2024. október 15.
FinTechShow

EARLY BIRD JEGYEK    2024.04.30-IG! 

2024. november 26.
BankTechShow

EARLY BIRD JEGYEK    2024.04.30-IG! 

2022.01.07.

Miért ilyen magas a készpénzes fizetés aránya Magyarországon? Megjött az MNB kutatási eredménye – 2. rész

Szerző:

Kategóriák:

Az MNB felmérte, milyen tényezők befolyásolják, hogy mikor, milyen helyzetben fizetünk készpénzzel, vagy elektronikusan. Az MNB szerint a kedvező árazási struktúra kialakításával, és az elektronikus fizetés elérhetőségének kiterjesztésével tovább növekedhet az elektronikus tranzakciók aránya. A főbb fizetési trendekkel és megoldásokkal külön is foglalkozunk majd az idei évi PayTechShow-n.

A cikk első részében a (1) kutatás főbb megállapításait, (2) a fizetési módok használatának arányát, (3) a bankkártya használati szokásokat, (4) az internetes vásárlási szokásokat és (5) az MNB összegzését mutattuk be. A cikk első része itt érhető el.
Az MNB a felnőtt lakosság körében végzett reprezentatív felmérés keretében arra kereste a választ, mivel fizetünk a különböző élethelyzetekben. Azt is vizsgálták, melyek azok a tényezők, amelyek befolyásolják, mikor melyik fizetési eszközt (készpénzt, bankkártyát, átutalást, okostelefont) vesszük elő. A teljes tanulmány innen tölthető le.

#6 Bankkártya és bankszámla lefedettséget befolyásoló tényezők

Alapvetően befolyásolják az alábbi tényezők, hogy az adott illető:

  • 60 év feletti-e,
  • legalább szakmunkásképző végzettséggel rendelkezik-e,
  • nyugdíjas-e,
  • munkanélküli foglalkoztatottsági státusszal rendelkezik-e,
  • a háztartásban az egy főre jutó jövedelem legalább 100 ezer forintot eléri-e.

#7 A rendszeres jövedelem formája

  • A csupán 8 elvégzett általános iskolai osztállyal, vagy annál kevesebbel rendelkezők esetében 51% a készpénzes jövedelemmel rendelkezők aránya. A felsőfokú végzettségűek esetén ez az arány mindössze 8%.
  • Azokban a háztartásokban, ahol az egy főre jutó jövedelem nem éri el a 100 ezer forintot, 37%-nál a bevétel készpénzben keletkezik.
  • A nyugdíjasok 38%-a készpénzben kapja a jövedelmét.
  • A vállalkozói tevékenységet folytatók 39%-ának készpénzben keletkezik a jövedelme.
  • A fizikai munkát végzők 32%-a készpénzben kapja a fizetését.

Az MNB kutatása alapján a magasabb végzettségű és magasabb jövedelmű csoportokra kevésbé, a 60 év feletti korosztályba tartozókra viszont nagyobb mértékben jellemzőek a készpénzes jövedelmek. A rendszeres készpénzfelvételre vonatkozóan elmondható, hogy ez szintén kevésbé gyakori a magasabb végzettségű és magasabb jövedelmű csoportok esetén.

#8 Az egyes fizetési módok használati aránya és a különböző helyzetekben a fizetési módok közötti választás

