Az elmúlt időszakban jelentős visszhangot kaptak a bitcoinhoz, vagy más kriptoeszközökhöz kapcsolható pénzmosási és egyéb csalárd ügyletek. Ugyanakkor mintha új szelek is fújnának – az egyre népszerűbb, központilag kontrollált kriptodeviza és stablecoin felfutása kapcsán -, hiszen a kapcsolódó regulációk kiépülésével új időszak jöhet el a kripto piactér általános megítélésében. Decentralizáltság ethosza, anonimitás, központi kontroll, KYC/AML irányelvek, DLT … összetett kihívás a szabályozók számára.

Satoshi Nakamoto arcai

A történet a bitcoinnal kezdődőtt, amelynek megalkotója, Satoshi Nakamoto tulajdonképpen ismeretlen a nagyközönség számára. Személyét, kilétét a mai napig homály fedi, de a nevével jegyezték a kapcsolódó blockchain technológiát először leíró white paper publikációt, így a közfelfogás Őt tartja az alkotónak.

Annyira, hogy a világban már több, igaz virtuális (augmented reality) szobrot is emeltek számára. Az egyik legelső történetesen a szomszédos Ukrajnában, Kijev központjában került „felállításra”, amellyel lelkes, helyi cypherpunkok és bitcoin kereskedők tisztelegtek az Alkotó előtt. A szobor a forradalmi Maidan tértől nem messze, egy volt Lenin emlékmű helyén jeleníthető meg egy erre a célra letölthető app és a geokoordináták segítségével.

A szobornak ugyanakkor több arca van, teljesen polkorrekt módon, hiszen senki nem tudja, hogy nézett ki valójában Satoshi. A virtuális szobor hátára egy tetoválással, Vitalik Buterin, az Ethereum megalkotójának arca is felkerült, a mellére pedig a Bitcoin logo és a Galaxis útikalauz stopposoknak című sci-fi regényből ismert 42-es szám.

KYC, AML, GDPR

A bitcoin alapját jelentő blockchain technológia valóban forradalmian új és évtizedes történelmében talán most érkezett el egy jelentősebb regulációs fordulóponthoz.

A közelmúltban nemcsak a kanadai QuadrigaCX platform körüli, valószínűsíthetően fraud események, vagy a letartóztatott és kiberbűnőzéssel vádolt orosz Alexander Vinnik története lett ismert.

Ugrásszerűen megnövekedett az egyes nemzeti hatóságokhoz beérkező, a kriptodeviza kereskedelemhez köthető pénzmosás gyanús ügyletek bejelentésének száma is, pl. csak Japánban ezres nagyságrendben került sor bejelentésre az elmúlt egy évben.

A kormányzati kontroll megvalósításának kérdése természetesen nem újkeletű. A smart contract koncepció emblematikus megalkotóját, a magyar származású Nick Szabót egy podcast-ben anno ugyancsak erről kérdezték, aki elmondta:

„ …Ebben az értelemben nagyon nehéz lesz ezt szabályozni. Vannak azonban olyan területek, ahol ez könnyebben fog menni, mint például a pénzek átváltása bitcoinra és fordítva esetében. Ezek még mindig központosított tőzsdéken zajlanak, ahol irányíthatóvá és kockázatossá válhatnak a tranzakciók, a harmadik fél ugyanis biztonsági résekkel van tele. Szóval, ha bitcoint szeretnél kivenni, berakni, ezt pont ott teszed, ahol a legtöbb lopás, hackertámadás történt.” (idézet forrása bitcoinbázis.hu)

A szabályozás kihívásai

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni globális küzdelmet célul kitűző nemzetközi szervezet, a Financial Action Task Force (FATF) február végén tette közzé irányelveit a kriptodeviza kereskedelemre vonatkozóan és hirdetett nyílt konzultációt a témában. A szervezet több mint 30, jellemzően fejlett gazdasággal rendelkező országot bír a tagjai között. 

