Hamarosan a világháló minden pontján online igényelhető és azonnal megköthető részletfizetéssel, személyreszabott kölcsönnel találkozhatunk. Az év elején hatályba lépett nem valós idejű ügyfél-azonosítás, valamint a 2019. szeptember 14-től „kiteljesedő” Módosított Pénzforgalmi Irányelv új digitális értékesítési stratégia kialakítását teszi lehetővé a hazai pénzügyi szolgáltatók számára. Részletek a minap publikált GoodID White Paper-ből.

Egyre több pénzügyi szolgáltató ismeri fel, hogy a 2-3 perc alatt teljesíthető nem valós idejű digitális ügyfél-azonosítás („selfie-fotós”, „selfie-videós” azonosítás) optimális eszköz az ügyfelek gyors akvirálásához a digitális térben. Ha pedig az ügyfél közelít a jogszabályban rögzített limitekhez – és ezért szükségessé válik a valós idejű ügyfél-azonosítás -, akkor a nem valós idejű ügyfél-átvilágításon átesett ügyfelek valós idejű digitális azonosítása már csak 2 percet vesz igénybe – a jelenlegi legalább 10-15 perchez képest.

A nem valós idejű távoli ügyfél-azonosítás lehetőségének megteremtésével az MNB célja az, hogy alacsonyabb kockázatú pénzügyi termékeket sokkal egyszerűbben lehessen az interneten keresztül igényelni.

Az ügyfelek jelentős részénél – a pénzügyi magatartásuk alapján, tekintettel a pénzügyi tranzakciók jellegére és összegére – a nem valós idejű ügyfél-azonosítás mellett nyújtható pénzügyi szolgáltatások teljesítik az igényeket, így a pénzügyi szolgáltató számára – digitális értékesítési stratégiájától függően – elegendő lehet a nem valós idejű digitális ügyfél-azonosítás alkalmazása.

A pénzügyi szolgáltatók a nem valós idejű és a valós idejű ügyfél-átvilágítás kombinálásával, a PSD2 szerint megnyíló banki API-hozzáférésekkel új értékesítési stratégiát alakíthatnak ki a digitális térben. A kapcsolódó jogszabályokról, azok alkalmazásáról és piaci lehetőségekről további részletek a GoodID White Paper-ben.

Nem valós idejű ügyfél-azonosítás

Idén év elején lépett hatályba a 45/2018. (XII.17.) MNB rendelet, amivel Magyarország újabb lépést tett a bankfiók nélküli bankolás irányába. Igaz, az MNB már 2017 júliusától megteremtette a lehetőséget a pénzügyi szolgáltatók számára a távoli ügyfél-azonosításra, ám az azóta összegyűjtött tapasztalatok, valamint az újabb technológiák megjelenése a 2017-es rendelet felülvizsgálatát tették szükségessé.

A rendeletmódosításnak köszönhetően a pénzügyi szolgáltatók a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvénynek (röviden: Pmt.) megfelelően, a kockázatarányosság elve alapján, távolról, digitális csatornán keresztül a valós idejű ügyfél-átvilágítás mellett biztosíthatják a nem valós idejű ügyfél-átvilágítást is (“szelfizős számlanyitás”).

Röviden: most már akár banki nyitvatartási időn túl, az interneten keresztül nyithatunk bankszámlát, vagy köthetünk kölcsönszerződést banki ügyintézővel történő egyeztetés nélkül is.

A kölcsön igénylésétől a folyósításáig otthonról, akár pár perc alatt

Egyre több hitelintézet és pénzügyi vállalkozás biztosítja majd, hogy a kölcsön igénylésétől a szerződés megkötésén át a kölcsön folyósításáig a teljes folyamat – idegen bank ügyfele esetén is – online legyen intézhető.

