„Digitalizációs szintugrásra készül az MNB a pénzforgalomban” – hangzott el a „Pénzforgalom 2030 stratégia” bemutatása kapcsán tegnap. Míg a 2010-2020 közötti időszak elsősorban a pénzforgalmi infrastruktúra fejlesztéséről szólt, a következő hét év az elektronikus fizetési megoldások használatának ösztönzésére fókuszál majd. A cél, hogy 2030-ig a fizetési tranzakciók legalább 60%-a elektronikus legyen, de célzott intézkedésekkel ez az arány meghaladhatja a kétharmadot is – mondta el Bartha Lajos, az MNB ügyvezető igazgatója.
Időszerűvé vált a pénzforgalmi stratégia megújítása és a hangsúly az infrastruktúra fejlesztésről a használatösztönzésre terelődik majd a következő időszakban – emelte ki előadásában Bartha Lajos.
Az új stratégia az elmúlt évtized legfontosabb eredményeire alapozott: a széleskörű infrastruktúrafejlesztésre, a bankkártya elfogadói hálózat bővülésére és az azonnali fizetési rendszer eredményeire. A Pénzforgalom 2030 dokumentumban az MNB új stratégiai irányok mellett mérhető célokat is meghatározott az elektronikus pénzforgalom terén bevezetve a Pénzforgalmi Fejlettségi Mutatórendszert (PFM).
„A vízió, célrendszer, hét fejlesztendő terület, valamint 18 célindikátor meghatározásra kerültek, amiket folyamatosan visszamérünk majd. A következő három év intézkedései már meghatározásra kerültek, mint például a KiberPajzs program, a központi csalásmegelőző rendszer bevezetése, a fraud útmutató kidolgozása, vagy az AFR 2.0”
– tette hozzá az MNB ügyvezető igazgatója.
Az MNB fő pénzforgalmi stratégiai célja a következő időszakban a digitalizációs szintugrást megvalósítása, aminek eredményeképpen a 2020-as egyharmadról 2030-ra kétharmadra emelkedhet az elektronikus tranzakciók aránya.
A stratégiai célok elérését támogató területek
A pénzforgalmi stratégia a használatösztönzést előtérbe helyezve, felvázolja azokat a területeket és lehetséges irányokat, ahol célzott gazdaságpolitikai beavatkozásra kerülhet sor a jövőben.
A 2030-as stratégiai célok elérése érdekében a gazdaság számos területén lehet olyan célzott intézkedéseket megvalósítani, amelyekkel javítható a lakosság tájékozottsága, növelhető a pénzforgalmi szereplők innovációs képessége és a köztük kialakuló verseny, megőrizhető a jelenlegi magas biztonsági szint és tovább fejleszthetők a kereskedelmi, illetve a számlafizetések.
Forrás: Pénzforgalom 2030, MNB
A hét terület, amelyek támogatják majd a stratégiai célok elérését:
- Pénzügyi bevonódás, ami segíthet tovább növelni az elektronikus fizetési módok potenciális felhasználóinak körét, valamit a már hozzáféréssel rendelkezők aktivitását.
- Pénzforgalmi innováció erősítése: Az innovatív fizetési módok elterjedése azért lényeges, mert ezek a fejlesztések olyan alapot jelenthetnek, amire később a piaci szolgáltatók további fizetési szolgáltatásokat fejleszthetnek.
- A verseny erősítése: Az innovációt az erős piaci verseny támogathatja – minél erősebb a verseny, a pénzforgalmi szolgáltatók annál inkább rá vannak kényszerítve, hogy alacsony díjak mellett új szolgáltatásokkal jelenjenek meg.
- Pénzügyi tudatosság javítása: A fogyasztók pénzügyi tudatosságának javítása nélkül elképzelhetetlen adott esetben a számukra megfelelő számlacsomagra vagy szolgáltatásra történő váltás, de az elektronikus fizetési módok tudatosabb és gyakoribb használata is.
- Biztonság fenntartása: A biztonság elengedhetetlen az elektronikus fizetési szolgáltatások iránti bizalom fenntartásához, és így a széleskörű használat eléréséhez. Ennek érdekében az MNB már meghirdetett egy három elemű intézkedéscsomagot, amelynek részeként ajánlást bocsát ki a pénzforgalmi szolgáltatóknak, létrehoz egy központi visszaélés szűrő rendszert és a KiberPajzs program keretében, széleskörű együttműködésben, folyamatosan tájékoztatja az ügyfeleket a felmerülő kockázatok megelőzésének módjairól.
