A kriptovaluták legnagyobb problémája: volatilitás

A kriptovaluták legnagyobb problémája, hogy az árfolyamuk viszonylag dinamikusan változik, akár napon belül is képes lehet 20-30%-os változást produkálni. Ebből kifolyólag viszonylag nehezen tölti be a klasszikus “pénz” funkcióját, nehezen használható elszámolási egységként.

Az egyik megoldást jelentheti a stabil kriptovaluták és kripto eszközök, amelyek átváltási értéke és árfolyama valamely normális, nem kripto-eszközhöz van rögzítve. A következő ábra mutatja, hogy mennyit fejlődött a terület piaci kapitalizációja.

1. ábra: A stabil kriptovaluták piaci kapitalizációja

A stabil kriptovaluták működése: “fiat kollaterál”

A kialakítás szempontjából többféle lehetőség és algoritmikus megközelítés létezik arra, hogy hogyan lehet blockchainen tárolt token árfolyamát egy másik eszközhöz kötni (2.ábra).

A legegyszerűbb séma az úgynevezett “fiat kollaterál“, fedezet alapú stabil kriptovaluták. Itt minden egyes kiállított stabil kriptovaluta mögött ugyanolyan mennyiségű fiat valuta kerül letétbe fedezetként.

A séma úgy működik, hogy amikor valaki befizet egy dollárt, akkor a dollár letétbe kerül tipikusan egy adott cég adott bankszámláján, majd cserébe egy új stabil kriptovaluta kerül előállításra (“mintelődik“). A másik irányból, ha adott mennyiségű kriptovalutát visszaváltunk dollárra, akkor a dollár a letétből kerül kifizetésre, az átváltott kriptovaluta viszont megsemmisül, “elég”.

Gyakorlatban a legtöbbször a dollárhoz szokták kötni az árfolyamot, de elvileg elképzelhető, hogy más fiat valutát, vagy eszközt használnak. A sémának több előnye és hátránya is van:

• Legnagyobb előnye az egyszerűsége és relatív kiszámítható működése.
• Hátránya a centralizáltsága és az ebből adódó rizikó. Fontos megjegyezni, hogy habár maga a kriptovaluta decentralizált módon valósul meg a blockchain-en, az árfolyam szabályozási mechanizmus teljes mértékben centralizált. Ez azt jelenti, hogy az árfolyam stabilitás valójában attól függ, hogy a kollaterálként elhelyezett fiat valuta ténylegesen megtalálható-e az adott cég számláján. Gyakorlatban ez nem feltétlenül garantált, problémát okozhat maga a cég, a bank, ahol a bankszámla megtalálható, illetve az adott ország jogi környezete is. Ezeket a kockázatokat hívják együttesen partnerkockázatnak (counterparty risk).

Tipikus fiat fedezet alapú stabil kriptovaluta a Tether (USDT).

2. ábra: A kriptovaluták kategóriái

Kriptofedezetű stabil kriptovaluták

A stabil kriptovaluták második nagy kategóriája úgynevezett “kripto kollaterál” alapú árfolyamrögzítéssel dolgozik. Itt az előzőekhez hasonlóan a dollárhoz szeretnénk rögzíteni az árfolyamot, azonban kollaterálként nem közvetlenül fiat valutát, hanem egy közbenső kriptovalutát használunk, például ether-t.

A protokoll alapja, hogy nagyobb mennyiségű kriptót kötünk le mint amekkora mennyiségű stabil kriptovalutát elő akarunk állítani. Tehát ha például 100 dollárnyi stabil kriptovalutát akarunk előállítani, akkor az aktuális árfolyamokon legalább 150 dollárnyi ether-t kötünk le fedezetként egy okos szerződésben. A séma lényegében egy fedezet alapú hitelnek felel meg, CDP (collateralized debt position), vagy CDO (collateralized debt obligation).

Amennyiben a piaci mozgások hatására a fedezet értéke egy bizonyos összeg alá csökken úgy a pozíciót likvidálják: a megfelelő mennyiségű stabil kriptovalutát elégetik cserébe a lekötött etherért.

A likviditási tevékenységet általában speciális szereplők végzik, akiket ezért kompenzálnak etherben. Az árfolyam stabilitást többek között az garantálja, hogy minden pillanatban az aktuális piaci értéknél nagyobb érték van fedezetként lekötve okos szerződésekben transzparens és verifikálható módon.

A protokollnak előnyei és hátrányai a következők:

• Legnagyobb előnye, hogy teljes mértékben decentralizált, mind maga a kriptovaluta, mind pedig az árfolyam stabilizálás algoritmusa. Az algoritmus egyes részei pedig transzparens és auditálható módon megtalálhatók a blockchain-en.
• Legnagyobb hátránya, hogy nem tőke hatékony: a túlzott fedezet lekötés miatt több tőke van lekötve a protokollba, mint amennyi érték keletkezik.

A kriptofedezetű stabil kriptovaluták klasszikus példája a MakerDAO és a DAI token. Érdemes megjegyezni, hogy a DAI viszonylag nagy árfolyamingadozást is sikeresen “túlélt”, mint például a teljes 2018-as kriptopiaci összeomlást.

Fedezet nélküli stabil kriptovaluták

Az utolsó és leginnovatívabb kategória a tisztán algoritmikus, vagy fedezet nélküli stabil kriptovaluták. Ezeknél az algoritmusoknál fedezet nélkül, általában a token mennyiség algoritmikus növelésével és csökkentésével próbálják meg az árfolyamot stabilan tartani.

A token mennyiség növelése általában egyszerűen megoldható, ami azonban nem feltétlen triviális az a token mennyiség csökkentése. A gyakorlatban két főbb modellt szoktak használni

• Az új monetáris bázis előállításánál (rebase model) a kriptovaluta mennyiség közvetlenül nő vagy csökken az egyes digitális pénztárcákban attól függően, hogy az árfolyam korrekció miatt a monetáris bázist növelni, vagy csökkenteni kell. Általában elmondható, hogy a végfelhasználók nem szeretik túlságosan ,ha algoritmikusan csökken a token mennyiség a digitális pénztárcájukban. A rebase modell egyik klasszikus példája az Ampleforth stabil kriptovaluta.
• Az úgynevezett seigniorage modell általában kétféle tokent használ. Az alap kriptovaluta mellett általában van egy elsőbbségi kupon, melynek birtokosai fogják megkapni az újonnan generált kriptovalutát, amennyiben a kriptovaluta iránti kereslet nagyobb, mint a kínálat. Ha piaci hatás ellentétes, akkor viszont új elsőbbségi kuponokat lehet vásárolni az alap kriptovalutátért, ahol a vásárlás közben elégetjük a kriptovalutát csökkentve ezzel annak monetáris bázisát. Seniorage alapon működő stabil kriptovaluták például az empty set dollar, vagy a basis.cash.

Konklúzió

A különböző stabil kriptovaluta algoritmusok fejlesztése egy nagyon aktív kutatás alatt álló terület, hónapról hónapra bukkannak fel újabb megközelítések. Fontos azonban megjegyezni, hogy a terület nem egy explicit tudományág, ahol az elméleteket sokat tesztelik.

A legtöbb algoritmust egyszerűen elindítják és éles üzemben derülnek ki, hogy ténylegesen működnek-e vagy sem. Éppen ezért javasolt a gyakorlatban csak olyan stabil kriptovalutákat használni, amelyek már régóta a piacon vannak, és az a tapasztalat, hogy probléma nélkül működnek.

Címlapfotó forrása: stock.adobe.com by bakhtiarzein | Licenc: FinTech Group