Bő egy évvel ezelőtt választották meg Ács Zoltánt, a Magyar Fintech Szövetség elnökének. Fontosnak tartjuk, hogy a kitűzött célok mentén időről időre az elért eredményekről is kérdezzük az iparági szereplőket, ezért most a MAFISZ elnökét és dr. Réti Bálintot a Fintech Szövetség elnökségi tagját kérdeztük.
Hogyan értékeled a MAFISZ 2023-as eredményeit? Milyen jelentősebb előrelépések történtek a szövetségben?
Ács Zoltán: Versenyképes nemzetgazdaság elképzelhetetlen digitalizált pénzügyi rendszer és digitális pénzügyi megoldások nélkül. Az ilyen országokban nő a transzparencia, csökkennek a tranzakciós költségek, gyorsabbá válnak a fizetések, illetve a sok fintech megoldás segíti a cégek fejlődését, a határokon átnyúló kereskedelmet, a webshopok konverzióját, vagyis az egész gazdaság fejlődéséhez hozzájárul. A Magyar Fintech Szövetség azt a közösséget fogja össze, ami egy ilyen gazdaság építésének egyik motorja.
Egy évvel ezelőtt fő célnak azt fogalmaztam meg, hogy minél több üzleti lehetőséget tudjunk teremteni a tagjainknak, amihez a tagság erősítésén, nemzetközi kapcsolatok építésén, a szabályozási környezet javításán és az edukáción keresztül vezet az út.
„Ami a nemzetközi kapcsolatokat illeti, tavaly 9 ország fintech szövetségével kötöttünk megállapodást (a régió országain kívül Szingapúrral), és több közös eseményen vettünk részt a szomszédos országokkal.”
Volt egy angol nyelvű startup kurzusunk az MBH Fintechlabbel közösen a Budapesti Gazdasági Egyetemen, illetve webinar sorozatot is indítottunk.
Kevésbé látványos, ám fontos volt, hogy a Szövetség operatív hátterét rendeztük. Ma a Magyar Fintech Szövetség olajozott folyamatokkal működik, készítettünk egy új, frissebb arculatot, és ambícióinkhoz igazodva elkezdtünk angolul kommunikálni.
Az év végi közgyűlésen résztvevő tagjaink azt erősítették meg, hogy sikeresek voltunk a közös célok megfogalmazásában.
Tavaly az egyik feladatként az egymás közötti kommunikáció erősítését láttad. Ezen a terén milyen változásokat sikerült elérni?
Ács Zoltán: Az első feladatunk az volt, hogy a saját tagjaink aktívak legyenek. Amellett, hogy a számuk egy év alatt 32-ről 50-re nőtt, minden eseményünkön jelen van közülük 15-25 tag, és jó hallani, ahogy egymás között is köttetnek az üzletek, partnerségek, illetve számos területen segítik egymást.
Megalakultak az Insurtech, a Jogi, illetve az Open Banking munkacsoportok, amikben specializált műhelymunka folyik, ezenkívül minden hónapban szervezünk egy üzleti reggelit és elindítottuk meetup sorozatunkat is. Mindeközben hamarosan belépnek az első külföldi startup tagjaink, és két bank is patronáló tagunk lesz, éppen az onboardingjuk folyik. Kezdünk remek kis közösséggé válni, aminek ereje van!
Milyen mutatószámok mentén lehet értékelni a hazai fintech ökoszisztéma fejlődését? Ezek alapján hogyan teljesített a szektor 2023-ban?
Ács Zoltán: Mindenképpen érezhető a fejlődés, annak ellenére is, hogy még 2023 is nehéz év volt a fintech szektornak. A pontos számokat hamarosan megkapjuk a Magyar Nemzeti Bank Fintech Jelentésében, de szinte biztosan több fintech cég van idén, mint egy évvel ezelőtt. Aminek kevésbé örülök, hogy az új cégek között sajnos kevesebb a skálázható üzleti modellel rendelkező startup.
„Az egyik terület, ahol érdekes mozgás van, mindenképpen a BNPL. Beléptek a hazai piacra külföldi szolgáltatók, indultak magyarok, elrajtolt egy izgalmas B2B megoldás, van irántuk érdeklődés a bankok részéről, és hamarosan változni fog a szabályozásuk is. Látszik az erős ügyféligény, most kezd kialakulni a piac, a nagy webshopok hamarosan széles körben kínálni fogják ezt a megoldást.”
Izgalmas a kkv-k számára nyújtott szolgáltatások fejlődése is és az, hogy mindenki kezd ökoszisztémákban gondolkodni. Mindemellett fontos, hogy a service providerek szépen, organikusan növekedtek, és a bankok tavaly is jó ügyfeleiknek bizonyultak.
A fintech cégek szintjén milyen sikerekről lehet beszámolni? Milyen példákat tudnál említeni?
Ács Zoltán: Érdekes, hogy több olyan felvásárlás is történt, ahol fintech vásárolt fintechet.
A nyilvános dealek közül kiemelném, hogy a SEON megvette a szintén magyar Complytron nevű pénzmosás elleni technológiát fejlesztő startupot, sőt, a Complytron társalapítói csatlakoztak is a SEON-hoz, ami így jelentősen bővítette digitális csalásmegelőzési képességeit.
