A Magyar Nemzeti Bank a napokban újabb figyelmeztetést adott ki a kriptovalutákhoz köthető kereskedelmi ügyletekkel kapcsolatban. Az MNB külön figyelemfelhívó oldalt is elindított az ICO-kal, a kriptovalutákkal, valamint a félreértésre okot adó befektetésekkel kapcsolatban.

Az MNB nem felügyeli a kriptovalutákhoz kötődő kereskedelmi ügyleteket, a – magyar jogrendben ismeretlen – nyereségrészesedési jog forgalmazása pedig akár jogosulatlan betét/pénzeszköz gyűjtésének minősülhet.

Ezen eszközök árfolyama kiszámíthatatlan, hiányoznak a károsultakat védő garanciaintézmények, s bűncselekmények elkövetésére is felhasználhatják őket.

Átlagos pénzügyi ismeretekkel rendelkező fogyasztóknak kockázatos ezekbe fektetni

– olvasható az MNB minap kiadott hivatalos közleményében.

Továbbra is szabályozatlan a kriptovaluták területe

A fizetésre használható virtuális eszközöknek (kriptovalutáknak, pl. Bitcoin) nincs hivatalos kibocsátójuk, nem tartoznak a világ legtöbb országa hatósága, jegybankja – így a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – felügyelete alá sem.

Jogi helyzetük világszerte ma még szabályozatlan, a sokszor előforduló fizetési probléma, visszaélés vagy lopás esetén nem védik a befektetőket betét- vagy befektetővédelmi garanciaintézmények.

Hiányoznak a felelősségi és kárviselési előírások is. A kriptovaluták árfolyam-ingadozása gyakorta kiszámíthatatlan, az átlagos befektetők számára ismeretlen események mozgatják.

A károsultak ráadásul csak polgári perben, bűncselekmény gyanúja esetén pedig büntetőfeljelentéssel próbálhatják érvényesíteni jogaikat – sokszor külföldön, idegen jogi és nyelvi környezetben.

Minderről az MNB az elmúlt öt évben többször – így 2015-ben, 2016-ban és 2017-ben, s külön az ICO-k témájában és a kriptovalutákkal eladni próbált piramisjáték-gyanús MLM-rendszer ügyében is – tett közzé írásos figyelmeztetéseket, illetve publikálta az Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA) figyelmeztetését is.

Óvakodjunk a nyereségrészesedési jogot kínáló társaságoktól

A nyereségrészesedési jogot kínáló társaságok gyakorta különböző start-up cégek, magyar feltalálók által fejlesztett, jól csengő „világraszóló találmányok” (például zéróponti víz, tűzálló fa, Rubik-kocka méretű kazán) vagy más innovációk fejlesztése és piacra vitele céljából gyűjtenek forrást.

A befektetők kültagként vagy kisebbségi tulajdonosként szerezhetnek nyereségrészesedési jogot az ezek kiaknázására létrehozott befektetési társaságokban, a szervező beltag vagy többségi tulajdonos cég mellett. A forrásgyűjtést végző gazdasági társaság a kültagokat jellemzően hosszú távon megtérülő mesés osztalék ígéretével igyekszik befektetésre ösztönözni.

A nyereségrészesedési jog a hatályos magyar jogszabályok által nem ismert jogintézmény. Előfordulhat, hogy a szervező cég e tevékenység örve alatt ténylegesen visszafizetési kötelezettség vállalása mellett üzletszerűen betéteket vagy más visszafizetendő pénzeszközöket gyűjt a befektetőktől. Mivel ez az MNB engedélyéhez kötött, a jegybank ilyen esetekben piacfelügyeleti intézkedést hoz a jogosulatlan pénzügyi szolgáltatóval szemben.

Külön figyelemfelhívó MNB aloldal a kockázatos befektetésekkel kapcsolatban

Az MNB – a befektetők megkeresései alapján – a figyelemfelhívó aloldalon, az MNB által nem felügyelt, napjainkban jellemzően nagy nyereséggel kecsegtető, de nem veszélytelen és félreértésre okot adó befektetésekre hívja fel a figyelmét.

Az itt említett befektetések az MNB által nem felügyelt tevékenységek példái és többek között ezekre sem vonatkozik az Országos Betétbiztosítási Alap, valamint a Befektető-védelmi Alap garanciája.

További részletek itt.

Fotó: pixabay.com – Free for commercial use