„Jó úton járunk, de van még bőven teendő!” – Növekszik az elektronikus fizetések aránya, a mobiltárcák használata és az azonnali fizetés is várakozásokon felüli eredményt hozott, ugyanakkor a nyílt bankolás nehezen indul Magyarországon. A verseny, az elektronikus fizetések ösztönzése érdekében további intézkedéseket tervez a jegybank – jelentette be Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója a múlt heti sajtótájékoztatón.

A pénzügyi infrastruktúrák fejlődése, a szektor digitalizációja és az elektronikus fizetési megoldások használatának növekedése együttesen jelzik, hogy

a hazai pénzügyi szektor jó alapokkal rendelkezik ahhoz, hogy az elektronikus fizetések aránya értékben és volumenben is a következő 1-1,5 évben drasztikusan növekedjen.

– mondta el Bartha Lajos, az MNB ügyvezető igazgatója a Fizetési rendszer jelentés kapcsán tartott sajtótájékoztatón. 

7 pontban a legfontosabb eredményekről és az MNB rövidtávú piacösztönző terveiről.

#1 Nő a lakosság igénye az elektronikus fizetések iránt

331 ezerrel, összesen 8,4 millióra nőtt az online elérhető bankszámlák száma 2019-ben. A 4,5%-os éves bővülés az azonnali fizetési szolgáltatások terjedése szempontjából kiemelkedő fontosságú tekintettel, hogy ezen ügyfelek számára 2020 március 2-án automatikusan elérhetővé váltak az azonnali fizetés alapszolgáltatásai.

Az összesen 9,4 millió hazai kibocsátású fizetési kártyából (az egy év alatti 9 %-os növekedésnek köszönhetően) 8 millió alkalmas érintéses fizetésre, melyekkel 131 ezer POS terminálnál fizethetünk érintéssel az országban.

Az online pénztárgép üzemeltetésére kötelezett vállalkozás forgalmi adatait tartalmazó adatbázis alapján 2019-ben folytatódott az elektronikus fizetések térnyerése. A kártyás fizetések száma 2,7 %-os növekedést mutatott, így összesen 17,9 %-ra nőtt a kártyás fizetések aránya.

A tranzakció értéke alapján ennél is kedvezőbb, 34,1 %-os emelkedést mutatott a kártyás vásárlások volumene.

Forrás: Fizetési rendszer jelentés 2020, Magyar Nemzeti Bank

#2 Egyre népszerűbbek a mobiltárcák Magyarországon is

2019-ben 320%-os növekedést ért el és ezzel

meghaladta az 500 ezret a mobiltárcákba regisztrált hazai kibocsátású fizetési kártyák száma.

A tárcák használata az egy évvel korábbihoz képest közel megnégyszereződött: 2019-ben a hazai fizetési kártyákkal bonyolított fizetések darabszámának 3%-a (30 millió tranzakció), értékének 2 %-a (156 milliárd forint) történt hazai mobiltárcákon keresztül.

Az MNB várakozása szerint a szaporodó fintech megoldások, az azonnali fizetés és az arra épülő kényelmi szolgáltatások még vonzóbbá tehetik a mobiltárcákat.

#3 Csomagárazás: “jó az irány, de vannak még teendők”

Az MNB elemzése rámutatott, hogy Magyarországon a bankolás költsége az európai országokhoz képest magas, a számlatermékek árazási struktúrája nem ösztönzi az átutalás alapú elektronikus fizetési módok használatát, így az azonnali fizetés terjedésének is gátját képezi. Ennek orvoslásaként az MNB határozott elvárása, hogy

„minden bank kínálatában legyen olyan, legfeljebb néhány száz forintos havidíjért bárki számára igénybe vehető számlacsomag, amely külön tranzakciós díj nélkül teszi lehetővé az azonnali fizetések indítását”,

valamint, hogy „minél többen vegyék ezeket igénybe.”

Az MNB 2020 februárjában 10 bank 35 számlacsomagjára kiterjedő felmérést végzett, melynek eredményeként megállapította, hogy bár több bank kínálatában már található csomagárazás alapú számlatermék, de még alacsony az ilyen számlacsomagokban lévő ügyfelek száma.

#4 „Sikeresebben indult az azonnali fizetés, mint azt gondoltuk”

A világon egyedülálló modellben, a belföldön működő bankok kötelező csatlakozásával indult el az azonnali fizetési rendszer Magyarországon. Ennek köszönhetően az azonnali fizetési szolgáltatások az indulás pillanatában mintegy 8,4 millió fizetésiszámla tulajdonosa számára váltak elérhetővé.

A várakozásokat felülmúlták a rendszer bevezetésének eddigi eredményei:

• 2020.03.02 – 2020.05.31. között 27,2 millió azonnali átutalási tranzakció bonyolódott le a bankközi térben, összesen 3,838 milliárd Ft értékben.
• A tranzakciók 98,8%-a a jogszabályban elvárt 5 másodperc alatt, 94 %-a pedig mindössze 4 másodperc alatt ment végbe.
• Az átutalások mintegy harmada éjszaka, hétvégén, vagy munkaszüneti napon történt.
• A nappali tranzakciók mintegy 40%-a terelődött át az azonnali fizetési rendszerre.
• Május végén 55 ezer másodlagos számlaazonosítót regisztráltak a felhasználók.

A magyar eredmények láttán az Európai Bizottság – a piaci szereplők bevonásával – vizsgálja, hogy az Unió szabályozói keretei között hogyan lehetne kötelezni, vagy erős ajánláson alapuló megközelítéssel létrehozni az európai bankokat összekötő azonnali fizetési infrastruktúrát.

#5 A számlatermékek árazási gyakorlata továbbra is górcső alatt

A csomagárazás kiterjedt alkalmazása alapvetően szükséges ahhoz, hogy a felhasználók széles körben használják az azonnali fizetési szolgáltatásokat. Az online kasszát működtető kereskedők számára előírt elektronikus fizetési kötelezettség is csak akkor éri el célját, ha a vásárlók élnek a az új fizetési lehetőséggel.

Az MNB továbbra is kiemelten vizsgálja a banki árazási gyakorlatot és az elektronikus fizetés terjedése érdekében elvárja a csomagárazás széleskörű bevezetését az átutalás alapú termékeknél.

2021. január 1-től azonnali fizetési megoldásokkal is teljesíthetik elektronikus fizetési kötelezettségüket az online kasszával rendelkező kereskedők

A Kereskedelmi törvény módosítása előírja, hogy minden pénztárgépet működtető vállalkozásnak kötelező elektronikus fizetés lehetőségét biztosítania a vásárlók számára 2021. január 1-jétől.

Ennek értelmében megközelítőleg további 60.000 vállalkozásnál lesz elérhető valamilyen elektronikus fizetési lehetőség.

A kártya mellett megjelenhetnek a kereskedők számára lényegesen olcsóbb és – a kisboltokban is – könnyen bevezethető azonnali átutalás alapú fizetési megoldások (pl. mobilszámra utalás, QR kódos fizetés, fizetési kérelem).

A vásárlókat azonban az átutalásokat terhelő banki tranzakciós költségek visszatarthatják az elektronikus fizetés használatától.

#6 Szeptembertől új dimenzió nyílik az azonnali fizetésben

Szeptember 1-jétől lehetővé válik a kötegelt átutalások beküldése a GIRO rendszerébe, valamint nem banki szolgáltatók is tudnak szeptember 1-jétől fizetési kérelmeket – akár kötegelt formában is – beküldeni a bankközi térbe.

Megnyílik a lehetőség például közüzemi számlák fizetési kérelemmel történő beszedésére, várhatóan több QR-kódos mobilfizetési megoldás is megjelenik a piacon. Ezzel kapcsolatban az MNB elvárása az azonnali fizetésre kidolgozott nyílt QR-kód szabvány alkalmazása, illetv

eltérés esetén a változtatás elérhetővé tétele annak érdekében, hogy ne alakulhassanak ki korlátozó jellegű szigetszerű megoldások.

#7 Lassan indult a verseny és a nyílt bankolás

2019. szeptember 14. óta a PSD2 teljes szabályozási csomagja – az online kártyás fizetések esetében az erős ügyfélhitelesítésre adott póthatáridő kivételével – kötelezően alkalmazandó.

Ugyanakkor, a verseny nem indult meg, a harmadik feles szolgáltatók a banki infrastruktúrákat nem érték el.

A jegybank 2019 novemberében adatszolgáltatás keretében felmérte az erős ügyfélhitelesítésről szóló szabályozástechnikai sztenderdben foglalt követelmények teljesítésének státuszát, különös tekintettel a harmadik feles szolgáltatók számára biztosítandó interfészek (API) rendelkezésre állására és a rendelet alapján kidolgozandó tartalékmechanizmus meglétére.

Az adatszolgáltatásból kiderült, a bankok 80%-a biztosít valamilyen interfészt – jellemzően API-t – de nem teljeskörű funkcionalitással, továbbá 65%-uk semmilyen tartalékmechanizmust nem alakított ki. Mindössze 3 intézményt kapott – az API-k megbízható működése alapján – mentességet a tartalékmechanizmus kötelezettsége alól.

A PSD2 fentiektől eltérő egyéb kötelezettségeinek nem teljesítésével összhangban 130 millió forintot meghaladó összegű bírságot szabott ki 2019-ben a Felügyelet.

2020-ban a teljes szektort átívelő ellenőrzést tervez az MNB, melynek fókuszában az API-k előírás szerinti, megfelelő működésének vizsgálata áll, hiszen

a verseny, az innovatív szolgáltatások hatékony piacra jutásának legfontosabb eleme a fizetési számlák adataihoz a biztonságos hozzáférést biztosító interfész kiváló működése.

Webinárium: Azonnali fizetés – Piacépítési stratégiák
2020.07.22. 15:00-16:30

A FinTechZone soron következő webináriumán, 2020.07.22-én azt vizsgáljuk, milyen piacépítési lépésekre számíthatunk az MNB, a GIRO részéről, illetve mi a piaci szereplők várakozása a hazai azonnali fizetési piac bővülésével kapcsolatban. Górcső alá vesszük az OTP Mobil “biztonsági megoldásokkal” erősített QR-kódját, az Erste Bank fizetési kérelemmel kapcsolatos tapasztalatait és bemutatunk újabb startup kezdeményezést is.

Az “Azonnali fizetés: piacépítési stratégiák” c. webináriumon velünk lesz több között Bartha Lajos, az MNB ügyvezető igazgatója, Dr. Selmeczi-Kovács Zsolt, a GIRO Zrt. vezérigazgatója, Bek-Balla László, az Erste Bank digitális csatornák igazgatója, Dr. Al-Absi Gáber Seif, az OTP Mobil ügyvezető-helyettese.

Regisztráció a 2020.07.22-ei webináriumra itt.

Címlapfotó forrása: pexels.com