Azt ismered, mikor a legkisebb insurtech batyuba kötött egy kis frissen sült közösségi casco-t, és felkerekedett, hogy szerencsét próbáljon az első magyar FinTechShow-n? Jó, jó, de azt tudod kikkel kellett megküzdenie? A hétfejű sárkány helyett most következzen a 15 bátor magyar startup.
#1 Fintechblocks (API banking)
Aki fél, hogy elsodorja a kialakulóban lévő innovációs cunami, annak Mudri György dobja be a mentő megoldást. A banknak már csak rá kell pattannia a fintech blocksra, és meglovagolni a hullámokat. A Fintechblocks (by Wyze) által megálmodott 4 elemű ragasztóréteggel kipipálható a PSD2, az integrációs feladatok pedig egy download-install szintre egyszerűsíthetőek.
#2 Blueopes (wealth management)
Faluvégi Balázs szerint a befektetési döntéseknél nem a megtérülés az egyetlen szempont, az sem árt, ha nap végén tükörbe is tudunk nézni. A kis összegű automatizált vagyonkezelő platformon nem csak megvásárolhatjuk a „zöld energia részvényeket”, de azt is látjuk, hogy befektetésünkkel mekkora esőerdő szeletet mentettünk meg a világnak.
#3 Brokerchooser (brokerage)
Bedő Tibor algoritmusa kiválasztja számunkra az ideális brókercéget. Igaz, ma még csak néhány hamburgert meg sült krumplit vehetne a Brokerchooser bevételeiből, de 5 éven belül 100 millió eurós bevételt jósol a megoldásnak.
#4 Tőkeportál (crowdfunding)
Ha minden jól megy, akkor nagyjából egy év múlva a Tőkeportállal kezdődhet el a részvénycélú közösségi finanszírozás története Magyarországon. Az induló vállalkozások tőkeszerzésének ezen formája klasszikus piaci rést tölt be a Friends,Fools and Family után és a banki hitelképesség előtt. Szeles Nóra az EU-ban már 58 hasonló portált számolt össze, ahol az elmúlt egy évben 1.500 sikeres kampány zárult 500 millió euro értékben.
#5 Seon (fraud)
A „Seon fraud prevention rendszere 1 másodperc alatt képes kockázati kategóriába sorolni a felhasználót az indított tranzakcióival együtt.” – ígéri Bence Jendruszák. Az e-mail API-nak köszönhetően az elbírálásnál például az is számít, hogy regisztrálva van-e az adott e-mail cím valamilyen közösségi portálra, mert a csalók erre már jellemzően nem fordítanak energiát.
#6 Funsave (savings)
„Apa, hol lehet pénzt venni?” Komócsi Sándor saját gyerekeit interjúvolta meg a témában, és bizonyítékként bemutatta az erről készült videót. Nagy a baj, de a helyzet nem reménytelen! Főleg ha kéznél van egy okospersely, amiben nem csak gyűjteni lehet a zsebpénzt, de az applikáción keresztül megtakarítási célokhoz is lehet azt rendelni, a benne lakó chatbot pedig virtuális tanárként segít a pénzügyi tudatosságra nevelésben.
#7 Barion (payment gateway)
A már 400 ezer felhasználó netes fizetését megkönnyítő Barion beállt 2017 egyik várható nagy durranása, a one-click-payment mögé. Az igazi menőség faktor és bevételi potenciál azonban a Bíró Tamás által említett, korábbi vásárlásainkat alapul vevő célzott hirdetésekben rejlik.
#8 Hydra (AML)
Szakál Péter szerint a bankok nem értenek a nyomozáshoz, de a Hydra AML eszközével többé már nem is kell nekik. A megoldás lényege, hogy a pénz a forrásnál majd az áramlás minden állomásánál megjelölésre kerül. A strukturált formában, adatbázisba gyűjtött adatok közötti kereséshez pedig már nincs szükség Columbo hadnagyra.
#9 Initon (Card fraud prevention)
Kiderült, hogy 7 dollárért bármikor vehetünk lopott kártyaadatot a feketepiacon, méghozzá garanciával. Az áldozattá válás Kókai Tamás szerint egyszerűen elkerülhető, ha hozzáférést engedünk geolokációs adatainkhoz. Mivel telefonunkkal már rég összenőttünk, ezért ideális esetben az ugyanott van, ahol a vásárlásra használt kártya is, így elegendő erre a szerencsés együttállásra futtatni a fraud-prevention ellenőrzést.
#10 R!PORT (SME account management)
Kristó Zoltán robotokkal robbantaná ki a KKV pénzügyek forradalmát. A megoldás már 3 éve működik, az applikáció azt is megmondja, hogy mennyire vagyok hitelképes, a pénzügyi sikereimet pedig akár meg is oszthatom ismerőseimmel. A R!PORT mentesíthet minket az unalmas dashbordok olvasása alól, mivel helyette jelzésekkel informál vagy figyelmeztet.
#11 TALK-A-BOT (chatbot)
Kalydi Gergőék csináltak már megszemélyesített botot plázának, gasztro portálnak és az Indexnek is. Egy bot lehet szép, kedves vagy akár humoros, de nem árt, ha hasznos is, például a Dumaszínház chat robotjától már nem csak kérdezni tudunk, hanem jegyet vásárolni is. Gergő szerint egy okos botba fektetett tőke gyorsan megtérül, ami CC esetében akár 3 hónap is lehet.
#12 Fanbot (AI + chatbot)
Sipos András és csapata kifejezetten a Messengerre és a Viberre fókuszál, de tapasztalatuk szerint egy chat robot jól jöhet a munkafolyamatok automatizálásában, vagy például az új munkavállaló költséghatékony betanításában is.
#13 Shinrai (blockchain API)
A Debreczeni Barnabás által elképzelt szép új világban, ha egy kis bitcoinra vagy etherre „vágyunk”, már nincs szükségünk tárcára, nem kell tudnunk mi az a privát kulcs és hogyan vigyázzunk rá, de még a váltóval se kell külön üzletelnünk. Banki partnerség esetén elég egy app, amiben egyszerűen, QR kóddal továbbítjuk az infót, a kriptovalutát pedig közvetlenül megkapjuk a folyószámlánkra.
#14 Koin (PFM)
A Koin költségkövető alkalmazása szintet lépett, Szabó Márton a FinTechShow keretében jelentette be API-n keresztüli összekapcsolódását a MagNet Bankkal. És a történet folytatódik; mivel az együttműködésben nincs kizárólagosság, ezért a Koin más bankokkal is keresi az integráció lehetőségét.
#15 Kriph.io, aki mindent vitt! (insurtech)
Szota Szabolcs ígéri, a Kriph.io senkit sem hagy cserben, de a fiatal koruk miatt a biztosítási piacról kiárazott gépjármű tulajdonosokat tutira nem! A hagyományos biztosítók bürokratikus működésének köszönhetően ugyanis itt van a legjelentősebb piaci potenciál egy lelkes insurtech számára. A Kriph.io a közösségi élményre épít, már 6 fővel is lehet poolokat létrehozni, saját működési és csatlakozási szabályokkal. Az igazságosság elve a PayAsYouDrive-on keresztül érvényesül, azaz mindenki annyit fizet, amennyit használja is az autóját.