Az interjú első részének témái:
- Az azonnali fizetési rendszer eddigi eredményeinek értéklése
- A piaci hiányosságok, amelyek korlátozzák az új azonnali fizetési megoldások elterjedését
- Az intézkedéscsomag részletei
- A fizetési kérelem bevezetésének lehetőségei a kereskedők, számlakibocsátók számára
- A pozitív visszacsatolás jelentősége és megvalósulása
#1) Az Azonnali fizetési rendszer több mint 2 éve indult el Magyarországon az alapszolgáltatások tekintetében országos lefedettséggel. Hogyan értékeled az eddig elért eredményeket?
A felméréseink és elemzéseink is azt mutatják, hogy az emberek ismerik és szeretik az azonnali átutalás lehetőségét, valamint nemzetközi szinten is rendszeresen érdeklődnek a hazai bevezetés sikeressége és egyedisége iránt. Fontos kiemelnem, hogy a központi rendszer is fennakadásoktól mentesen, stabilan üzemel immáron több, mint két éve.
A tranzakciók 96%-a 2 másodpercen belül teljesül, valamint a felhasználói szokások is rendkívüli mértékben átalakultak.
Az adatokból kiderül, hogy a tranzakciók egyharmada már a banki nyitvatartási időn kívül teljesül. Az utóbbi egy évet figyelembe véve, pedig az is megállítható, hogy a kisösszegű, 20 ezer forint alatti átutalások száma emelkedett a legnagyobb mértékben, 18%-kal az előző évi adathoz képest, mely összegek leginkább a kiskereskedelmi szektorban jellemzők.
A robosztus eredményekre alapozva a piaci igények felmérése érdekében az MNB az elmúlt közel egy év folyamán megvizsgálta az Azonnali fizetési ökoszisztéma továbbfejlesztésének lehetőségeit, valamint számos hazai banki és nem banki szereplővel konzultált. Ennek célja az volt, hogy pontosan megértsük merre halad a piac, mik a szolgáltatói és a felhasználói preferenciák, így a saját javaslatainkkal összhangban a megfelelő irányban folytathassuk az Azonnali fizetési ökoszisztéma fejlesztését.
Kapcsolódó cikkek:
#2) Melyek azok a területek, ahol elmaradást látsz és ezek közül melyek azok, ahol a piaci hiányosságok megszüntetéséhez beavatkozásra van szükség?
Az MNB úgy látja, hogy a fejlesztések és a szolgáltatások széleskörű terjedése érdekében ezen a területen szabályozói beavatkozás szükséges, melyet a bankokkal folytatott konzultációsorozat egyértelműen megerősített.
A mindenki számára elérhető szolgáltatásokon túl, azonban az ügyfélélményt, a mindennapi használhatóság alappilléreit és az ügyfelek magas szintű védelmét is biztosítani kell, melyek szintén szabályozói eszközökkel valósíthatók meg.
#3) Melyek a legfontosabb elemei az azonnali fizetési ökoszisztéma fejlesztésére kidolgozott intézkedési csomagnak, és ezek hogyan adnak választ az előbb említett problémákra?
A QR-kódos fizetések biztonságának javítására – összhangban a piactól hozzánk érkezett kérésekkel – egy központi hitelesítési megoldást fogunk bevezetni.
Az ügyfélélmény növeléséhez kapcsolódóan a QR-kódos adatbeviteli megoldás mellett
az MNB a jelenlegi fejlesztési fázis részeként rendeletben rögzíteni fogja az NFC-n és deeplinken alapuló szabványosított adatbeviteli módokat is, mely szolgáltatások sokkal gördülékenyebbé és gyorsabbá tehetik a fizetés folyamatát.
Az Azonnali fizetés mindennapi használatában is jelentős előrelépést teszünk, mivel
bevezetjük a kötelező pozitív visszajelzést is a kötelező negatív visszajelzésen túl
az említett adatbeviteli módokkal lebonyolított tranzakciók esetében, így az ügyfelek azonnal tájékoztatást kapnak tranzakciójuk állapotáról.
Az ügyfélélmény fokozásán túl továbbra is arra törekszünk, hogy az eddigi elektronikus fizetésekhez kapcsolódó magas ügyfélbiztonság megmaradjon, így
dolgozunk egy Azonnali fizetés specifikus visszatérítési eljárás kidolgozásán.
A magas színvonalú, átjárható szolgáltatások megteremtésével bízunk abban, hogy egyre több helyen lehet majd az Azonnali fizetést használni.
Annak érdekében, hogy az ügyfelek számára is minél inkább egyértelművé tegyük ezen fizetési lehetőségeket,
az MNB egy részletes arculati kézikönyvet és szabályrendszert határozott meg,
melynek használata kötelezővé válik, mind a bankok, mind pedig a kiskereskedők számára.
