A biztosítóknak gyakorlatilag minden ki nem fizetett kár profitot növelő tényező. Ezt az ellenérdekeltséget oldanák fel újszerű, társadalmilag igazságosabb működésükkel az insurtech startupok. Lehetne másképp is csinálni, de kérdés, megéri-e. Megvizsgáltuk közelebbről az egyik insurtech startup, a Lemonade új megközelítését.

A napokban megnéztem a kislányommal a Hihetetlen Család első részét, amiben Mr. Irdatlant (aki a privát életében kárügyintézőként dolgozik egy biztosítónál) leteremti a főnöke az alábbi monológ keretében:

„Engem nem érdekel mijük van biztosítva, nem vagyok rá kíváncsi. Arra viszont kíváncsi vagyok, hogyan fog ez a cég profitot termelni, ha maga csekkeket állít ki minden Peches Paulnak és Megható Meséjű Marynek, aki csak felhívja telefonon.”

Van ebben valami, hiszen a biztosítóknak minden ki nem fizetett kár gyakorlatilag profitot növelő tényező. (Ugyanakkor hosszútávon nem jó üzenet, ha a biztosító nem fizeti a károkat, mert egy ponton elveszíti az ügyfeleit.)

A dilemma feloldása: új érdekeltségi rendszer

A legismertebb insurtech startupnál, a Lemonade-nél továbbgondolták a fenti dilemmát és az alábbi „érdekeltségi” rendszert alakították ki:

• A befizetett díjból 20%-ot vonnak le a működési költségekre. Ebből fedezik a működésükön túl a nyereségüket is.
• A maradék 80%-ból intézik a károk rendezését, aminek egy részéből viszontbiztosítást vásárolnak, illetve ún. „rainy-day” alapot képeznek a sürgősségi kifizetésekre.
• A befizetett díj 40%-a ún. visszatérítési alapot is képez. Mindenkinek meg kell határoznia a szerződés megkötésekor, hogy mely non-profit szervezetnek szeretné adni majd a díjvisszatérítést (ha alacsony lesz a kárhányad), és az azonos célt megjelölőkből virtuális közösséget építenek („kohorszt”). Ezzel próbálják azt elérni, hogy mindenki tudja:

ha visszaélést követ el, akkor igazából az általa preferált non-profit szervezetet rövidíti meg, nem a biztosítót.

Ebben a modellben sikerült feloldaniuk Mr Irdatlan dilemmáját – ha a Lemonade-nél dolgozna, akkor bátran rendezhetné a károkat, mivel az insurtech startup csak a működési költségek lefaragásában érdekelt, nem pedig a károk kifizetésének elutasításában. Megéri ez a működési modell a Lemonade-nek?

Veszteség ellenére is volt díjvisszatérítés

Daniel Schreiber, a Lemonade alapítója blogbejegyzésében hosszasan részletezte, mik sújtották 2017-ben a biztosítókat az Egyesült Államokban. Hurrikán pusztított Texasban, Kaliforniát óriási tűzvész sújtotta, amelyek az insurtech startupra is jelentős hatást gyakoroltak, mivel ez a két legnagyobb állam a Lemonade lefedettségén belül.

A startup állta a próbát és a legnehezebb időszakban is az átlagos kárrendezési idő kevesebb mint 24 óra volt. Az ügyfelek ezt úgy hálálták meg, hogy a biztosítói ügyfélelégedettségi felmérésen az első helyet szavazták meg a Lemonade-nek (a USAA-vel együtt).

A gyors teljesítésen túl betartották a díjvisszatérítési ígéretüket is annak ellenére, hogy veszteséggel zárták a tavalyi évet. Azoknál a kockázati közösségeknél, ahol alacsony volt a kárhányad, kifizették a díjvisszatérítési alapban felhalmozódott összeget a megjelölt non-profit szervezeteknek.

Arányaiban többet ad a Lemonade

A tavalyi eredmények alapján összesen 46 millió forintnak megfelelő összeget (162.135 dollárt) fordított a Lemonade jótékony célokra, ami a tavalyi teljes díjbevételük 1,6%-a. Ez nem tűnik óriásinak, ám ha megnézzük a Fortune100-as cégek jótékonysági számait, – a CECP jelentése szerint – a bevételük alig 0,08%-át fordították jótékonysági célokra. A Lemonade aránya gyakorlatilag 20-szorosa a Fortune100-as cégek átlagának.

Pár érdekesség, hogy mely csoportok (vagy ahogy a Lemonade hívja a csoportokat: „kohorszok”) járultak hozzá a legnagyobb értékben a kiválasztott szervezet támogatásához:

• a Teach for America Los Angeles-i kohorszának jó éve volt, mindössze 1%-os kárhányadot produkáltak, így befizetéseik 39%-át, összesen 8 millió forintot (28.289 dollárt) adományozásra fordíthattak.
• A queensi kohorsz tagjainak alig 3%-os volt a kárhányada, így a befizetésük 37%-a, 8,2 millió forint (29.084 dollár) az éhezőkön segítő Robin Hood Alapítványnak került átutalásra.
• Brooklynban a Breast Cancer Research Foundation (Tüdőrák Kutató Alapítvány) a kohorsz tagjaitól 2,1 millió forintot (7.477 dollárt) kapott, mivel mindössze 3%-os kárhányadot produkáltak. A pénzt rákkutatásra, valamint a megelőzésre felhívó kampányok, illetve a kezelés finanszírozására fordítják.
• New Yorkban a diszkrimináció ellen küzdő szervezet (ACLU) 2,6 millió forintot (9.290 dollárt) kapott az alig 6%-os kárhányadot elérő kohorsztól.

A fentieken kívül még az alábbiak is megvalósultak az alacsony kárhányadnak köszönhetően:

Felmerül a kérdés, hogy fenntartható lesz-e a Lemonade üzleti modellje, illetve képes lesz-e nyereséget termelni. Ezt ma még nehéz lenne megmondani a mindössze 2 éve debütált biztosítóról, mindenesetre legalább már vannak kísérletek arra, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően, másképp is lehet(ne) csinálni.

Az insurtech trendekről, startupokról, működési modelljükről, a biztosítási iparág digitális kihívásairól bővebben a Finspire! TOP10 InsurTech eseményünkön hallhatnak az érdeklődők.

Az eredeti írás a szerző saját blogján jelent meg. A szerző további írásai a FinTechZone-on itt.