  • A legfiatalabb, 18-29 éves korcsoport 96%-a használ valamilyen elektronikus fizetési módot. Ez az arány a 60 év felettiek esetében csupán 60%.
  • Ehhez hasonlóan a számlákat elektronikusan fizetők aránya is 82%-ról 49%-ra csökken az életkor növekedésével.
  • Az interneten elektronikus fizetési módokat használók aránya 57%-ról 5%-ra csökken ahogy a 18-29 éves korcsoporttól haladunk a 60 év feletti korcsoporthoz.
  • A mobillal fizetők aránya 45%-ról 11%-ra esik vissza a legfiatalabb és a legidősebb korcsoport között.
  • A számlafizetések esetében az 50 év alattiaknál az átutalás és a sárga csekk bankkártyával történő fizetése a legnépszerűbb módok. 50 év felett a készpénzes számlafizetés a jellemző.
  • Az internetes vásárlási szokások és a mobilfizetés használata egyes helyzetekben szintén függ az életkortól. Míg a legfiatalabb csoportba tartozók 60%-a vásárol az interneten, addig a 60 év felettiek csupán 2%-a.
  • Végzettség tekintetében a legalacsonyabb végzettségű felnőtt lakosok mindössze 43%-a használ valamilyen elektronikus fizetési módot. A legmagasabb felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében ez az arány 94%.
  • A számlafizetéseknél 31%-ről 88%-ra növekszik az elektronikus fizetést használók aránya az iskolai végzettség növekedésével. Az internetes fizetés 5%-ról 43%-ra nő, a mobilfizetés használata 6%-ról 38%-ra növekszik.
  • A sárga csekk készpénzzel történő fizetése a szakmunkások és annál alacsonyabb végzettséggel rendelkezők körében a legnépszerűbb számlafizetési mód.
  • A foglalkoztatottság alapján az elektronikus fizetések iránt a legkevésbé nyitott csoport a nyugdíjasoké.
  • A készpénzes fizetés fokozatosan csökken a jövedelemkategóriák növekedésével, az elektronikus fizetés használata pedig emelkedik.
  • Az interneten történő vásárlások esetén is jól látható a fokozatos aránynövekedés a jövedelem emelkedésével. Míg a legkisebb jövedelmi kategóriákban a csoportba tartozók ötöde vásárol az interneten, a legmagasabb kategóriában ez már a csoport több mint felére jellemző.

#9 Konklúzió

Általánosan elmondható, hogy a különböző szociodemográfiai tényezők (kor, végzettség, munkaerőpiaci státusz, háztartás¬ egy főre jutó jövedelme) szignifikánsan befolyásolják az egyes fizetési módok használatát. Az életkor növekedésével csökken, a végzettségi szint és a háztartás egy főre jutó jövedelmének növekedésével pedig nő az elektronikus fizetési módok használati aránya.

A foglalkoztatottsági státusz esetében az aktív munkavállalók és a tanulók a legnyitottabbak ezen fizetési módokra, a nyugdíjasok pedig a legkevésbé. A csoportokon belül a legszélsőségesebb preferenciák a 60 év felettiek, az alapfokú és annál alacsonyabb végzettséggel rendelkezők, valamint a szakmunkás végzettségűek, a nyugdíjas státuszúak és a 100 ezer forintnál kevesebb egy főre jutó jövedelemmel rendelkező háztartásokban élő lakosok esetében figyelhetőek meg. Jellemzően ezekben a csoportokban a legalacsonyabb mértékű az elektronikus fizetési módok használata mind vásárlások során, mind pedig számlafizetésnél, és itt vásárolnak legkevesebben interneten, illetve fizetnek mobillal is.

Elmondható továbbá, hogy a szociodemográfiai jellemzők mellett a tranzakciós helyzet is hatással van arra, hogyan fizetünk. A magánszemélyek közötti tranzakcióknál jellemzőbb a készpénzhasználat, míg az internetes vásárlások és a közüzemi számlák fizetése esetén népszerűbb az elektronikus fizetés. Helyszíni vásárlások esetén sem mindegy, hogy pontosan hol tesszük azt: kisebb üzletekben és vendéglátóhelyeken jóval nagyobb eséllyel használunk készpénzt, mint hipermarketekben vagy éppen benzinkutakon.

Az elektronikus fizetés elérhetősége, a különböző szociodemográfiai tényezők, valamint a tranzakciós helyzet mellett az egyes fizetési módok költsége is befolyásolhatja azok használatát. A teljes lakosság közel harmada többet fizetne elektronikusan, ha a banki szolgáltatások olcsóbbak lennéne. Ezzel párhuzamosan a lakosság közel harmada jelezte, hogy túl magasnak tartja banki költségeit.

Az azonnali fizetésre épülő szolgáltatások elterjedéséhez elengedhetetlen a megfelelő árazás, ezzel csökkenhet az átutalás versenyhátránya a készpénzzel szemben. Az MNB szerint a kedvező árazási struktúra kialakításával tovább növekedhet az elektronikus tranzakciók aránya, ami támogathatja az azonnali fizetésre épülő szolgáltatások elterjedését is.

A cikk első része itt érhető el.

Pénzügyi, fizetési és fintech iparági elemzések készítése: FinTech Group Kft. Kapcsolat: hello@fintechgroup.hu

Címlapfotó: stock.adobe.com by pixelplus | Licence: FinTech Group

Címkék: