Részletek az MNB-től az új azonnali fizetési intézkedéscsomaggal kapcsolatban – Exkluzív interjú (1. rész)

írta | 2022. 08. 08. | Azonnali fizetés, Elektronikus fizetés, MNB, Összes hír

FinTechShow-6.0-Kodban-a-jovonk
“Az MNB célja, hogy 2030-ra az összes fizetési tranzakció legalább 50%-a elektronikus úton történjen Magyarországon. Ennek egyik lépése a QR-kód és a fizetési kérelem szolgáltatások biztosításának kötelezővé tétele” – mondta el Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi infrastruktúrákért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatója a FinTechZone-nak adott exkluzív interjúban. Az intézkedéscsomagnak köszönhetően – többek között – széles körben válhat elérhetővé az érintéses azonnali fizetés. Az értékhatár 10 millió forintról 30 millió forintra emelésével pedig még több élethelyzetben (pl. ingatlan- és nagyobb értékű vásárlások) jelent majd kényelmes megoldást az azonnali fizetés. Az intézkedéscsomag részleteiről, a várakozásokról három részes interjúban számolunk be.

#1) Az Azonnali fizetési rendszer több mint 2 éve indult el Magyarországon az alapszolgáltatások tekintetében országos lefedettséggel. Hogyan értékeled az eddig elért eredményeket?

Bartha Lajos: Az Azonnali fizetési rendszer bevezetése egy rendkívül sikeresen és körültekintően kivitelezett projekt volt. Visszajelzések alapján mind az MNB és a bankszektor oldaláról, mind pedig a felhasználói oldalról tekintve is ugyanez a helyzet.

A felméréseink és elemzéseink is azt mutatják, hogy az emberek ismerik és szeretik az azonnali átutalás lehetőségét, valamint nemzetközi szinten is rendszeresen érdeklődnek a hazai bevezetés sikeressége és egyedisége iránt. Fontos kiemelnem, hogy a központi rendszer is fennakadásoktól mentesen, stabilan üzemel immáron több, mint két éve.

A tranzakciók 96%-a 2 másodpercen belül teljesül, valamint a felhasználói szokások is rendkívüli mértékben átalakultak.

Az adatokból kiderül, hogy a tranzakciók egyharmada már a banki nyitvatartási időn kívül teljesül. Az utóbbi egy évet figyelembe véve, pedig az is megállítható, hogy a kisösszegű, 20 ezer forint alatti átutalások száma emelkedett a legnagyobb mértékben, 18%-kal az előző évi adathoz képest, mely összegek leginkább a kiskereskedelmi szektorban jellemzők.

A robosztus eredményekre alapozva a piaci igények felmérése érdekében az MNB az elmúlt közel egy év folyamán megvizsgálta az Azonnali fizetési ökoszisztéma továbbfejlesztésének lehetőségeit, valamint számos hazai banki és nem banki szereplővel konzultált. Ennek célja az volt, hogy pontosan megértsük merre halad a piac, mik a szolgáltatói és a felhasználói preferenciák, így a saját javaslatainkkal összhangban a megfelelő irányban folytathassuk az Azonnali fizetési ökoszisztéma fejlesztését.

#2) Melyek azok a területek, ahol elmaradást látsz és ezek közül melyek azok, ahol a piaci hiányosságok megszüntetéséhez beavatkozásra van szükség?

Bartha Lajos: Az MNB célja az Azonnali fizetés indulását követően az volt, hogy a rendszer stabilan üzemeljen, ezzel szemben várakozásainkat fölülmúlva már megjelentek a piacon az újfajta szolgáltatások. Ezek egyelőre nem tudtak széleskörben elterjedni mert, míg a fizetési kérelmeket a lakosság háromnegyede képes fogadni, addig a QR-kód olvasási képesség a lakosság kicsit kevesebb, mint kétharmada számára vált elérhetővé.

Az MNB úgy látja, hogy a fejlesztések és a szolgáltatások széleskörű terjedése érdekében ezen a területen szabályozói beavatkozás szükséges, melyet a bankokkal folytatott konzultációsorozat egyértelműen megerősített.

A mindenki számára elérhető szolgáltatásokon túl, azonban az ügyfélélményt, a mindennapi használhatóság alappilléreit és az ügyfelek magas szintű védelmét is biztosítani kell, melyek szintén szabályozói eszközökkel valósíthatók meg.

#3) Melyek a legfontosabb elemei az azonnali fizetési ökoszisztéma fejlesztésére kidolgozott intézkedési csomagnak, és ezek hogyan adnak választ az előbb említett problémákra?

