„Milyen kockázatot hordoz a fintech forradalom?” c. Világgazdaság cikkben hívta fel a figyelmet Terták Elemér, a K&H Bank felügyelőbizottságának elnöke a digitális pénzügyi technológiák terjedésével párhuzamosan megjelenő kockázatokra. 10 pontban a cikk főbb üzenetei.

A cikk kapcsán megnéztük azt is, hogy az Európai Bizottság milyen intézkedéseket, lépéseket tervez a következő négy évben a digitális transzformációhoz kapcsolódó új kihívások és kockázatok kezelésével kapcsolatban.

10 kockázat, amit a fintech forradalom a felszínre hozott

1. Megnehezedhet a szolgáltatóváltás, kiváltképp akkor, ha a felhasználó nincs tisztában azzal, melyik cég áll a digitális pénzügyi szolgáltatás mögött és milyen jog alkalmazandó a felek között létrejött szolgáltatói szerződésre.
2. A fizetési rendszer biztonságával, megbízhatóságával kapcsolatos kockázatok fokozódhatnak, ha az infrastruktúra jelentős része külföldön található, vagy az infrastruktúra üzemeltetőjének székhelye más országban van.
3. Sérülhet az információs önrendelkezési jog védelme. Személyes, fizetési tranzakcióinkhoz kapcsolódó adatainkat a pénzügyi szolgáltató értékesítheti harmadik félnek, de a hatóságoknak is egyre nagyobb a lehetőségük a rólunk tárolt adatok hozzáféréséhez.
4. A BigTech cégek növekvő piaci erőfölénye rendszerszintű kockázatot is eredményezhet. Ha az alig féltucatnyi túlsúlyos szereplő közül bármelyik rendszere meghibásodik, az akár nemzetgazdaságok lebénulásához is vezethet.
5. Az ugrásszerű fejlődéssel járó járulékos költségek egyenetlen eloszlása. Ha ezek a költségek a felek között nem egyenlően kerülnek felosztásra, akkor az a verseny torzulását eredményezheti.
6. Monetáris politikai kockázatok növekedése az új szereplők befolyása alá kerülő fizetési rendszerek működésére gyakorolt hatásuk miatt.
7. A kriptovaluták és a blokklánc-technológia alkalmazása a fizetési és elszámolási rendszerekben negatív externáliákat is róhat a gazdaságra.
8. A pénzügyi információk (pl. tőzsdei árfolyamok) kilengései felerősíthetik a fellendülést, vagy a visszaesést.
9. A fintech szolgáltatók prudenciális szabályozásának kihívásaiból, a szabályozói arbitrázs lehetőségéből fakadó kockázatok.
10. Fokozódó kiberbiztonsági kockázatok.

Európai Bizottság: A digitális transzformációhoz kapcsolódó új kihívások és kockázatok kezelése

Az Európai Bizottság 2020. szeptember 24-én elfogadta az EU következő 4 évére vonatkozó digitális pénzügyi szabályozási csomagot, amelynek elemei – a Digital Finance Strategy, a Retail Payments Strategy, a MiCA (Regulation of the European Parliament and Council on Markets in Crypto-assets) és a DORA (Digital Operational Resilience Act –  foglalkoznak az új kihívások és kockázatok kezelésével is.

Bizottsági és az európai felügyeleti ügynökségek szakértői elemzik, hogy a felügyeletek megfelelő hatáskörrel rendelkeznek-e például a nagy technológiai cégek (BigTech) szolgáltatásainak, szolgáltatásnyújtási és működési folyamatainak, valamint a több cég együttműködéseként piacra kerülő termékcsomagok vizsgálatára.

Új engedélyezési szabályok lépnek életbe a kriptoeszközökre: minden kibocsátónak EU-s székhellyel vagy leányvállalattal kell majd rendelkeznie, egyfajta White Papert kell majd kibocsátania és a kibocsátást be kell jelenteni a felügyeletnek.

A kriptoeszköz kibocsátókra vonatkozóan minimális követelményeket, szabályokat dolgoz ki a szakértői grémium. Egyes stablecoinok esetében pedig előzetes engedélyeztetési eljárás is bevezetésre kerül. Annak érdekében, hogy a szabályozás segítse a DLT technológiát használó kis értékű értékpapírok piacra kerülését, a kidolgozás alatt álló jogszabálytervezetbe bekerült a szabályozott pilot lehetősége is.

A digitalizációval kapcsolatos működési kockázatokkal szembeni rugalmas védekezést segítő szabályozási csomag (Digital Operational Resilience Act) célja, hogy az egyes országokban eltérő felügyeleti szabályokat harmonizálja olyan kérdéskörökben, mint pl. az információ-technológiai kockázatok kezelése, a felelősségek, a szervezeti szabályok és folyamatok harmonizálása.

A tagországok felügyeletei a pénzügyi szolgáltatások tesztelésére és az incidensek jelentésére eltérő gyakorlatokat alakítottak ki. A készülő szabályozási csomag ezeket a gyakorlatokat is harmonizálja azzal, hogy egyfajta minimális tesztelési alapkövetelményeket fogalmaz meg.

Ugyanakkor komplexebb tesztelési előírások kerülnek bevezetésre az adott országban jelentős piaci erővel bíró pénzügyi szolgáltatók szolgáltatásaira, hiszen ezek a szolgáltatók piaci erejüknél fogva nagyobb kockázatot jelentenek a fogyasztókra, hibázás esetén nagyobb a károkozás mértéke is.

A szabályozási csomag felhőszolgáltatásokra is követelményeket határoz meg, melyek az Unió minden országában egységesen alkalmazandók lesznek.

Címlapfotó forrása: pexels.com