- Kiskereskedelmi fizetések fejlesztése: Az egyik legfontosabb terület továbbra is a kis- kereskedelmi fizetéseké, az OPG adatbázis alapján itt még jelentős tér van a fejlődésre.
- Elektronikus számlafizetések erősítése: A másik terület, ahol jelentős fejlődés érhető el a számlafizetéseké, ami alatt elsősorban a közmű és egyéb rendszeres szolgáltatások számláinak kiegyenlítését érti az MNB.
Elkészült a Pénzforgalmi Fejlettségi Mutatórendszer (PFM)
A hazai pénzforgalom helyzetének folyamatos értékelése, a beavatkozási területek és az intézkedési lehetőségek azonosítása, valamint a stratégiai célok megvalósulásának visszamérése érdekében az MNB létrehozza a Pénzforgalmi Fejlettségi Mutatórendszert (PFM).
Ebben az MNB 18 mutató kapcsán fogalmaz meg mérhető célokat és monitorozza azok teljesülését.
A mutatókkal nyomon követhető a fogyasztók, vállalkozások számára elérhető pénzforgalmi szolgáltatások elterjedtsége, a használatuk gyakorisága, valamint pénzügyi tudatosságának változása.
Külön indikátorok mutatják be továbbá azt, hogy hogyan alakulnak a kereskedői oldal költségei, és az elfogadóhálózat kihasználtsága.
Az MNB a stratégiai célok teljesülését és a meghatározott beavatkozási területeken az előrehaladást folyamatosan nyomon követi, évente értékeli és erről minden érintettet tájékoztatni fog.
Ennek érdekében évente összefoglalja a Pénzforgalmi Fejlettségi Mutatórendszer mutatóinak aktuális értékeit, elemzi és értékeli az adott területre ható tényezők figyelembevételével a változásokat.
Emellett bemutatja a lebonyolított, folyamatban lévő és a közeljövőben tervezett intézkedéseket, és elemzi a megvalósított intézkedések hatását.
Nem cél a készpénz megszüntetése
Az MNB célja, hogy minden helyzetben és a társadalom minden tagja számára elérhető választási lehetőség legyen mind az elektronikus fizetési megoldások, mind a készpénz használata.
Bartha Lajos az előadásában azt is kihangsúlyozta, hogy
a magyarok kultúrájában szervesen benne van a készpénz, ezért az MNB-nek nem célja a készpénz megszüntetése.
Ezt dr. Patai Mihály, az MNB alelnöke is megerősítette az előadást követő panelbeszélgetésben, ahol hozzátette,
a készpénz még 1-2 generációig velünk maradhat, akár 40 évig is.
A panelbeszélgetés további résztevői, dr. Túri Anikó, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára, valamint Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke arra a kérdésre, hogy a bemutatott hét fejlesztési területből melyiket tartják a legfontosabbnak, elsősorban a pénzügyi bevonódást és a pénzügyi tudatosság fejlesztését emelték ki.
Fotón balról jobbra: dr. Patai Mihály, az MNB alelnöke, dr. Túri Anikó, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára, Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke, Luspay Miklós, az MNB igazgatója. Forrás: MNB
„Minden nagy változás úgy kezdődik, hogy valaki átlépi az érvényes játékszabályokat”
– mondta el a fintech cégek megjelenésével kapcsolatban dr. Pataki Mihály, aki azt is hozzátette, egyrészt lehetőséget jelentenek a szektor számára, másrészt kihívást is felügyeletnek. Megjegyezte,
„az MNB-nek úgy kell lavíroznia, mint Odüsszeusznak a Szkülla és Kharübdisz között.”
A Pénzforgalom 2030 stratégia innen tölthető le.
Kapcsolódó cikkek:
- Vészesen növekszik a kibercsalások száma Magyarországon. Új eszközökkel segít az MNB a csalások elleni védekezésben, 2023.05.22.
- MNB: Igazi forradalmat hozhat az új azonnali fizetési intézkedéscsomag (AFR2.0) – Exkluzív interjú, 2023.01.24.
- MNB: Az aktívan használt bankkártyák 25%-a beköltözött a mobiltárcákba, 2023.03.20.
Címlapfotó forrása: MNB