A kölcsön-, vagy a részletfizetés igénylését elindíthatjuk a webshopból, a közmű szolgáltató weboldalán – akár a számla kifizetését követően is – mindössze a személyazonosító okmányunk lefotózásával, egy selfie videó elkészítésével, valamint a banki tranzakciós adataink megosztásával biztonságos felületen keresztül, az erős ügyfél-hitelesítés segítségével.

Az ügyfél-átvilágítás, a hitelminősítés és a folyósítás pár hónapon belül akár pár perc alatt is megvalósítható lesz a hazai hitelintézeteknél, pénzügyi vállalkozásoknál – a PSD2 szerinti banki API-hozzáférések megnyitását, valamint az erős ügyfél-hitelesítés elindulását követően, tervezetten 2019. szeptember 14-től.

„Előretolt” ügyfélakvizíciós pontok a digitális térben

A nem valós idejű ügyfél-azonosítás a bankok és a pénzügyi szolgáltatók számára új digitális ügyfélakvizíciós pontokat teremt akár harmadik feles szolgáltatók – pl. webshopok, utazási irodák, közmű szolgáltatók stb. – folyamataiba beépülve.

Olyan pontokon nyílik lehetőség a gyors hitelminősítésre, az ügyfél-átvilágításra és a szerződés megkötésére, ahol az ügyfél a legnyitottabb a pénzügyi szolgáltatásra (pl. részletfizetési lehetőségre, gyors kölcsönre, áruhitelre).

A pénzügyi szolgáltatók a PSD2-nek és a távoli ügyfél-átvilágításnak köszönhetően „előretolhatják” értékesítési pontjaikat a digitális ügyfélúton és így sokkal közelebb kerülhetnek az ügyfelek igényeihez.

A magyar lakosság felkészültsége és jövőbeli digitális elvárásai

Magyarországon 10 felnőtt internetezőből 9-en hozzászoktak az online vásárlás ügyfélélményéhez, az egyszerű folyamatokhoz, a gyors kiszolgáláshoz, és ezeket más iparágak digitális szolgáltatásaitól is elvárják.

Amilyen egyszerűen fizethetnek a vásárlók a webshopokban bankkártyával, ugyanilyen egyszerűen nyithatnának bankszámlát, vehetnének fel kölcsönt, igényelhetnének fizetési kártyát, vagy más pénzügyi szolgáltatásokat is online – távoli (elsősorban nem valós idejű) ügyfél-azonosítás keretében -, ott és akkor, ahol az igény felmerül a digitális ügyfélút során.

A GoodID White Paper-ben többek között azt is megvizsgálták, hogy a hazai felnőtt lakosság 63%-a felkészült a nem valós idejű digitális ügyfél-azonosításra, amely arány 2022-ig tovább növekszik majd az új típusú személyazonosító igazolványok, a biometrikus útlevelek, valamint az NFC-képes okostelefonok gyors terjedésének köszönhetően (az előbbiek terjedését 2019-2022 között a white paper külön is bemutatja).

White Paper és gyakorlati útmutatások a pénzügyi szolgáltatóknak

Az új ügyféleseteket és értékesítési pontokat is taglalja a minap publikált „Harc az ügyfelekért a digitális térben. A nem valós idejű ügyfél-azonosítás szerepe a digitális értékesítésben” című GoodID White Paper.

A pénzügyi szolgáltatók ITT kérhetik a GoodID White Papert, illetve jelezhetik igényüket szakmai workshopra, amelynek keretében többek között megismerhetik:

  • A valós idejű és a nem valós idejű ügyfél-azonosítás egymásra épülésének lehetőségeit termékéletciklusonként, ügyfélesetenként, szegmensenként.
  • A GoodID White Paper-ben feltárt ügyfélesetekhez tartozó ügyfélfolyamatokat, ügyfélutakat és piaci lehetőségeket.
  • A „Secure by Design” elv érvényesülését a nem valós idejű ügyfél-azonosítási megoldásban.
  • Az implementáció főbb lépéseit és időigényét.