Az EU új Mesterséges Intelligencia Rendelete, amely 2024. augusztus 1-jén lépett hatályba, jelentős hatással lesz az EU-ban mesterséges intelligencia (MI)-rendszereket fejlesztő, használó, forgalmazó és importáló szervezetekre. Ezen új szabályozási keret szem előtt tartásával a CMS ügyvédi iroda kelet-közép-európai vállalatokat kérdezett meg, hogy felmérje, milyen formában foglalkoznak az MI-vel, valamint milyen lehetőségeket és kockázatokat jelent a technológia az üzleti tevékenységükre.

A több mint 100 válaszadó részvételével készült riport legfőbb megállapításai:

• Az MI gyors térnyerése: A CEE-vállalatok 84%-a már használ mesterséges intelligenciát, 60%-uk aktívan fektet be MI-rendszerekbe, és 20%-uk tervezi azok jövőbeli alkalmazását.
• Kihívások fókuszban: A válaszadók 66%-a aggódik a magánélet védelme és a biztonsági kockázatok miatt, amelyeket az MI-rendszerekhez felhasznált adatok pontossága és minősége (55%), valamint a szakértelem hiánya (38%) követ.
• Az MI alkalmazásával kapcsolatos „tudás szakadék” (literacy gap) áthidalása: Az MI széleskörű alkalmazása ellenére a válaszadók csupán 49%-a rendelkezik funkcionális ismeretekkel az MI-ről, míg 94%-uk elismeri, hogy további képzésre van szükség.
• Szabályozási felkészültség: Az EU AI Act, amely 2026-ban lép teljes mértékben hatályba, jelentős megfelelési kötelezettségeket ír elő a vállalatirányítás, az átláthatóság és az etikai normák terén.

Az MI elterjedése a régióban

A CMS felmérése szerint a CEE vállalatok 84%-a már használ MI-rendszereket, 60%-uk pedig beruházásokat is eszközöl ezekbe a rendszerekbe, további 20% pedig tervezi ezt. Amikor az MI használatának intenzitásáról kérdezték őket, a válaszadók 17%-a rendszeres felhasználónak (“heavy users”) nevezte magát, míg 43% azt mondta, hogy „valamilyen mértékben használja az MI-t”.

„Az rendelet számos hatása közül az egyik az, hogy a munkáltatókra ruházza az MI ismeretek oktatásának felelősségét. Ez egy fontos változás, amely 2025. február 2-án lép hatályba. Ennek eredményeként az MI képzésnek és oktatásnak minden vállalkozás számára prioritást kell élveznie, és várhatóan az összes szervezet munkahelyi betanítási folyamatának részévé válik majd. Bár a szabályozás előírja, az ilyen képzés helyes megvalósítása izgalmas lehetőséget kínál a vállalatok számára az MI-ban rejlő lehetőségek maximalizálására.”

– tette hozzá Petrányi Dóra, a CMS régiós ügyvezető igazgatója és a Technológia, Média és Kommunikációs Csoport globális társigazgatója.

„Bár az MI egyre nagyobb ismertségre tesz szert, használatának beépítése a szokásos működési gyakorlatokba nem mindig egyszerű a vállalatok számára. Az egyik legfontosabb feladat az, hogy meghatározzák, ki lesz felelős az új MI-rendszerek bevezetéséért, hogy azok következetesen és jogszabályoknak megfelelően használhatók legyenek. Ez különösen fontos, mivel a rendelet jelentős pénzügyi büntetéseket ír elő a szabálysértésekért – akár 35 millió eurót vagy a globális éves forgalom 7%-át. Ennek eredményeként arra számítunk, hogy sokan túl fogják teljesíteni a megfelelési követelményeket, hogy biztosítsák az új szabályozások betartását.” – mondta Horváth Katalin, a CMS Budapest kereskedelmi jogi csoportjának partnere.

Előtérben az MI oktatása

Az MI széleskörű elterjedése ellenére a vállalatok 94%-a elismerte, hogy további MI ismeretekre/képzésre van szüksége – 40% szerint a „több képzés” az egyik legfontosabb tényező, amely a rendelet hatálybalépésének következményeként érinti a vállalatokat a régióban.

Amikor a jelenlegi MI ismeretekről (tudás és készségek) kérdezték őket, a válaszadók 12%-a „magasnak”, 39%-a „mérsékeltnek”, míg 39%-a „alacsonynak” vagy „nagyon alacsonynak” minősítette azt. Összességében 43% mondta azt, hogy csak „alapvető ismeretekkel” rendelkezik az MI-ről.

Az MI terjedése a különböző ágazatokban

Az MI-t legnagyobb arányban az informatikai szektorban alkalmazzák (74%), melyet szorosan követ a távközlés és média szektor (55%). Más jelentős MI használati arányt mutató ágazatok közé tartozik a banki és pénzügyi szektor (47%), valamint a kiskereskedelem és e-kereskedelem (40%).

„Nagy figyelmet érdemelnek az adatközpontok abból a szempontból, hogy rendkívül jól pozicionáltak ahhoz, hogy profitáljanak az MI megoldások oktatására és szállítására fordított megnövekedett figyelemből. Ezek hatalmas számítási kapacitást és adattárolást igényelnek, és ahogy egyre több vállalat veszi át a technológiát, exponenciális növekedést fogunk látni az adatközpont-kapacitás iránti keresletben. Az előrejelzések szerint az adatközpontok növekedése folytatódni fog.”

– tette hozzá Talmácsi Éva, a CMS globális M&A és vállalati tranzakciós partnere és a kelet-közép-európai régió TMT társigazgatója.

A CMS Digital Horizon: Responsible AI riportról

A CMS Digital Horizon: Responsible AI riportja a cég MI felmérésének eredményeit tárja fel, amely több mint 100 válaszadó részvételével készült kelet-közép-európai vállalatok körében, beleértve Albániát, Bosznia-Hercegovinát, Bulgáriát, Horvátországot, Csehországot, Észtországot, Magyarországot, Koszovót, Litvániát, Lettországot, Észak-Macedóniát, Montenegrót, Lengyelországot, Romániát, Szerbiát, Szlovéniát, Szlovákiát és Ukrajnát.

A CMS Digital Horizon sorozat az alábbi linken érhető el.

[Forrás: CMS sajtóközlemény] | Címlapfotó: stock.adobe.com | Licenc: FinTech Group Kft.