A készpénz jelenéről és jövőjéről beszélgettek a hazai fintech világ jelentős szereplői a Számlázz.hu eseményén. A szakértők összességében egyetértettek abban, hogy a készpénznek még jó ideig biztos helye van a családok életében, de a digitális megoldások egyre nagyobb szerepet kapnak.

Az innovatív elektronikus fizetési megoldások egyre nagyobb felhasználói réteget tudnak megszólítani, mégis szembe kell néznünk azzal, hogy a készpénzhasználathoz való ragaszkodás egyes szegmensekben még mindig jelentős.

A Számlázz.hu által szervezett ,,Mi lesz veled, készpénz?” című szakmai kerekasztal beszélgetésen a szakértők többek között arról osztották meg véleményüket, hogyan alakulhat át a hazai pénzforgalom a következő években.

A készpénzhasználat arányának csökkenésére minden megkérdezett szakértő számít, de az időtávok kapcsán eltérők a vélemények.

A legújabb fizetési trendek, fizetési megoldások, szabályozói iránymutatások és piaci várakozások kerülnek górcső alá 2024. április 16-án az ötödik PayTechShow-n. Kiemelt témák között az azonnali fizetés 2.0, a bankszámla alapú (A2A) fizetési megoldások, az új digitális tárcák és a digitális euró is.

További részletek itt: PayTechShow 5.0

Látunk majd egy készpénzmentes jövőt?

A Számlázz.hu által alapított Felelős Fintech Díj díjátadó rendezvényen tartott kerekasztal beszélgetésen Ángyán Balázs, a Számlázz.hu ügyvezetője megfogalmazta, hogy a készpénz csak azért létezhet, mert az az emberek a világon mindenhol elhiszik, hogy az a darab papír ér valamit.

,,Miért ne hihetnék ugyanezt elektronikus adat-csomagokról is? Ha pedig valaki azzal érvel, hogy “de egy globális áramszünet vagy internet leállás esetén mi lesz az elektronikus adat-csomagokkal”, annak van egy rossz hírem: ilyen esetekben a készpénzt sem fogja elfogadni senki.”

– mondta a Számlázz.hu ügyvezetője.

Ángyán Balázs hosszútávon elképzelhetőnek tartja, hogy a megfelelő szabályozási környezet felépítésével, a növekvő ügyféligény miatt előbb-utóbb minimálisra csökkenhet, vagy akár teljesen meg is szűnhet a készpénzhasználat.

Az azonnali fizetés valós alternatíva

Dr. Selmeczi-Kovács Zsolt, a GIRO Zrt. vezérigazgatója is megerősítette, hogy jelenünkben zajlik a hazai pénzforgalom átrendeződése.

Négy éve, 2020. március 2-án elindult az azonnali fizetési rendszer (AFR) Magyarországon, ami paradigmaváltást hozott a hazai pénzforgalomban. A nemzetközi színtéren is egyedi magyar modell bevezetése eredményeképpen a fogyasztók az év bármely napján, folyamatosan élhetnek az 5 másodperc alatt végrehajtott tranzakciók előnyeivel.

A GIRO Zrt. vezérigazgatója szerint az azonnali fizetés valós alternatívát jelent a fogyasztók számára a nem minden fizetési helyzetben használható készpénzzel, vagy kártyás fizetési móddal szemben.

,,Az azonnali átutalás a folyamatban lévő fejlesztéseknek köszönhetően idén szeptembertől a kiskereskedelmi és online boltokban is tömegesen elérhetővé válik a fogyasztók számára. Számításaink szerint az azonnali átutalások aránya megduplázódik, ezzel jelentősen kannibalizálva a készpénzes fizetések arányát.”

– mondta dr. Selmeczi-Kovács Zsolt.

A készpénz teljes eltűnése nem reális cél

Dr. Horváth Attila, a BIG FISH Payment Services Kft. ügyvezető igazgatója szerint a digitális írástudatlanság, illetve a pénzügyi kultúra és a bizalom hiánya még mindig jelen van a vásárlók és a kereskedők szélesebb csoportjainál.

Éppen ezért a készpénz teljes megszüntetését egyelőre nem tartja reális célnak Magyarországon.

A BIG FISH Payment Services Kft. ügyvezetője külön kitért a 2023 májusában bemutatott “Pénzforgalom 2030 stratégia” iránymutatására. Ez alapján Magyarország elkötelezett abban, hogy 2030-ra az elektronikus fizetések aránya elérje a 66%-ot (szerk. jelenleg kb. 33%). Véleménye szerint ez egy olyan célkitűzés, ami megvalósítható.

,,Ennek kiemelt előfeltételei az edukáció, a tudás és tudatosság növelése, mind a vásárlói, mind a kereskedői oldalon, illetve a kereskedők motiválása, az elfogadási költségek csökkentése. A közeljövő vezető megoldásai egyértelműen a (mobil)tárcák lesznek, de az azonnali utaláson alapuló fizetési megoldásoknak szintén nagy jövőjük van, 2024/2025 áttörést hozhat.”

– mondta dr. Horváth Attila.

