A Parlament legkésőbb július közepéig elfogadja és 2021. január 1-jével hatályba lépteti az elektronikus fizetés biztosításáról szóló törvényjavaslatot, melynek eredményeként újabb 60.000 kereskedőnél fizethetünk majd készpénz nélkül. Gion Gáborral, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkárával beszélgettünk a FinTechZone „Azonnali fizetés: A készpénzgyilkos csodafegyver” című webináriumán arról, hogy a Pénzügyminisztérium hogyan támogatja az elektronikus fizetés terjedését, a készpénz csökkentését a gazdaságban.

A FinTechZone első webináriumán a kormány áprilisi bejelentését vettük górcső alá, amely szerint

az online kasszát használó kereskedők 2021. január 1-jétől kötelesek biztosítani az elektronikus fizetés lehetőségét.

A részletekről Gion Gáborral, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkárával beszélgettünk.

#1 FinTechZone:

A kormány a törvény elfogadását követően az érintett 60 ezer vállalkozás (forrás: kormany.hu) felkészülését az új kötelezettségre milyen eszközökkel, kikkel együtt, milyen ütemezésben tervezi?

Gion Gábor:

A törvényjavaslat szövegezésekor ügyeltünk arra, hogy kinyissuk a kaput az innovatív, olcsó elektronikus fizetési megoldások, így például az azonnali fizetésre épülő megoldások felé.

Célunk, hogy az érintett vállalkozások többféle elektronikus fizetési megoldás közül választhassanak lehetőségeiknek és igényeiknek megfelelően.

A Pénzügyminisztérium álláspontja és egyben személyes meggyőződésem, hogy a verseny teremtheti meg az igazán jó teljesítményt és biztosíthatja a fogyasztók számára értéket jelentő szolgáltatások megjelenését.

A felkészülést elsősorban nem további szabályozói eszközök alkalmazásával tervezzük támogatni. Fontosnak tartjuk az érintett vállalkozások edukációjára irányuló programok, valamint a piacon lévő megoldások tárházának bemutatását szolgáló kommunikáció támogatását.

Közvetlen állami dotációt nem tervezünk, hiszen az azt jelentené, hogy valamely technológia, illetve megoldás mellett le kellene tennünk a voksunkat, amivel torzítanánk a versenyt.

A Bankszövetséggel közösen dolgozunk ugyanakkor számos, a pénzügyi szektor digitalizációját, az elektronikus fizetés terjedését segítő megoldáson, szabályozási javaslaton, melyek tárgyalása a Parlament őszi ülésszakán várható.

#2 FinTechZone:

A Pénzügyminisztérium várakozása szerint milyen elektronikus fizetési megoldások bevezetésére kerül majd sor? Számítanak-e az azonnali fizetési megoldások megjelenésére?

Gion Gábor:

Az azonnali fizetés és a fizetési infrastruktúrára ráépülő alkalmazások a várakozásaink szerint költséghatékony elektronikus fizetési megoldást jelenthetnek. Tudomásunk szerint számos megoldáson dolgoznak jelenleg is megoldásszállító vállalkozások, pénzügyi szolgáltatók.

Célunk, hogy a piacra kerülő sokféle innovatív és olcsó megoldás közül a legkisebb kereskedők is megtalálják azt, ami számukra megfelel.

#3 FinTechZone:

Jelenleg kb. 120.000 vállalkozásnál van kártyaelfogadás az országban. A 60.000 érintett kereskedő bevonása hatalmas ugrást jelent és rövid idő áll rendelkezésre. Hogy látja a PM, hogyan lehet a kereskedőket bevonni? Kellően felkészültek-e a kereskedők ahhoz, hogy el tudják dönteni, milyen elektronikus fizetési megoldás lehet számukra kedvező?

Gion Gábor:

Az érintett kereskedők esetében vélhetően nem technikai akadályok hátráltatták a kártyás fizetés bevezetését, hiszen az online kassza integrálásához és működtetéséhez képest egy elektronikus fizetési megoldás bevezetése technikai szempontból nem jelent nagyobb kihívást.

Gazdaságossági, üzleti okokra vezethető vissza véleményem szerint, hogy ezek a vállalkozások ezidáig nem kínáltak elektronikus fizetési lehetőséget a vásárlóknak.

Olcsó, innovatív megoldásokra nyitott lehet ez a kör.

Többféle megoldás fejlesztése zajlik megoldásszállítóknál, pénzügyi szolgáltatóknál és számos szervezet dolgozik azon, hogy az alkalmazásokat a kereskedők megismerjék.

A Pénzügyminisztérium a Bankszövetséggel és egyéb érintett szervezetekkel együttműködésben nyitott arra, hogy az elérhető megoldások tárházáról – a versenysemlegességre figyelemmel – kommunikáljon, így segítse a megoldások ismertségének növekedését.

A felkészülési idő vonatkozásában azt gondolom, hogy

a Minisztérium már tavasszal bejelentette a kötelezettséget, így összességében 9 hónapja van a szektornak a felkészülésre és a megoldások implementálására.

