“Az MNB célja, hogy 2030-ra az összes fizetési tranzakció legalább 50%-a elektronikus úton történjen Magyarországon. Ennek egyik lépése a QR-kód és a fizetési kérelem szolgáltatások biztosításának kötelezővé tétele” – mondta el Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi infrastruktúrákért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatója a FinTechZone-nak adott exkluzív interjúban. Az intézkedéscsomagnak köszönhetően – többek között – széles körben válhat elérhetővé az érintéses azonnali fizetés. Az értékhatár 10 millió forintról 30 millió forintra emelésével pedig még több élethelyzetben (pl. ingatlan- és nagyobb értékű vásárlások) jelent majd kényelmes megoldást az azonnali fizetés. Az intézkedéscsomag részleteiről, a várakozásokról három részes interjúban számolunk be.
#1 Ha egy kereskedő, vagy számlafizető a QR kódos fizetést lehetővé akarja tenni a vásárlói számára, mi a teendője?
Bartha Lajos: Egy központi hitelesítési eljárást vezetünk be a QR-kóddal történő fizetés biztonságának növelése érdekében, ami mellett a piac egyértelműen állást is foglalt. Így a kereskedőknek és számlakibocsátóknak egyaránt egy olyan szereplőt kell találniuk, aki szerződésben áll a QR-kód hitelesítésére és generálására feljogosított központi szereplővel.
Mivel a szabályozást követően egy megújult QR-kód szabvány jelenik majd meg a piacon, így a ma használt QR-kód szabvány már nem lesz használható és a szolgáltatás további nyújtásához a jelenlegi pénzforgalomban résztvevőknek le kell szerződniük az említett központi szereplővel.
A kereskedőknek és számlakibocsátóknak a fizetési kérelemhez hasonlóan – az MNB várakozásai szerint – több lehetőségük lesz a megfelelő szolgáltató kiválasztására.
- A számlavezető intézményektől is igénybe vehetik a szolgáltatást, de
- a technikai szolgáltatók is megjelenhetnek a piacon, vagy akár
- a központi szereplővel közvetlenül is szerződéses viszonyban állhatnak a kereskedelmi szektor intézményei.
A kiskereskedelmi szektor feladata, hogy olyan eszközöket, (akár legegyszerűbb formában egy táblagépet vagy komplexebb üzletfolyamat esetén integrált kasszarendszert) szerezzen be, amely képes a QR-kódot megjeleníteni. Ezen megoldások már ma is léteznek a piacon és néhány szereplőnél sikeresen működnek.
Azokon a piaci pontokon, ahol a fizetési folyamat egyáltalán nem időkritikus, olyan költséghatékony módon is elérhető lesz a QR-kódos fizetés lehetősége, amihez elegendő mindössze a vállalkozás nevét és számlaszámát tartalmazó QR-kódot kinyomtatniuk és kiragasztaniuk. Ezek mellett számos technikai szolgáltató nyújt segítséget online vagy fizikai számlák kiállításában, amelyekre egyszerű módon rákerülhet a fizetési QR-kód.
#2 Azonnali fizetéses vásárlások esetében fogyasztói oldali félelem, hogy reklamáció esetén nem biztosított az összeg visszatérítése. Eltérő szolgáltatói gyakorlat van a piacon, ami nehezíti a reklamációk kezelését és ezért talán gyakrabban választhatják a vásárlók a kártyás fizetést, ahol már többé-kevésbé ismert és egységes visszatérítési rendszer működik. Az MNB az intézkedési csomagban javaslatot tett egy szabványos folyamat kialakításának alapjaira. Melyek a legfontosabb alapkérdések, amelyekre várja az MNB a piac véleményét? Az MNB, mint szabályozó és felügyelet szempontjából milyen lenne az optimális visszatérítési folyamat?
Bartha Lajos: Az MNB számára elsődleges cél, hogy az Azonnali fizetésnél eddig tapasztalt magas ügyfélbiztonság megmaradjon vagy még rá is erősíthessünk erre a folyamatra. Mindemellett prioritást élvez az is, hogy ezek a folyamatok költséghatékony módon valósuljanak meg. Éppen ezért az MNB a piaci szereplőktől is megkérdezi a konzultáció során, hogy véleményük szerint szükség van-e visszatérítési eljárásra, és ha igen, akkor milyen feltételek mellett.
Az MNB a visszajelzéseket figyelembe véve fogja meghatározni a további lépéseket ezen a téren. Az MNB jelenlegi javaslata is az, hogy be kellene vezetni valamilyen módon a visszatérítési eljárást, azonban ez számos más kérdést is felvet, mint például (a teljesség igénye nélkül), kinek kellene a szabályokat kialakítania vagy ezeknek a szabályoknak a tranzakciók mely körére kellene vonatkozniuk.
Ez utóbbi kérdés rendkívül szerteágazó a jelenleg működő chargeback eljárások esetén is, melyek példaként szolgálhatnak az Azonnali fizetés specifikus visszatérítési eljárás kidolgozása során, azonban természetesen nem jelölik ki annak pontos irányát.
Ezeket a szabályokat nekünk kell kitalálni a piac szereplőivel, akik a legjobban ismerik a gyakorlatokat és a különböző visszatérítési eseteket, hazai sajátosságokat és nekünk ezeknek megfelelően kell kialakítanunk az Azonnali fizetés visszatérítési mechanizmusát.
Ez már önmagában is egy jelentős feladat, azonban ezen túlmenően ezt el kell tudnunk magyarázni a lakosságnak, hogy amennyiben kivételeket alkalmazunk akkor a visszatérítés miért vonatkozik a tranzakciók egyik körére, míg a másikra már nem.