Az MNB is ösztönöz

A 2023 májusában bemutatott “Pénzforgalom 2030 stratégia” alapján az MNB a következő hét évben az elektronikus fizetési megoldások használatát vállaltan ösztönzi. Az MNB elsődleges célja nem a teljes digitalizációs reform, hanem az, hogy a társadalom minden tagja számára elérhető választási lehetőség legyen mind az elektronikus fizetés, mind a készpénzhasználat.

,,A magyarok kultúrájában szervesen benne van a készpénz, ezért az MNB-nek nem célja annak megszüntetése.”

– hangsúlyozta előadásában Bartha Lajos, az MNB ügyvezető igazgatója tavaly májusban.

A fiataloknál a kényelem a legfontosabb szempont

A Magyar Fintech Szövetség elnökhelyettese, dr. Réti Bálint véleménye szerint a magánszemélyek számára még mindig biztonságérzetet ad a készpénz birtoklása.

Egyfajta vélt kontrollt jelent a pénz megfoghatósága – ezért is kopik ki olyan lassan a készpénz az életünkből. Azonban a fiatalok megjelenése a piacon gyorsítja a trendek alakulását.

„A fiataloknál már a kényelem a fontosabb: a készpénzt macerás felvenni, nehézkes kezelni, lassabb a vásárlási folyamat. A céges vásárlásoknál pedig egyszerűen már most sem éri meg a készpénz, mert egyre több adminisztratív nehézséget is okoz, de ami a fontosabb: kimarad azokból a fintech megoldásokból, amelyek finanszírozási oldalon versenyképesebbé tehetik a céget.”

– hívta fel a figyelmet dr. Réti Bálint.

Digitális fizetés vagy a készpénz reneszánsza?

A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján 2020. negyedik negyedéve óta a kártyás vásárlások értéke meghaladja a készpénzfelvételek értékét, és az olló azóta is folyamatosan nyílik. Negyedévről negyedévre a kártyát használók többet költenek bankkártyával, mint készpénzzel.

A lakossági kutatások alapján az látható, akik elkezdik használni a bankkártyájukat, azok egyre jobban hozzászoknak az elektronikus fizetés ezen módjához.

A magyarországi kibocsátású fizetési kártyákkal lebonyolított vásárlások és készpénzfelvételek értékének alakulása 2010-2023 között (millió Ft)

Forrás: az MNB adatai alapján FinTechZone szerkesztése

A trendfordulóban meghatározó szerepe volt a COVID-19 járvány megfékezése érdekében tett lépéseknek, ám ez önmagában nem lett volna elegendő a megelőző évek infrastrukturális fejlesztései, a technológia fejlődése és használatösztönző programok nélkül.

Az előbbiek következménye lett többek között az érintéses kártyás fizetés, az érintéses mobilfizetés és az online kártyás fizetés berobbanása.

Igaz, egyre kevesebb olyan bankkártya tulajdonos van ma Magyarországon, aki nem használja a bankkártyáját a Mastercard frissen publikált „Bankkártya Használati Szokások és Attitűdök” című kutatása szerint, ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank tavaly publikált Pénzforgalom 2030 c. kiadvány adatai alapján a bolti fizetések kétharmada még mindig készpénzzel történik.

A készpénz elleni küzdelem eredményeit árnyékolja a forgalomban lévő készpénz átlagállományának megduplázódása 2015. december és 2022. december között. Igaz 2023-ban hónapról hónapra csökkent a forgalomban lévő készpénzállomány, ám fundamentálisan inkább stagnálásnak, mint szignifikáns csökkenésnek tekinthető.

A forgalomban lévő készpénz átlagállománya (milliárd Ft)

Forrás: az MNB adatai alapján FinTechZone szerkesztése

Tovább erodálja a készpénz elleni küzdelem eredményességét, hogy a politika jellemzően a készpénzhez való hozzáférés és a készpénzhasználat mellett tett, tesz és tervez lépéseket tenni.

Tavaly vezették be az ú.n. kereskedői pénzvisszatérítési (cashback) programot, amelynek keretében havonta két alkalommal, összesen legfeljebb negyvenezer forint értékben díjmentesen lehet készpénzt átvenni kártyás fizetés esetén kereskedőktől.

A készpénzhez való hozzáférést támogatja a Magyar Nemzeti Bank ú.n. ATM-rendelete is, amelynek keretében szabályozzák, hogy a hazai kártyakibocsátó bankoknak minimum mennyi ATM-berendezést kell kihelyezniük településméret, geolokációs és forgalmi adatok alapján.

Az előbbieket tetézi, hogy idén februárban az egyik politikai párt felvetette, legyen alkotmányos jog a készpénzhasználat Magyarországon, vagyis a technikai és kényelmi szempontok mellett a polgárok szabadságjogként és névtelenségük megőrzésének lehetséges eszközeként is tekintenek a bankjegyekre.

Hogy meddig marad velünk a készpénz, arra dr. Patai Mihály, az MNB alelnöke a Pénzforgalom 2030 stratégia bemutatása során azt mondta;

„A készpénz még 1-2 generációig velünk maradhat, akár 40 évig is”.

[Forrás: Számlázz.hu] I Címlapfotó: Számlázz.hu