Végezetül
az MNB javaslatot tett az eddigi 10 millió forintos értékhatár 30 millió forintra történő megemelésére is,
mellyel nem a tranzakciók számának jelentős növekedését várjuk, hanem egy még kényelmesebb szolgáltatás biztosítását akarjuk elérni a kevés számosságú, azonban nagy összegű tranzakciók esetén.
#4) A közműszámlák befizetése az egyik legnépszerűbb használati eset a nemzetközi gyakorlatban a fizetési kérelem vonatkozásában. Itthon is nagy a várakozás főként a számlakibocsátók részéről. Az intézkedéscsomag kötelezővé teszi a fizetési kérelem fogadását minden bank számára. Mit jelent pontosan a kötelezettség és milyen feladatokat ró a bankokra? Mit kell majd a kereskedőnek, szolgáltatónak tennie ahhoz, hogy a fizetési kérelmet, mint fizetési megoldást bevezethesse?
Azon intézményeket viszont, ahol a fizetési kérelem fogadási képessége még nem elérhető, az MNB rendeleti úton fogja kötelezni ezen szolgáltatás lefejlesztésére, a javaslatunk szerint a jövő év végéig.
A kereskedőknek és szolgáltatóknak ezután elérhetővé válik az összes banki ügyfél ezen a szolgáltatáson keresztül. Az eddigiekhez hasonlóan több lehetőség is a rendelkezésükre fog állni, hogy igénybe vegyék ezt a fizetési megoldást.
Egyrészt:
- megállapodhatnak a számlavezető szolgáltatójukkal a szolgáltatás nyújtásáról vagy
- igénybe vehetnek valamilyen technikai szolgáltatót.
- További lehetőség, hogy közvetlenül csatlakoznak a GIRO szolgáltatásához mindössze havi 20 ezer forintos díjért, azonban ez esetben lehetséges, hogy a kereskedőknek egy komolyabb IT beruházást kell végrehajtaniuk.
- Végezetül lehetőségük van csatlakozni a GIROFix szolgáltatáshoz, mely nem igényel jelentős IT fejlesztést és havidíjaikat is alacsonyan tarthatják.
A fizetési kérelmek kibocsátása továbbra is lehetséges lesz másodlagos azonosítók használatával, valamint, ha piaci igény mutatkozik rá, akkor az MNB nyitott a másodlagos azonosítók további bővítésére is.
Összességében a szolgáltatás bevezetését minden kereskedőnek, számlakibocsátónak egyedileg kell mérlegelnie, valamint azt is, hogy melyik implementáció illik legjobban az üzleti modelljéhez, illetve saját IT rendszeréhez.
Kapcsolódó cikkek:
#5) Többször elhangzott az MNB részéről, hogy a harmadik fél szolgáltatók általi azonnali fizetési megoldások elterjedésének gátja a tranzakciók sikerességéről küldött értesítések hiánya. Mit jelent ez pontosan és hogyan fog ez megvalósulni? A harmadik fél szolgáltatókhoz hogyan fog eljutni a visszajelzés a tranzakciók teljesüléséről?
Az általunk javasolt értesítés egy szabványosított üzenet formájában fog megvalósulni a QR-kóddal, NFC-vel vagy deeplinkkel kezdeményezett tranzakciók esetében. Ezek az üzenetek minden esetben a GIRO rendszerén mennek majd keresztül, így a harmadik fél szolgáltatók is ugyanolyan formában fogják megkapni az üzenetek tartalmát, mint bármely más szereplő a piacon. Ez megnyitja a lehetőséget arra, hogy akár nem pénzforgalmi, technikai szolgáltatók szolgáltatásait is igénybe vegyék a kereskedők, ha azonnali fizetéseket szeretnének elfogadni.
A szabályozás ezzel a lépéssel kezeli a bankon belüli (on-us) tranzakciókat is, hiszen a pénzforgalmi szolgáltatók az ilyen fajta tranzakciókhoz tartozó értesítéseket sem kezelhetik saját rendszereiken belül, az értesítéseket ezekben az esetekben is el kell juttatniuk a GIRO rendszerébe. A használhatóság további fokozása érdekében javaslatot tettünk arra, hogy
a visszajelzéseknek a fizetést követő maximum 5 másodpercen belül meg kell érkezniük a kedvezményezettekhez.
- A QR-kódos fizetés bevezetésének lehetőségei a kereskedők számára
- A pénzvisszatérítéssel kapcsolatos részletek
- A központi csalásmegelőző rendszer előkészítése
- Az arculati kézikönyvvel kapcsolatos részletek
A cikk második része itt érhető el.
Kiadvány: Elektronikus fizetési megoldások kézikönyve 2022. Elektronikus fizetési megoldások kereskedőknek, vállalkozásoknak. A bankkártya elfogadástól a bankszámla alapú fizetési lehetőségeken át az integrált megoldásokig. A kiadvány letöltése innen.
Címlapfotón Bartha Lajos, az MNB ügyvezető igazgatója. Fotó forrása: MNB