#4 FinTechZone:

A FinTechZone minikutatása alapján a kötelezettek körének közel 50 %-a jellemzően éttermek, kisboltok. Jórészük már keresi és vizsgálja a szolgáltatási alternatívákat. Így merült fel a kérdés, hogy ha a kereskedő a kassza mellett elhelyezi a másodlagos számlaazonosítóját – pl. a mobilszámát – és megkéri a vásárlót, hogy azonnali átutalással fizesse ki a kosár ellenértékét, akkor ezzel a kereskedő teljesíti a kötelezettségét?

Gion Gábor:

A törvényjavaslatban szándékosan fogalmaztunk úgy, hogy bármilyen elektronikus fizetési mód biztosításával megfeleljenek a kereskedők a kötelezettségnek.

A Pénzügyminisztérium célja, hogy azok a vállalkozások, amelyek eddig gazdaságossági vagy egyéb üzleti okok miatt nem tudtak elektronikus fizetési megoldást bevezetni, azok számára is legyen elérhető áron praktikus, innovatív szolgáltatás kínálat.

A kereskedők a kassza mellett másodlagos azonosító, pl. mobilszám vagy a fizetésre alkalmas QR kód megjelenítésével – és így az azonnali átutalás lehetőségének biztosításával – is teljesíthetik kötelezettségüket.

AZONNALI-FIZETES-WEBINARIUM

#5 FinTechZone:

Várhatóan hogyan fogják majd ellenőrizni, hogy a kötelezettek teljesítették-e az új előírásokat? Lehet-e szankciókra számítani mulasztás esetén? Milyen további lépésekre számíthatunk, ha a bevezetett megoldások nem teljesítik a várt célokat.

Gion Gábor:

Az ellenőrzés célja alapvetően az elektronikus fizetési megoldások terjedésének támogatása. Az online pénztárgépek bevezetésekor szerzett tapasztalatok felhasználásával alakítjuk ki az ellenőrzés és a vizsgálat módszereit, ütemezését és természetesen a vizsgálatok eredményeként feltárt helyzet alapján a következő lépéseket is.

#6 FinTechZone:

Milyen további intézkedéseket tervez a Pénzügyminisztérium a készpénzforgalom csökkentése érdekében?

Gion Gábor:

A Pénzügyminisztérium tervei a készpénzcsökkentés elősegítésére főként közpolitikai, ösztönző, edukációs programokat tartalmaznak. E tervek része a 2021. január 1-jétől biztosítandó elektronikus fizetés lehetősége. A következő lépéseket ezen kezdeményezés hatását megvizsgálva alakítjuk ki.

Számos szervezet – beleértve a jegybankot és a Pénzügyminisztériumot is – nagyon komoly erőfeszítéseket tesz a pénzügyi tudatosság javítására,

azon tévhit megszüntetésére, mely szerint az elektronikus fizetés drága.

A lakossági oldalon a készpénzcsökkentést célzó tervek megvalósításának legnehezebb, leginkább időigényes része a társadalmi szokások megváltoztatása.

Rossz kimondani, de a COVID-19, a félelem, a veszélyérzet elősegítheti és felgyorsíthatja a változást.

#7 FinTechZone:

Mi a Pénzügyminisztérium terve a tranzakciós illetékkel kapcsolatban?

Gion Gábor:

A tranzakciós illeték módosítása jelenleg nincs napirenden. A Bankszövetséggel folyamatos a párbeszéd a tranzakciós illeték elektronikus fizetés terjedésére gyakorolt hatásáról.

A lakossági átutalások nagy része szempontjából nem a tranzakciós illeték a hátráltató tényező.

Egy érdekes kutatásunk kimutatta, hogy a PIN kódos vásárlási határ 15.000 forintra történt felemelése óta eltelt időszakban az átlagos tranzakciós érték 7.500 forint.

A tranzakciók túlnyomó többsége tehát a 20.000 Ft alatti, tranzakciós illetékmentes sávban mozog.

Ennek alapján azt mondhatjuk, hogy önmagában nézve nem a tranzakciós illeték az átutalások – főként a lakossági átutalások – szempontjából az igazi hátráltató tényező.

Az MNB várakozása, hogy a magyar bankszektor bevezeti a csomagárazást, mellyel a felhasználók jelenlegi banki költségei csökkenthetők lennének, ezáltal a lakosság hajlandósága növekedne az átutalással történő fizetésre.

Webinárium: Azonnali fizetés – Piacépítési stratégiák
2020.07.22. 15:00-16:30

A FinTechZone soron következő webináriumán, 2020.07.22-én azt vizsgáljuk, milyen piacépítési lépésekre számíthatunk az MNB, a GIRO részéről, illetve mi a piaci szereplők várakozása a hazai azonnali fizetési piac bővülésével kapcsolatban. Górcső alá vesszük az OTP Mobil “biztonsági megoldásokkal” erősített QR-kódját, az Erste Bank fizetési kérelemmel kapcsolatos tapasztalatait és bemutatunk újabb startup kezdeményezést is.

Az “Azonnali fizetés: piacépítési stratégiák” c. webináriumon velünk lesz több között Bartha Lajos, az MNB ügyvezető igazgatója, Dr. Selmeczi-Kovács Zsolt, a GIRO Zrt. vezérigazgatója, Bek-Balla László, az Erste Bank digitális csatornák igazgatója, Dr. Al-Absi Gáber Seif, az OTP Mobil ügyvezető-helyettese.

Regisztráció a 2020.07.22-ei webináriumra itt.