Az MNB-nek vannak javaslatai a kérdések megválaszolására, azonban ezt mindenképpen a piac bevonásával kell kialakítani és transzparensen, egyértelműen kommunikálni.
#3 Az MNB részéről többször megfogalmazódott már az elvárás, melynek célja valós idejű fraud monitoring rendszer létrehozása a bankoknál. Az egyedi képességek kiépítése fontos, de nem elegendő a csalás elleni harcban. Többször felmerült, hogy jelentősen növelheti a védelem hatékonyságát a bankközi térben egy központi csalásmegelőző rendszer. Hol tartanak az előkészületek? Ez a rendszer a bankok számára lesz elérhető a tervek szerint, vagy van gondolkodás a felhasználók – pl. a legnagyobb közműszolgáltatók, távközlési szolgáltatók – esetleges csatlakozásáról is?
Bartha Lajos: Fontos tisztáznom az elején, hogy
a központi csalásmegelőző rendszer nem képezi az Azonnali fizetési ökoszisztéma konzultáció részét.
Ennek egyik oka az, hogy a megvalósítás hosszabb időt vesz igénybe, mint az Azonnali fizetési ökoszisztéma tervezett fejlesztési időigénye, így nem akartuk az egész fejlesztési fázist eltolni egyetlen, ugyanakkor jelentős részprojekt miatt.
Másik oka, hogy látni kell, hogy a csalások nem az Azonnali fizetés megjelenése miatt nőnek, hanem mert az életünk egyre nagyobb része átterelődik a digitális/online világba, ezzel egyre nagyobb felületet adva a potenciális csalások bekövetkezésének. A digitalizáció terjed, azonban az ügyfelek sajnos ezzel arányosan nem lesznek körültekintőbbek, ellenben a csalók napról napra rafináltabbá válnak.
Meglátásom szerint a tökéletes csalásmegelőző rendszert az ügyfelek tudatossága jelenti és a technikai rendszer ezt kiegészítheti.
A központi rendszer kialakításához szükséges előkészítő munka megfelelő ütemben zajlik. A rendszerhez való hozzáférést ugyanakkor elsődlegesen a bankszektor számára tesszük elérhetővé, mert a bankközi térben ők tudnak legtöbbet tenni a gyanús tranzakciók azonosítása és megállítása érdekében. Ezen túlmenően a rendszerhez való hozzáférést jelentősen korlátozhatják a hatályos adatvédelmi szabályok is.
Azonban az ügyféltájékoztatás terén az MNB széleskörű együttműködést kezdeményezett, amiben nemcsak a bankok, hanem más, a pénzforgalomban jelentős hazai szereplők is részt fognak venni az ügyfelek minél magasabb szintű védelme érdekében.
#4 Többször elhangzott már az MNB részéről, hogy készül egy átfogó arculati kézikönyv és szabályrendszer. Mik szerepelnek ebben az arculati kézikönyvben és hogyan lesznek elérhetők a piac szereplői számára? Ebben a témában is konzultáltok jelenleg a piaccal?
Bartha Lajos: A javaslatcsomag részeként természetesen ezt is a piac rendelkezésére bocsátottuk, mivel számítunk azokra a gyakorlati visszajelzésekre, javaslatokra, amelyek a legjobb elérést biztosíthatják számunkra az Azonnali fizetéssel kapcsolatban a kereskedő és ügyfél közötti térre vonatkozóan. Az ügyfelekkel történő kommunikációra vonatkozóan ugyanis a piaci szereplőknél lényegesen nagyobb gyakorlati tapasztalat halmozódott fel, mint az MNB-nél.
Jelentős változás lesz, hogy az arculati kézikönyvben
az eddig ismert Azonnali fizetés logóját továbbfejlesztettük és a fizetési módoknak megfelelő piktogramokkal láttuk el őket
azért, hogy az ügyfelek azonnal tudják, hogy ha találkoznak egy új fajta fizetési megoldással, akkor azzal mit kell tenniük.
Például egy QR-kód esetében azt csak le kell olvasniuk, míg a ma széleskörben tapasztalható kiragasztott másodlagos azonosítók használatakor azonnal tudják, hogy itt nekik kell kitölteni a pontos adatokat.
Fontosnak tartjuk, hogy minél egyértelműbben és minél egyszerűbb formában tájékoztassuk a lakosságot ezekről a lehetőségekről. Ezen túlmenően lefektettünk alapvető szabályokat a logó színével, méretével és más szolgáltatók általi közös márkahasználat megjelenítésével kapcsolatban is.
A piac számára ezt teljesen nyilvánossá fogjuk tenni és az MNB honlapjáról letölthető lesz. Felhasználóbarát formában fogjuk megjeleníteni, amit bárki letölthet, amennyiben elfogadja az MNB feltételeit.
- A 10 millió forintos értékhatár megemelése
- Az intézkedéscsomag által megnyíló új lehetőségek a kereskedők számára
- A következő lépések és a tervezett intézkedések hatályba lépésének ütemezése
- Várakozások 2025-ig
Tovább a harmadik részhez.
Az interjú első része itt érhető el.
Kiadvány: Elektronikus fizetési megoldások kézikönyve 2022. Elektronikus fizetési megoldások kereskedőknek, vállalkozásoknak. A bankkártya elfogadástól a bankszámla alapú fizetési lehetőségeken át az integrált megoldásokig. A kiadvány letöltése innen.
Címlapfotón Bartha Lajos, az MNB ügyvezető igazgatója. Fotó forrása: MNB
