2023.09.28.

Magyar Fintech Szövetség: A piac szereplői ma már ismerik egymást, enyhült a kezdeti bizalmatlanság

Szerző:

A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb Fintech és Digitalizációs jelentése kapcsán megkérdeztük a Magyar Fintech Szövetség (HFA) elnökét, hogyan látja a hazai fintech szereplők jelenlegi helyzetét. A közép-kelet-európai régió fintech ökoszisztémájának fejlődéséről, az együttműködési lehetőségekről a magyar, lengyel, cseh és román fintech szövetségek vezetőivel folytatjuk a beszélgetést 2023. október 11-én a FinTechShow-n.

Hogy látod, változtak-e a bankok és fintech szereplők közötti együttműködések? Általában nőtt az ilyen típusú kooperációk száma az utóbbi időben?

Ács Zoltán: Az MNB jelentés szerint az inkumbens szereplőkkel való töretlen együttműködést támasztja alá, hogy a legtöbb vállalkozás 2021-ben a pénzügyi szoftverfejlesztés és rendszerintegráció területén működött. A piac szereplői ma már ismerik egymást, enyhült a kezdeti bizalmatlanság, hiszen mindenki a profit növelésében és a piac bővülésében érdekelt. Az innováció kiaknázása is mindenki érdeke.

Továbbra is a megszokott területeken tudnak legjobban együttműködni a fintech és inkumbens szereplők? A bankok és fintechek együttműködése során nem jelent-e veszélyt, hogy az inkumbens szereplők felszívják a fintech szektorban dolgozó fejlesztőket?

Ács Zoltán: Amikor fintech cégekről beszélünk, fontos szétválasztanunk a kihívó és a kiszolgáló jellegű fintech cégeket. Míg az előbbiek újragondolnak egy pénzügyi szolgáltatást és egy-egy területen versenyeznek a bankokkal, addig az utóbbi kifejezetten a bankok számára épít megoldásokat. Az utóbbi kategóriából mindenképpen sokkal több cég van, és ez a közeljövőben is biztosan így lesz.

A digitálisan érettebb bankok az elmúlt években megtanulták, hogyan működhetnek együtt fintech cégekkel és a szervezetük működését is elkezdték ehhez igazítani, úgy is mondhatnánk, hogy elindultak azon az úton, hogy egy kicsit techcéggé váljanak.

Ez természetesen nem úgy működik, hogy holnaptól felépít egy bank egy többszáz fős mérnökcsapatot, és azt mondja, hogy techcég lettem.

Egy ilyen transzformáció 6-8-10 évig tart, a szervezet, a kultúra átformálásával jár, új üzleti modellek bevezetésével, és fokozatos, de alapos IT transzformációval. A folyamat során az ügyfél persze egyszerűen csak jó digitális megoldást akar, nincs türelme várni arra, hogy a bankja átalakítsa magát. Ezekben az időkben szükségesek a fintech partnerségek, sőt, sok területen tartósan ésszerűbb egy partner megoldását biztosítani az ügyfeleknek, mint a banknak saját fejlesztést indítani.

A jó fejlesztőkért, a tehetségekért pedig mindig is verseny volt, nemcsak bankok és fintechek között, hanem más szektorok és a pénzügyi szektor között.

Milyen esetleges HR kihívásokkal néznek szembe a szektor vezetői/szereplői a növekedés hatására? Hogyan tud egy Szövetség ennek kapcsán támogatást nyújtani a tagoknak és a szektornak?

Ács Zoltán: A növekedés örvendetes, de az ország méretéhez és a pénzügyi szektor fejlettségéhez képest még mindig nincs olyan sok fintech cégünk. Ennek egyik fontos oka minden szektort érint: általánosságban véve a vállalkozási kedv Magyarországon az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban. Így a fő HR kihívás nem csak a jó fejlesztőkért való küzdelem, hanem a jó menedzserek megtalálása, azoknak a vezetőknek a felkutatása és képzése, akik akár globális céget tudnak építeni. Már az egyetemeken nagyon fontos megjeleníteni az innováció lehetőségeit, például a pénzügyi digitalizáció területét vonzóvá tenni a pályakezdők körében.

Aztán később ők lehetnek az új startup-ok alapítói, de persze az egész nemzetgazdaságnak hinnie és bíznia kell a hosszútávú fejlődés lehetőségében.

A Magyar Fintech Szövetség tagjai rendszeresen részt vesznek mentorként olyan eseményeken, ahol induló fázisú startupokat segíthetünk, sőt, egyetemi képzéseken is átadjuk tudásunkat – most is fut egy angol nyelvű képzésünk az MBH Fintechlab csapatával közösen a Budapesti Gazdasági Egyetemen. Ezeken az eseményeken nem csupán a szűk szakmai tanácsokra fókuszálunk, hanem igyekszünk vállalkozói, menedzseri szemléletmódot átadni, karaktert formálni.

Az MNB jelentés kitér arra a szembetűnő trendre is, hogy a magyar fintech cégek jelentős része (85 százaléka) B2B fókuszú, nem pedig B2C. Miért lehet ez a sajátosság, és egyébként is várható-e változás ebben a trendben?

Ács Zoltán: Ennek szerintem három fő oka van. Először is a nagy, összefüggő piacokat célzó B2C megoldásokat nem 10 milliós országokból szokták indítani, ezeket azonnal a legérettebb, legnagyobb piacokon érdemes alapítani.

A B2C-hez nem vagyunk elég kicsik – mint Észtország vagy Litvánia, ahol fel sem merül, hogy ne azonnali külföldi piacralépéssel indítsanak -, de ahhoz sem vagyunk elég nagyok, hogy a hazai piacon valamelyest megerősödve tudjunk más piacokra dobbantani, mint például Lengyelország. Nyilván mindenhol vannak kivételek, de ez az egyik ok.