A FATF ajánlásai között a kriptoeszközök bevezetésének kötelező lokális engedélyeztetése, a helyi szabályozások kialakításának szükségessége szerepel. Beleértve a kibocsátók, a letéti tárca kezelők és a kereskedési helyszínt üzemeltetők kötelező azonosítására vonatkozó előírásokat, valamint a kriptoeszköz transzferben részt vevő felek és tranzakciók azonosítását.

Nyilatkozatot tett közzé honlapján a European Securities and Markets Authority (ESMA) is, a szervezet elnöke, Steven Maijoor február 26-i, brüsszeli Fintech and Regulation konferencia megnyitó beszédét közölve.

„Crypto-Assets: time to deliver”,

azaz kontextusában „itt az ideje a szabályozásnak” is fordítható címet kapott felszólalás szintén kijelölte az irányt egy átfogó, az eddigi nyitott kérdéseket szakmai konszenzussal lezáró szabályozás megalkotása érdekében.

Sőt, a napokban az orosz törvényhozás illetékes bizottsága is állásfoglalást tett közzé az anonim bitcoin és egyéb kriptoeszköz kereskedelem felszámolásának szükségességéről, a kapcsolódó KYC szabályozás szigorításáról.

Kriptogazdaság a FinTechShow-n

Workshopok és előadások a fintech, az azonnali fizetés, a kriptogazdaság és a blockchain lehetőségeiről, stratégiákról, szabályozásról 2019.04.25-én a FinTechShow-n.

Fordulópont és útelágazás

A kriptoeszközök kereskedelmének volumene a világgazdaságban arányaiban még elenyésző, de folyamatosan bővül. Jelenleg közel 2000 különböző kriptoeszközt ismerünk (a 2017 év végi 1300-ról), bár a piaci kapitalizáció háromnegyedét a bitcoin, a Ripple és az Ether triója képviseli.

A kriptoeszközök átfogó definiálása ugyanakkor nem egyszerű feladat: a bitcoin és társai mellett, különböző utility tokens (ICOs – initial coin offerings) és securitized token offerings (STOs) típusú eszközök, vagy ezek valamiféle mixeként értelmezhető digitális eszközök is ide tartoznak.

Külön kérdés, hogy az adott kriptoeszköz mely esetekben minősül pl. pénzügyi instrumentumnak és ezáltal az átfogó EU-s MIFIDII / MIFIR (Markets in Financial Instruments Directive/Regulation), vagy hasonló helyi szabályozási rezsim hatálya alá tartozónak. Az is nyilvánvaló, hogy ezen keretszabályozások “kriptoeszköz-optikával” történő felülvizsgálata is időszerű.

A hagyományos „kövesd a pénz útját” típusú szabályozói megközelítést a kriptoeszközök mögötti blockchain / DLT technológia által biztosított nagyfokú anonimitás jelentősen megnehezíti. A kriptoeszközök kontrollálási lehetőségeinek szempontjából a hálózatok centralizált, illetve a decentralizált jellege meghatározó és mondhatni szabályozási útelágazást képvisel.

Jelentős különbség van pl. a JP Morgan által bejelentett jpmcoin és társai illetve a bitcoin és társai között (permissioned vs permissionless, centralized vs decentralized). Mindebből fakadóan a különféle kriptoeszközök (fiat-to-crypto, peer-to-peer crypto, ICOs, STOs, ETFs) különböző összetettségű KYC szabályozással láthatók el. Az intézményi szereplők élénk figyelemmel kísérik a CBOE (Cboe Global Markets, Inc.) bitcoin ETF-jének engedélyezési folyamatát, amely egyfajta benchmarkot teremthet a kripto KYC és AML szabályozás területén.

Hozzáértők ugyanakkor azt is elmondják, hogy pl. az Ether esetében, ha a „KYC mentesség” cél, akkor a kriptobányászat a megoldás. Így a kriptobányászat mögött változatlanul teret kap(hat) az anonimitás és így akár a kiberbűnőzés is.

Szabályozásra, ellenőrzésre így szükség van, azokon a pontokon ahol ez megteremthető.

Satoshi Nakamotonak a lelkes tisztelgők szerint több arca van, a kriptoeszközöknek ugyancsak.