Az egyik legizgalmasabb fejlemény mindenképpen a PastPay B2B BNPL megoldása, amihez több módon is kapcsolódok: egyrészt az egyik alapító, Réti Bálint a Fintech Szövetség elnökségi tagja, ebben a minőségben kollégám, másrészt MBH Fintechlabként mi voltunk a cég első befektetői. Befektetőként élesben látom a kockázati modellt vizsgázni, így nem véletlenül mondom, hogy ettől a sztoritól a nemzetközi piacon is nagyon sokat várok. Külön érdekes, hogy a forintos refinanszírozási keretet az MBH Bank adja, ami így az első kereskedelmi bank az egész régióban, ami B2B BNPL-t finanszíroz.
Kiemelném még a FintechX új open banking megoldását, a tényleges bankszámla történet alapján cashback megoldást biztosító SpendWyze-t. A megoldás időzítése szuper, hiszen az e-commerce Magyarországon is robban, a kivitelezés pedig nagyon előremutató.
Magyarországon alapvetően kevés a fintech cég és már az egyetemeken el kell kezdeni egyrészt a vállalkozói ismeretek, másrészt az innovációs lehetőségek bemutatását. Milyen kezdeményezések történtek ezen a területen?
Ács Zoltán: Ha a startupok fejlődési fázisait nézzük, a Magyarországon rendelkezésre álló kockázati tőke ugyanarra a két-három fázisra fókuszál és mindenki egymással versenyez a legjobb cégekért.
Sokan mintha elfelejtenék, hogy ahhoz, hogy seed és “Series A” fázisban jó cégeink legyenek, nagyon sok dolgunk van a korábbi fázisokban, sőt, már az egyetemeken is, vagy akár még korábban. Abból közvetlenül ugyan nem tudunk pénzt keresni – vagy csak nagyon lassan és kockázatosan – de így lesz később a deal flow. Mivel ezektől a fázisoktól ódzkodik a magántőke, ezért az állam jön be a helyére, amit pedig sokan bírálnak, hogy nem elég hatékony. Én viszont örülök, hogy egyáltalán van, ám mégsem csak onnan várnám a megváltást.
Kedves magántőke, irány az egyetemek, adjatok tudást és inspirációt a fiatal korosztálynak, szervezzetek mentor dayeket és meetupokat! És kedves állam, itt az ideje rendes támogatási struktúrát biztosítani a magánvagyonukat kockáztató angyalbefektetőknek!
Adókedvezmény, matching fund, mindre van jó nemzetközi példa, csak ne legyen elbonyolítva.
És akkor megemlíteném még a magyar tulajdonú nagyvállalatok felelősségét is: a legtöbb hazai startup első ügyfelei ők lesznek, és rengeteg tudást adhatnak a startupoknak, ugyanakkor nekik is jó a startup partnerkedés.
A magunk eszközeivel mi is igyekszünk tudást adni az új generációnak, több egyetemmel is elkezdtünk partnerségről tárgyalni. Ezt egyszerűen muszáj csinálni.
Milyen új akciókra, programokra készül a Magyar Fintech Szövetség 2024-ben? Milyen változásokra számíthatnak a tagok?
Ács Zoltán: Készülünk egy nagyobb szabású magyar eseménysorozatra, illetve szeretnénk magyar fintecheket külföldi fintech eseményekre vinni és a külföldi kapcsolatainkat hozzáférhetővé tenni a tagjaink számára.
A hálózatosodás és a nemzetköziesedés kulcsfontosságú: érkeznek az első külföldi tagjaink, és egyre nagyobb arányban válik majd angollá a kommunikációnk is az év során.
Készülünk egy szabályozást érintő white paperrel, amit nyilvánossá fogunk tenni és vitaindítónak szánunk: érdekes, hogy szabályozási kérdésekben nagy átfedés van a bankok szándékaival, így több kérdésben erősíthetjük is egymást. Izgalmas év lesz!
,,Cél az is, hogy a fintechet közelebb hozzuk, jobban megértessük a felhasználókkal, segítsük a megoldások elterjedését. Ennek keretében rengeteg előadást, workshopot tartunk, a munkába pedig igyekszünk bevonni az ágazati szakmai közösségeket is.”
Végül, de nem utolsó sorban nem mehetünk el a generatív AI transzformatív hatása mellett. Hogy látod, a hazai fintech cégek hogyan kezdték internalizálni a genAI-ban rejlő lehetőségeket?
Ács Zoltán: Sok izgalmas kísérletezést látok a bankok és a fintechek oldaláról is. Itt most mindenki mozgó célpontra lő. Az első jóslatokkal szemben lassabb és csendesebb forradalomra számítok, viszont hamarosan mindent behálóz majd az AI és nagyon várom az első igazán nagy áttörést hozó magyar megoldást!
,,Érdekes belegondolni, hogy szűk 1,5 éve még épp csak a sarkon volt a téma, mára pedig nem nagyon van olyan MAFISZ tag, aki valamilyen formában és szinten ne használná- legyen ez a risk scoring model, a fejlesztés vagy éppen a support, segíti a szegmens startupjainak hatékony működését.”
Címlapfotón: Ács Zoltán, a Magyar Fintech Szövetség elnöke