A másik az, hogy a válság és az infláció miatt a legtöbb fejlett országban stagnál vagy akár visszaesik a fogyasztás, és ez nyilván rosszul hat az olyan cégekre, mint a BNPL-t kínáló Klarna, de említhetnék más fizetési megoldást nyújtó céget is. Közben a kripto eszközök, árfolyama és a hype körülöttük a mélyben vannak, illetve ezeket a kereskedőplatformokat számos botrány rázta meg az elmúlt 1-2 évben, ahogy jelenlegi formájában a metaverzum is kipukkant.

De ezeknél is fontosabb ok talán, hogy a bankok most nagyon jó ügyfeleik lettek a B2B fintecheknek, és ezért a magas kamatszint miatt szűkülő források felett rendelkező kockázati tőkebefektetők is ezeknek szavaznak bizalmat inkább a B2C-k helyett.

Az látszik, hogy az ügyesebb, digitálisan érettebb bankok az elmúlt években megtanultak együttműködni fintech cégekkel, és ugyancsak a magasabb kamatszint miatt Európában legalábbis több pénzügyi mozgásterük van együttműködni, befektetni és akvirálni.

Közben erősödik az ügyféligények felől is a nyomás, hiszen olyan technológiák robbantak be, mint például a mesterséges intelligencia, ami köré nagyon gyorsan nagyon jó üzleti modelleket építettek fintech cégek. Mire egy nagy szervezet ilyen szolgáltatásokat be tud vezetni, az évek, ezt fintech együttműködésekkel jelentősen lehet gyorsítani és most az említett okok miatt pénz is van rá.

A technológiai fejlődés minden szektorban fontos, de talán ez az olyan ügyfélélmény-központú szektorban, mint a fintech még fontosabb. A Szövetség szerint mik azok a technológiák, amelyeknek meghatározó szerepe lesz a pénzügyi szektor digitális transzformációjában közép és hosszútávon?

Ács Zoltán: Most a mesterséges intelligencia folyik a csapból is, de rövid távon szerintem kisebb hatása lesz az életünkre, mint azt sokan jósolják. Közép-hosszú távon sok mindent megváltoztat majd, de talán addigra képesek leszünk adaptálódni, kicsit jobban szabályozni, és elhelyezni úgy az életünkben, hogy ne csak magányosabbá tegyen minket, illetve ne fokozza drasztikusan a társadalmi egyenlőtlenségeket, hanem valóban érdemben jobbá tegye az életünket.

A blockchainnek talán 20 év is kell, de szépen lassan mindenhová bekúszik.

Azt ugyanakkor nem gondolom, hogy létrejönne sok fintech utópista álma, a teljesen decentralizált pénzügyi rendszer. Az emberi psziché szerintem egyszerűen nem ilyen, kell egy megbízható harmadik fél, aki közvetít a felek között.

Nem annyira technológiai kérdés, de a jövőben arra számítok, hogy az embereknek sokkal kevesebb tulajdona lesz, mint most, és megjelennek majd az élmények finanszírozására szakosodott pénzügyi megoldások. Ennek több következménye is lesz, pl. a mostani scoringnál sokkal kiterjedtebb adatkörök kellenek majd hozzá.

Mit láttok, általánosságban célja-e a fintech-eknek, hogy egy nagy bank felvásárolja őket, vagy ma már az unikornissá válás a cél?

Ács Zoltán: Most éppen sokkal több az akvizíció és kevesebb az unikornis, de ez gyorsan változhat. Ebben is felforgathatja az állóvizet a mesterséges intelligencia, szerintem erre alapulva is lesz majd még új bigtech cég, és kerül majd mostani technológiai nagyvállalat a digitális világ rozsdaövezetébe.

A legutóbbi, áprilisi interjúkor még célként fogalmazódott meg a HFA tagjai közötti kommunikáció fejlesztése. Milyen ilyen irányú kezdeményezések történtek az utóbbi időben? Milyen programok, szolgáltatások várnak a tagokra a következő időszakban?

Ács Zoltán: Aktív kommunikáció zajlik a Slack csatornánkon és rendszeres tartalmat ad a hírlevelünk, de közben bevezettük a Business Breakfast Talks nevű programunkat is, ami egy havi rendszerességű üzleti reggeli a tagok számára.

Emellett elindítottuk a Global Fintech Ecosystem Tour nevű webinar sorozatunkat, ahol minden hónapban egy-egy fintech ökoszisztémát mutat be a helyi fintech szövetség elnöke. Izlanddal kezdtük, de bemutatkozik majd Románia, Arizona állam vagy a Fülöp Szigetek is. A cél, hogy tanuljunk egymástól, osszuk meg a jó gyakorlatokat, szerezzenek a tagjaink értékes kapcsolatokat és ismereteket.

De sokkal több minden történt az elmúlt fél évben a színfalak mögött. Tavasz óta 8 új tagunk lett és több nagyvállalat is belépett vagy épp most lép be pártoló tagként.

Egy stratégia mentén építkezünk, ami szerint ezt az évet a tagság megerősítésére, új tagok gyűjtésére, illetve a pénzügyi mozgástér növelésére és a működést jellemző folyamatok stabilizálására szánjuk, és örömmel mondhatom, hogy mindhárom területen remekül haladunk.

Stabil alapokon indulunk neki a 2024-es évnek, ami nélkülözhetetlen ahhoz, hogy látványos programokat indítsunk. Érdemes belépni hozzánk, sok tervünk van, építsük együtt az ökoszisztémát!

Címkék: