Öt évvel ezelőtt, 2020. március 2-án elindult az azonnali fizetési rendszer (AFR) Magyarországon, ami paradigmaváltást hozott a hazai pénzforgalomban. A GIRO Zrt. legfrissebb adatai szerint 2025 februárjában az azonnali (GIROInstant) átutalások 98,1%-a 2 másodpercen belül teljesült a hét bármely napján, a nap bármely szakában.

Az AFR megváltoztatta a felhasználók átutalási szokásait, és a tavaly év végén elstartolt qviknek köszönhetően még több fizetési helyzetben válhat természetessé az „azonnali”, illetve egészen pontosan a qvik használata. Honnan hová jutottunk 5 év alatt? Mi lesz a következő állomás az azonnali fizetési ökoszisztéma továbbfejlődésében? A legfontosabb mérföldkövek és szakértői várakozások dióhéjban.

PayTechShow 6.0: Terítéken a legújabb elektronikus fizetési trendek, megoldások

A legújabb fizetési trendek, megoldások, szabályozói és piaci várakozások kerülnek górcső alá 2025. április 15-én a hatodik alkalommal megrendezésre kerülő PayTechShow konferencián.

További részletek itt: PayTechShow 6.0.

AFR-től a qvikig: az azonnali fizetés legfontosabb mérföldkövei

Az azonnali fizetési ökoszisztéma az indulás óta folyamatosan fejlődött, több szakaszban bővült új szolgáltatásokkal és funkciókkal. Az alábbiakban időrendi sorrendben kiemeljük a legfontosabb mérföldköveket.

• 2020. március 2. – Indulás: Az AFR sikeresen elstartolt ezen a napon, azonnali átutalásokat kínálva a teljes bankszektorban​. A rendszer stabilan indult, megalapozva a későbbi bővítéseket.
• 2020. tavasz – Első innovációk: Már az indulás hónapjában megjelentek az első újítások: a Billingo lehetővé tette a számlákon AFR QR-kód megjelenítését a gyors és kényelmes számlafizetés érdekében​. Áprilisban a Raiffeisen Bank elsőként vezette be a bankon belüli és bankközi fizetési kérelem küldését és fogadását, megkezdve ezzel a kérelem-alapú fizetések új korszakát​. Májusban a Nemzeti Közművek (ma MVM) bevezette a számlafizetésnél a másodlagos azonosítókat, így ügyfeleik a gazszamla@nemzetikozmuvek.hu (ma: gazszamla@mvm.hu) e-mail cím megadásával is utalhatnak közműdíjat​.
• 2020. nyár – Új felhasználási területek: Júniusban Szeged városa elindította a SzegedPay programot, ahol az önkormányzati fizetésekhez AFR-alapú QR-kódot használhattak. Ugyanebben a hónapban az OTP Mobil bevezette az Instant Transzfer megoldást webáruházaknak, amely AFR-en keresztül valósítja meg az online fizetést​. Augusztusban elstartolt az OTP Mobil SimpleBusiness alkalmazása, amely lehetővé tette kereskedőknek, hogy saját okostelefonjukon QR-kód generálásával fogadjanak azonnali fizetést.
• 2020. szeptember – Bővítés és tömeges műveletek: Szeptember 1-től lehetővé vált a vállalati kötegelt átutalások beküldése, ami különösen fontos volt a nagyvállalatok számára (pl. bérfizetéseknél). Decemberben a GIRO Zrt. elindította a GIROFix szolgáltatást, mely egy központi platform a tömeges fizetési kérelmek küldésére​.

• 2021 – Elismertség és tervezés: Az AFR első évének sikereit nemzetközi szinten is elismerték: 2021 márciusában az MNB elnyerte a Central Banking Institute díját a pénzforgalmi infrastruktúra fejlesztéséért​.
• 2021. április: több mint 10 ezer webáruháznál elérhető az azonnali fizetés.
• 2021. december: elkezdődik az AFR 2.0 intézkedéscsomag előkészítése az AFR ökoszisztéma továbbfejlesztése érdekében.

• 2022 – Kísérleti projektek és szabályozás előkészítése: 2022 májusában egy hazai élelmiszerlánc, a CBA – a Laurel és a Raiffeisen együttműködésében – elkezdte a QR-kódos fizetések tesztelését az üzleteiben​. Ez jelezte, hogy az AFR technológia a bolti fizetésben is megjelenhet alternatívaként.
• 2022 júliusában az MNB közzétette az AFR 2.0 intézkedéscsomagot és piaci konzultációt indított, hogy a szereplők visszajelzései alapján véglegesítsék az új fejlesztések kötelező elemeit.
• 2022 novemberében a Gránit Bank a felsőoktatási Neptun rendszeren belül integrálta a saját FairPay fizetési kérelem szolgáltatását, ezzel az egyetemi díjak fizetésénél is megjelent az AFR-alapú fizetési megoldás.

• 2023 – Szabályozói lépések és bővítés: 2023. január 1-jén hatályba lépett az MNB rendelet módosítása, amely előírta az AFR 2.0 kapcsán a bankok kötelezettségeit és határidőit​. Ettől kezdve ütemezetten készültek az új szolgáltatások bevezetésére.
• Február 1-jétől a lakossági ügyfelek közötti (P2P) azonnali átutalások QR-kód vagy fizetési kérelem használatakor díjmentessé váltak, és a bankok nem számíthatnak fel tranzakciós díjat ezekre​. Ez egy fontos ösztönző a szolgáltatások elterjedéséhez.
• Áprilisban a GIRO bejelentette egy Központi Visszaélésszűrő Rendszer (KVR) fejlesztését, ami a csalásmegelőzést hivatott erősíteni az azonnali tranzakcióknál​.
• Szeptember 1-jén az egy tranzakcióra vonatkozó értékhatárt 10 millió Ft-ról 20 millió Ft-ra emelték, így nagyobb összeg is küldhető azonnali módon​.

• 2024 – Az AFR 2.0 és a qvik indulása: 2024 áprilisától minden bank elérhetővé tette a fizetési kérelmek fogadását az ügyfelei számára​.
• A legnagyobb ugrás 2024. szeptember 1-jén következett: az AFR 2.0 ökoszisztéma keretében a banki mobilalkalmazásokban egységes szabvány szerint megjelent három új fizetési mód – QR-kódos, NFC-s és deeplinkes (azaz linkre kattintással induló) azonnali fizetés –, valamint a már említett fizetési kérelem funkció​. Ez a négy komponens együtt kapta a qvik márkanevet. A qvik szolgáltatások bevezetése az AFR projekt újabb fázisát jelenti, ahol a cél a mindennapi fizetési helyzetek (boltban, online, személyes) lefedése egy olcsó és egyszerű, azonnali alternatívával.

A fenti mérföldkövek is jól mutatják, hogy

az AFR nem egy statikus rendszer, hanem folyamatosan továbbfejlesztett ökoszisztéma.

Az MNB tudatosan, több fázisban vezette be az újításokat: az 1. fázis a valós idejű átutalás alapinfrastruktúrája (2020), a 2. fázis a kiegészítő szolgáltatások fokozatos megjelenése (2020–2023), míg a 3. fázis a széleskörű elfogadás és felhasználás biztosítása (2024-től)​.

Az azonnali fizetés hatása a lakossági fizetési szokásokra

A magyar lakosság fizetési szokásai az elmúlt öt évben érezhetően megváltoztak az AFR hatására. Megszűntek a várakozási idők: ma már természetes, hogy ha valaki átutalást indít akár éjjel vagy hétvégén, a kedvezményezett azonnal megkapja az összeget.

Az MNB statisztikái szerint a tranzakciók több mint egyharmada a hagyományos banki nyitvatartási időn kívül teljesül​, ami azt mutatja, hogy az emberek bátrabban utalnak munkaidő után, este vagy hétvégén is, tudván, hogy nem kell a következő munkanapig várni​.