Bartha Lajos: Az MNB célja, hogy 2030-ra az összes fizetési tranzakció legalább 50%-a elektronikus úton történjen Magyarországon. Ebben kiemelt szerepe van az Azonnali fizetési rendszer mindennapi, rutinszerű használatának. Ennek egyik lépése az említett QR-kód és fizetési kérelem szolgáltatások biztosításának kötelezővé tétele a pénzforgalmi szolgáltatóknál, mely által a kereskedői és számlakibocsátói szektor potenciálisan minden ügyfelét képes lesz elérni az újfajta fizetési megoldásokkal.

A QR-kódos fizetések biztonságának javítására – összhangban a piactól hozzánk érkezett kérésekkel – egy központi hitelesítési megoldást fogunk bevezetni.

Az ügyfélélmény növeléséhez kapcsolódóan a QR-kódos adatbeviteli megoldás mellett

az MNB a jelenlegi fejlesztési fázis részeként rendeletben rögzíteni fogja az NFC-n és deeplinken alapuló szabványosított adatbeviteli módokat is, mely szolgáltatások sokkal gördülékenyebbé és gyorsabbá tehetik a fizetés folyamatát.

Az Azonnali fizetés mindennapi használatában is jelentős előrelépést teszünk, mivel

bevezetjük a kötelező pozitív visszajelzést is a kötelező negatív visszajelzésen túl

az említett adatbeviteli módokkal lebonyolított tranzakciók esetében, így az ügyfelek azonnal tájékoztatást kapnak tranzakciójuk állapotáról.

Az ügyfélélmény fokozásán túl továbbra is arra törekszünk, hogy az eddigi elektronikus fizetésekhez kapcsolódó magas ügyfélbiztonság megmaradjon, így

dolgozunk egy Azonnali fizetés specifikus visszatérítési eljárás kidolgozásán.

A magas színvonalú, átjárható szolgáltatások megteremtésével bízunk abban, hogy egyre több helyen lehet majd az Azonnali fizetést használni.

Annak érdekében, hogy az ügyfelek számára is minél inkább egyértelművé tegyük ezen fizetési lehetőségeket,

az MNB egy részletes arculati kézikönyvet és szabályrendszert határozott meg,

melynek használata kötelezővé válik, mind a bankok, mind pedig a kiskereskedők számára.

Végezetül

az MNB javaslatot tett az eddigi 10 millió forintos értékhatár 30 millió forintra történő megemelésére is,

mellyel nem a tranzakciók számának jelentős növekedését várjuk, hanem egy még kényelmesebb szolgáltatás biztosítását akarjuk elérni a kevés számosságú, azonban nagy összegű tranzakciók esetén.

#4) A közműszámlák befizetése az egyik legnépszerűbb használati eset a nemzetközi gyakorlatban a fizetési kérelem vonatkozásában. Itthon is nagy a várakozás főként a számlakibocsátók részéről. Az intézkedéscsomag kötelezővé teszi a fizetési kérelem fogadását minden bank számára. Mit jelent pontosan a kötelezettség és milyen feladatokat ró a bankokra? Mit kell majd a kereskedőnek, szolgáltatónak tennie ahhoz, hogy a fizetési kérelmet, mint fizetési megoldást bevezethesse?

Bartha Lajos: A fizetési kérelem szolgáltatást már számos lakossági bank biztosítja, így a banki ügyfelek nagyjából 75%-a számára már ma is elérhető a szolgáltatás. Ezeknek a bankoknak nem lesznek addicionális feladataik a fizetési kérelem kapcsán.

Azon intézményeket viszont, ahol a fizetési kérelem fogadási képessége még nem elérhető, az MNB rendeleti úton fogja kötelezni ezen szolgáltatás lefejlesztésére, a javaslatunk szerint a jövő év végéig.

A kereskedőknek és szolgáltatóknak ezután elérhetővé válik az összes banki ügyfél ezen a szolgáltatáson keresztül. Az eddigiekhez hasonlóan több lehetőség is a rendelkezésükre fog állni, hogy igénybe vegyék ezt a fizetési megoldást.

Egyrészt:

  • megállapodhatnak a számlavezető szolgáltatójukkal a szolgáltatás nyújtásáról vagy
  • igénybe vehetnek valamilyen technikai szolgáltatót.
  • További lehetőség, hogy közvetlenül csatlakoznak a GIRO szolgáltatásához mindössze havi 20 ezer forintos díjért, azonban ez esetben lehetséges, hogy a kereskedőknek egy komolyabb IT beruházást kell végrehajtaniuk.
  • Végezetül lehetőségük van csatlakozni a GIROFix szolgáltatáshoz, mely nem igényel jelentős IT fejlesztést és havidíjaikat is alacsonyan tarthatják.

A fizetési kérelmek kibocsátása továbbra is lehetséges lesz másodlagos azonosítók használatával, valamint, ha piaci igény mutatkozik rá, akkor az MNB nyitott a másodlagos azonosítók további bővítésére is.

