Amint elterjednek a blokklánc alapú autonóm programok, számos etikai és jogi kérdés is felmerül majd. Kit, miért lehet felelősségre vonni abban a világban, amikor blokkláncon futó programok alkotnak majd blokklánc alapú programokat? A blokklánc alapú „életforma” illusztrálására alkotta meg a Harvard Egyetem kutatója, Primavera de Filippi a Plantoidot. Jogi személyiségek lesznek-e a Plantoidhoz hasonló programok?

Mi a Plantoid?

A blokklánc technológiában rejlő lehetőségek komplex formája a Plantoid, amely a decentralizált autonóm szervezetek (angolul röviden: DAO) művészeti megjelenítése.

„A Plantoid egy újrahasznosított fémszerkezet, amely virág formájában létezik a fizikai világban, a lelkét pedig a digitális világban az Ethereum platformon intelligens szerződésekkel létrehozott autonóm szoftver adja.

A Plantoid célja a reprodukció, amelyhez az emberek segítségére van szüksége, úgy ahogy a virágoknak a méhekre. Első lépésben a Plantoid esztétikai szépségével magához vonzza az embereket, akik Bitcoinnal vagy egyéb kriptopénzzel támogathatják, amit színes fényekben táncolva, zenélve köszön meg.

Amennyiben elég forrás gyűlt össze, a Plantoid ismét az emberek segítségét kéri a reprodukciójához, amely során a támogatást nyújtó emberek – intelligens szerződések segítségével – szavazhatnak az utód Plantoid formájáról, az összeállítására felkért művész személyéről, valamint az összegyűlő támogatások felhasználásának módjáról. Az eredménynek megfelelően a Plantoid végül megbízza a kiválasztott művészt és rendelkezésére bocsátja az utód megalkotásához szükséges pénzügyi eszközöket.”

Plantoid jogi szemszögből

A fenti rövid összefoglalóból is látszik, hogy a Plantoid autonóm módon, azaz a megalkotóitól teljesen függetlenül, önmagát képes fenntartani és reprodukálni a blokklánc programok és az emberek segítségével.

Ha jobban megvizsgáljuk a Plantoidon megfigyelhetők mindazon követelmények, amelyeket a jogrendszerek általánosságban a jogi személyiség megszerzéséhez kötnek. Ennek megfelelően a Plantoid rendelkezik:

• a létrehozója által meghatározott jogszerű céllal,
• egy kódokba és intelligens szerződésekbe ágyazott irányítási struktúrával (ebben az esetben a döntéshozatalba bizonyos szinten beleszólhatnak a támogató személyek),
• az emberek támogatásából származó önálló vagyonnal, valamint
• olvasható forráskóddal, amely igazolja a vagyoni eszközök felhasználásának célját, továbbá
• olyan főkönyvi rendszerrel, ami nyilvántartja a folyamatokat, tranzakciókat.

A feltételek tehát adottak ahhoz, hogy a Plantoid teljesen önállóan és függetlenül működjön, így felmerül a kérdés, hogy ki a felelős a tevékenységéért és tud-e kárt okozni például a fenntartás elmaradásával vagy egy esetleges programhiba következtében.

Kié a felelősség károkozás esetén?

Első lépésben érdemes megvizsgálni, vajon alkalmazható-e az önvezető autóknál bevezetett „legközelebbi személy” elve a blokkláncra. Megállapítható, hogy az önvezető autóknak mindig van fizikai megjelenésük és egy jól beazonosítható gyártójuk, aki felelősségre vonható károkozás esetén.

Ugyanakkor a blokklánc, például a Bitcoin, működéséhez nem szükséges az alapító közreműködése, sőt még ismerete sem, továbbá a fizikai forma sem. Probléma esetén az autók megsemmisíthetők, azonban a blokklánc alkalmazás leállítása lehetetlen, így könnyedén túlélheti a megalkotóját, illetve amennyiben az egy társaság volt, annak megszűnését.

A leírt okok miatt a „legközelebbi személy” elvének alkalmazása nehézségekbe ütközik a blokklánc esetében.

A blokklánc jogi személyiségének kérdésköre

A fentieken kívül az alábbi okokból is érdemes a jogi személyiség kérdéskörén elgondolkodni. A blokklánc alkalmazások különféle szolgáltatásokat kínálnak az embereknek, akik ezeket fogyasztóként igénybe veszik és ilyen minőségükben különböző fogyasztó- és adatvédelmi jogok illetik meg őket.

A jogi személyiségre szükség lehet a felhasználók bizalmát élvező alkalmazás védelme érdekében is az adminisztrátor vagy a létrehozó gazdasági társaság fizetésképtelensége esetén. Legalább ennyire szükséges a megalkotók és a fejlesztők védelme a különböző nyílt forráskódú projektek esetén, ahol a közösség által létrehozott későbbi módosítások („fork”-ok) jelentősen módosíthatják az eredeti funkciókat és a működést. Ezen a módosítások azonban mindenképp támogatandóak a további innováció és fejlődés szempontjából.

Amennyiben reálisnak tarjuk egy emberektől függetlenül, önállóan működő fizikai formában nem létező „program” jogi személyiségének bevezetését, úgy mindenképpen tovább kell lépnünk és olyan komplex etikai és jogi kérdéseket is figyelembe kell venni, amelyek például a robotikához és a mesterséges intelligenciához és azok alkalmazásához kapcsolódnak.

Források:

• Max Ganado and Steve Tendon: Legal Personality for Blockchains, DAOs and Smart Contracts (Revue Trimestrielle de Droit Financier No: 1-2018)
• Steve Tendon és Max Ganado előadásai, jegyzetei