A kis összegű átutalások száma is nőtt: 2021-ben több mint 10%-kal több kis összegű tranzakciót indítottak az ügyfelek, mint az előző évben​. Ez arra utal, hogy az AFR-rel egyre többen kiváltják a készpénzt kisebb kifizetéseknél is, például baráti kölcsön visszaadásánál vagy apróbb adásvételeknél azonnali utalást alkalmaznak a készpénz átadás helyett.

A lakossági ügyfelek kényelmét szolgálja a másodlagos azonosítók rendszere is: 2022-re már több banknál elterjedtté vált, hogy elég a címzett mobiltelefonszámát megadni egy utaláshoz, nem kell 24 jegyű bankszámlaszámot begépelni. Ugyanígy a QR-kódos fizetés lehetősége is megjelent bizonyos mobilbankokban 2021–2022 folyamán, bár eleinte korlátozottan.

A lakosság számára azonban ezek az új funkciók addig kevésbé voltak hasznosíthatók, amíg nem volt széleskörű elfogadás – például hiába tudott az ügyfelek 60%-a QR-kódot olvasni 2021-ben, a boltok többsége nem kínált ilyen fizetést​.

Ezért is volt fontos a 2024-es qvik bevezetés, melynek révén mostantól ténylegesen használhatják ezeket a megoldásokat a mindennapokban.

Az AFR további fejlődési lehetőségei

• A következő évek elsődleges célja, hogy az AFR-alapú fizetés tömegesen megjelenjen a boltokban és online. Most a hangsúly a kereskedők csatlakozásán és az ügyfelek edukációján lesz.
• A várakozások szerint a kiskereskedelmi és online fizetések terén hamarosan tömegesen elérhetővé válik az azonnali fizetés mint opció​, ami a következő 1-2 évben a használat ugrásszerű növekedéséhez vezethet.

• A valós idejű fizetések elterjedése új kihívásokat támaszt a biztonság terén. Az MNB ezért 2025 júliusától fokozatosan bevezeti a KVR-t, amely minden azonnali utalást valós időben ellenőriz bizonyos csalásgyanús mintákra​.
• A KVR 2026-tól az IG1 és az IG2 tranzakciókra is kiterjed, végül 2027-től a devizaalapú, határon átnyúló tranzakciók adatainak elemzésével is bővül​. 

• Bár az AFR jelenleg a belföldi forint átutalásokra korlátozódik, a jövőben felmerülhet a határon átnyúló azonnali fizetés igénye. Ennek egyik útja a nemzetközi kezdeményezésekhez való kapcsolódás lehet (pl. TIPS/EPI).

• Az AFR jövője szorosan kapcsolódhat más digitális pénzügyi fejlesztésekhez is. Az európai digitális jegybankpénz, digitális euró tervbe vételekor például felmerül, hogy a digitális euró és a nemzeti azonnali fizetés rendszerek együttműködjenek a zökkenőmentes fizetés érdekében.
• Hasonlóképpen a nyílt bankolás (PSD2) kihasználásával harmadik felek is nyújthatnak azonnali fizetésen alapuló szolgáltatásokat.
• További potenciál rejlik az automatizált (IoT) fizetésekben is: elképzelhető, hogy okoseszközök közvetlenül indítanak majd azonnali tranzakciókat. Az AFR robosztus infrastruktúrája és nyitott API-kra épülő megoldásai ezt is lehetővé tehetik a jövőben.

A legfontosabb feladat most a széles körű elterjesztés: a qvik és az AFR 2.0 ökoszisztéma eszközt ad a kereskedők és fogyasztók kezébe, de ennek tömeges használattá kell válnia. Ehhez szükség lesz szemléletváltásra, bizalomra és megfelelő ösztönzőkre (pl. olcsóság fenntartása, edukáció). Emellett kiemelt figyelmet kell fordítani a biztonságra is, hogy az instant világban se szaporodjanak el a csalások.

Címlapfotón: Bartha Lajos, z MNB pénzügyi infrastruktúrákért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatója | Forrás: MNB