Összességében a szolgáltatás bevezetését minden kereskedőnek, számlakibocsátónak egyedileg kell mérlegelnie, valamint azt is, hogy melyik implementáció illik legjobban az üzleti modelljéhez, illetve saját IT rendszeréhez.

#5) Többször elhangzott az MNB részéről, hogy a harmadik fél szolgáltatók általi azonnali fizetési megoldások elterjedésének gátja a tranzakciók sikerességéről küldött értesítések hiánya. Mit jelent ez pontosan és hogyan fog ez megvalósulni? A harmadik fél szolgáltatókhoz hogyan fog eljutni a visszajelzés a tranzakciók teljesüléséről?

Bartha Lajos: A visszajelzés alapvető feltétele az Azonnali fizetés használatának kiskereskedelmi fizetések esetében, mivel a kereskedők ez által győződhetnek meg arról, hogy a vásárlójuk teljesítette a fizetést, a pénz pedig már a kereskedőnél van vagy rövidesen meg fog érkezni hozzájuk. Tehát nem csak a harmadik fél szolgáltatók és így az átjárhatóság szempontjából, hanem a mindennapi használhatóság miatt is fontos ez a visszajelzés.

Az általunk javasolt értesítés egy szabványosított üzenet formájában fog megvalósulni a QR-kóddal, NFC-vel vagy deeplinkkel kezdeményezett tranzakciók esetében. Ezek az üzenetek minden esetben a GIRO rendszerén mennek majd keresztül, így a harmadik fél szolgáltatók is ugyanolyan formában fogják megkapni az üzenetek tartalmát, mint bármely más szereplő a piacon. Ez megnyitja a lehetőséget arra, hogy akár nem pénzforgalmi, technikai szolgáltatók szolgáltatásait is igénybe vegyék a kereskedők, ha azonnali fizetéseket szeretnének elfogadni.

A szabályozás ezzel a lépéssel kezeli a bankon belüli (on-us) tranzakciókat is, hiszen a pénzforgalmi szolgáltatók az ilyen fajta tranzakciókhoz tartozó értesítéseket sem kezelhetik saját rendszereiken belül, az értesítéseket ezekben az esetekben is el kell juttatniuk a GIRO rendszerébe. A használhatóság további fokozása érdekében javaslatot tettünk arra, hogy

a visszajelzéseknek a fizetést követő maximum 5 másodpercen belül meg kell érkezniük a kedvezményezettekhez.

Az interjú második részének témái:

  • A QR-kódos fizetés bevezetésének lehetőségei a kereskedők számára
  • A pénzvisszatérítéssel kapcsolatos részletek
  • A központi csalásmegelőző rendszer előkészítése
  • Az arculati kézikönyvvel kapcsolatos részletek

A cikk második része itt érhető el.

Kiadvány: Elektronikus fizetési megoldások kézikönyve 2022. Elektronikus fizetési megoldások kereskedőknek, vállalkozásoknak. A bankkártya elfogadástól a bankszámla alapú fizetési lehetőségeken át az integrált megoldásokig. A kiadvány letöltése innen.

Címlapfotón Bartha Lajos, az MNB ügyvezető igazgatója. Fotó forrása: MNB

blank
blank

Aktuális cikkeink:

A szerzőről

blank

NÉMETH MONIKA

A Magyar Telekomnál szabályozással, majd “smart” projektekkel foglakozott. A pénzügyi szektorban végmenő digitális transzformáció kísértetiesen hasonlít a telko iparág átalakulására, így korábbi tapasztalatait most a digi pénzügyek világában hasznosítja. Ha ma lenne óvodás, akkor a PSD2 lenne belevarrva a takarójába. A #regtech trendeket és megoldásokat is vizsgálja a szabályozói kihívások mellett. #banktech #regtechguru

FINTECHSHOW 6.0

fintech fintechshow
Bankokból tech cégek? Kódban a jövőnk? A pénzügyi szektor aktuális digitális kérdései és a legújabb hazai fintech megoldások a hatodik FinTechShow-n.

SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

METU, MNB, compliance, továbbképzés
Pénzügyi digitalizációs és compliance tanácsadó szakirányú továbbképzés a Budapesti Metropolitan Egyetemen.

ELEKTRONIKUS FIZETÉSI MEGOLDÁSOK KÉZIKÖNYVE

elektronikus fizetés bankkártyás fizetés QR-kódos fizetés
Elektronikus fizetési megoldások kereskedőknek, vállalkozásoknak. A bankkártya elfogadástól a bankszámla alapú fizetési lehetőségeken át az integrált megoldásokig.

GPE softPOS

softpos gpe bankkartya elfogadas mobilon globalpayments
Androidos mobilod van? Töltsd le a GPE softPOS alkalmazást és fogadj egyszerűen érintés nélküli fizetéseket közvetlenül az okostelefonodon keresztül!