Miközben Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az azonnali fizetési rendszer (AFR) 2020. márciusi bevezetését követően már az AFR 2.0 verzióján dolgozik, és célja az, hogy 2030-ra a tranzakciók fele elektronikusan menjen végbe, az Európai Bizottság még csak most gondolkodik a határon átnyúló azonnali fizetések egységes uniós szabályozásáról annak széttöredezettsége miatt.

A Bizottság már a 2020-as lakossági pénzforgalmi stratégiájában megerősítette, hogy célja az azonnali fizetések teljes körű elterjedésének elősegítése az EU-ban. Ezt követően a Bizottság 2021. tavaszán nyilvános konzultációt tartott az azonnali fizetéseken alapuló európai szintű piaci kezdeményezések előmozdítására irányuló terveiről. A beérkezett visszajelzések alapján a Bizottság várhatóan még 2022-ben közzéteszi jogalkotási javaslatát.

A Bizottság által kezelni kívánt problémák

Ezenkívül az azonnali fizetések előnyeinek alacsony szintű ismertsége, a biztonságukkal kapcsolatos aggodalmak és a gyakran magas árképzés jelentős akadályt jelenthetnek az azonnali fizetések fogyasztók és kereskedők általi tömeges elterjedése előtt, ami a saját hasznukra válhatna.

A Bizottság meglátása helyes, hiszen míg Magyarországon működik az AFR az MNB szabta központi keretek között, addig Romániában és Lengyelországban például nincs erre vonatkozó központi szabályozói intézkedés.

A Bizottság megjegyezte, hogy rövid távon az azonnali fizetések bevezetése legalább néhány pénzforgalmi szolgáltató számára költségekkel járhat a nap 24 órájában üzemképes rendszerek kiépítése és új termékek kifejlesztése miatt. Az azonnali fizetés elterjedése azonban potenciálisan költségmegtakarítást jelenthet a kereskedők számára az alternatív fizetési módokhoz, például a kártyákhoz képest alacsonyabb árak, illetve a fizetési szolgáltatókkal szembeni alkupozíció növekedése révén, mivel több fizetési megoldás állna rendelkezésre. A Bizottság részletes dokumentumot is közzétett az azonnali fizetés jelenlegi és várható előnyeiről.

Az új azonnali fizetési rendelet javaslat

A rendelkezésre álló információk alapján a javaslat nem irányelv, hanem rendelet formájában készül, és célja, hogy az azonnali fizetések teljes körű elterjedését elősegítő lehetséges „támogató” intézkedések kombinációjára kiterjedjen, és az alábbiak bármely kombinációját magában foglalhatja:

• hatékony ösztönzők a pénzforgalmi szolgáltatók számára, hogy azonnali átutalásokat kínáljanak euróban (a SEPA átutalásokra és beszedésekre vonatkozó SEPA rendeletben korábban elfogadotthoz hasonlóan);
• célzott fogyasztóvédelmi intézkedések;
• személyre szabott csalásmegelőzési intézkedések;
• a fogyasztókra az azonnali átutalásokért felszámított díjak kérdésének kezelése;
• a SEPA azonnali átutaláson alapuló fizetési megoldások díjstruktúrájával kapcsolatos kérdések feltárása az interakciós ponton, a versenyjog érvényesítésének sérelme nélkül, figyelembe véve az engedélyezési és egyéb rendszerdíjakat mint lehetséges bevételi forrásokat, valamint a kereskedők/elfogadói oldal ösztönzésének esetleges szükségességét;
• az azonnali fizetések összeegyeztetése a jogszabályi megfelelési kötelezettségekkel, például a szankciókkal és az ügyfél átvilágítással kapcsolatban;
• a likviditási kockázatot csökkentő intézkedések biztosítása, többek között a pénzügyi intézmények válságkezelési keretrendszere hatékonyságának fokozásával;
• az átláthatóság és a fizetési lehetőségek választékának biztosítása az interakciós ponton mind a kereskedők, mind a fogyasztók számára;
• a SEPA azonnali átutaláson alapuló fizetési megoldások és rendszerek interoperabilitásának támogatása;
• az iparág által és/vagy szükség esetén az európai szabványügyi szervezeteken keresztül vezetett technikai szabványosítás támogatása.

Az EU rendelet javaslatát folyamatosan figyelemmel kísérjük és frissítjük cikkünket az új fejleményekkel.

Címlapfotó: stock.adobe.com | Licenc: FinTech Group