

Az ICO-ra és az azon keresztül forgalomba került tokenekkel való kereskedésre egyértelmű tiltást bejelentők csoportjához, szeptember végén Dél-Korea csatlakozott ezidáig a nemzeti hírügynökségükön keresztül megjelent közlemény szerint.

Aki szabályoz és útmutatást ad: Ausztrália és Svájc

Van olyan ország, amely szerint az ICO lehetőséget teremt és megfelelő szabályozás mellett valós opciót jelenthet a vállalkozások számára forrás bevonásához, illetve nyújthat befektetési lehetőséget a szabad forrással rendelkezők számára.

Az Ausztrál Értékpapír és Befektetési Bizottság (röviden ASIC) ezért a tiltás helyett inkább egy szabályozói útmutatót adott ki, amely az ICO-k struktúrájától teszi függővé, hogy mely jogszabályt figyelembe véve végezhető a kibocsátás. Így bizonyos tokenek értékesítése az általános fogyasztói jogszabály hatásköre alá esnek, a pénzügyi termékhez kapcsolódó ICO-k pedig a vállalkozások működését szabályozó “Corporations Act” hatálya alá fognak tartozni.

Amennyiben egy ICO ún. “irányított befektetési rendszernek” (Managed Investment Scheme – röviden MIS) minősül, regisztrációs és engedélyezési kötelezettségeknek is eleget kell tenniük a kibocsátást végzőknek.

Svájc felügyeleti hatósága, a FINMA a már jelenleg is hatályos – pénzmosás és terrorizmus elleni, értékpapírkereskedelmi, illetve a befektetésekre és bankszektorra vonatkozó  – szabályozások alapján vizsgálja az ICO kibocsátásokat. A vizsgálatok lezárását követően a jogsértőkkel, illetve a jogszabályokat megkerülni szándékozókkal szemben intézkedéseket helyeztek kilátásba. Ugyanakkor a sváci kormány azt egyértelműen kijelentette, hogy a blockchain technológiában továbbra is komoly potenciált lát és támogatja az ehhez kapcsolódó innovációt, fejlesztéseket.

A legtöbben figyelmeztetést adtak ki az ICO kapcsán

Ebbe a csoportba tartoznak a legtöbben. Figyelmeztetést adott ki az ICO tekintetében ezidáig: USA, az Egyesült Királyság, Svájc, Oroszország, Kanada, Szingapúr, Hong Kong és Malajzia.

Az Egyesült Királyság Pénzügyi Irányító Hatósága, az FCA például így minősíti az ICO-t a kiadott figyelmeztetésében:

„Az ICO-k rendkívül magas kockázatú, spekulatív befektetések.”

Az alábbi kockázatokat szükséges mérlegelnie annak, aki mégis ezt a típusú befektetést választja:

• szabályozatlanság: emiatt a tőkevédelem hiánya;
• árfolyamkockázat: a token volatilitásából, szélsőséges árfolyam ingadozásából eredő veszély;
• fraud kockázat: megtörténhet, hogy a token kibocsátója a gyűjtött tőkét végül nem arra használja fel, amit előzetesen bejelentett;
• dokumentációs kockázat: a fehér könyvben szereplő esetlegesen hiányos, félrevezető, vagy megtévesztő információk okozta kockázat;
• projekt kockázat: az ICO-val finanszírozott projektek általában nagyon kezdeti fázisban tartanak, kiforratlan üzleti modellel.

Oroszországban a központi bank, a kiadott figyelmeztetésében annyival továbbment, hogy kijelentette, nem ad zöld lámpát sem az ICO tokenek, sem a kriptovaluták hivatalos tőzsdéken keresztüli kereskedésének. Ugyanakkor azt érdemes megemlíteni hogy a pénzügyi szektor szabályozása Oroszországban nem a központi bank, hanem az Állami Duma és a Pénzügyminisztérium hatásköre.

Mindeközben az EKB elnöke, Mario Draghi egy igen érdekes kijelentést tett a minap tartott bizottsági meghallgatásán, amikor a kriptovaluták szabályozásáról, illetve betiltásáról kérdezték. Szerinte az Európai Központi Banknak nem áll módjában betiltani vagy akár szabályozni a kriptovalutákat, ezért fel kell tenni a kérdést, hogy azok milyen hatással lesznek a gazdaságra?

Végül mi a helyzet az ICO-kal a magyar jog alapján? Annak elemzéséről itt olvashattok bővebben.