MNB: Igazi forradalmat hozhat az új azonnali fizetési intézkedéscsomag (AFR2.0) – Exkluzív interjú

írta | 2023. 01. 24. | Azonnali fizetés, Elektronikus fizetés, MNB, Összes hír

PayTechShow 4.0

Idén év elején, 2023. január 1-jén hatályba lépett a pénzforgalom lebonyolításáról szóló rendelet módosítása, amely tartalmazza az azonnali fizetési ökoszisztéma továbbfejlesztésével (AFR2.0) kapcsolatos kötelezettségeket és határidőket is. 2023. szeptember 1-től az azonnali fizetési tranzakciók értékhatára 10 millió forintról 20 millió forintra nő. 2024. február 1-től pedig minden pénzforgalmi szolgáltató köteles fizetési kérelmet fogadni és az egységes adatbeviteli szabványt (QR, NFC, deeplink) alkalmazni. Az MNB vizsgálja azt is, szükséges-e üzleti jellegű ösztönzők bevezetése, amellyel a szereplőket motiválttá lehet tenni az azonnali fizetésre épülő szolgáltatások népszerűsítésében. Az intézkedéscsomag részleteiről és a várakozásokról Bartha Lajost, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatóját kérdeztük.

Röviden

  1. Fontos előírás az egységes adatbeviteli szabvány (QR, NFC, deeplink) alkalmazása és a fizetési kérelem fogadásának biztosítása.
  2. Megújult az azonnali fizetési tranzakciók indítására alkalmas QR-kód szabvány.
  3. Az Azonnali fizetési rendszerben teljesülő tranzakciók 10 millió forintos értékhatárát 20 millió forintra emelték. Ezt legkésőbb 2023. szeptember 1. napjától nyújtaniuk kell az érintett pénzforgalmi szolgáltatóknak.
  4. Az intézkedéscsomag többi részét 2024. február 1-ig kell az érintetteknek teljesíteni.
  5. Folyamatban van az Azonnali fizetést népszerűsítő egységes arculati elemek kidolgozása.
  6. Az MNB készül egy edukációs kampánnyal is.
  7. Kidolgozás alatt van az Azonnali fizetéshez kapcsolódó speciális visszatérítési mechanizmus.
  8. A MNB vizsgálja a központi üzleti modell szükségességét.
  9. A pénzügyi tranzakciós illeték mentessége kiterjesztésre került az egységes adatbeviteli megoldás útján benyújtott vagy a fizetési kérelemmel kezdeményezett azonnali átutalási megbízások esetében.
  10. Kidolgozás alatt van az MNB 2030-ig terjedő pénzforgalmi stratégiája.

"Szupertárcák, digitális valuták, AFR 2.0"

2023. április 20-án jön a PayTechShow 4.0, ahol a fizetési iparág kiemelt szereplői górcső alá veszik az aktuális elektronikus fizetési trendeket, a legújabb paytech megoldásokat és a szabályozói iránymutatásokat.

További részletek itt: PayTechShow 4.0

1. Mely piaci szolgáltatói és üzleti szegmensek tartoznak a jegybanki intézkedéscsomag hatálya alá? Mely piaci szereplőkre ró kötelezettséget és melyek az intézkedéscsomag főbb elemei?

Bartha Lajos: A nemrég módosított pénzforgalmi rendelet hatálya alá a pénzforgalmi szolgáltatók tartoznak úgy, mint például a hitelintézetek, vagy fizetéskezdeményezési szolgáltatók.

Az intézkedéscsomag rendeletben megfogalmazott részei között többek között fellelhető az MNB számára fontos és tavaly óta rendszeresen kommunikált kötelezőség, mely az adatbeviteli módokra, úgymint a QR-kód, a deeplink és az NFC olvasási képességére vonatkozik, valamint a fizetési kérelem fogadásának előírása.

Az adatbeviteli módokhoz kapcsolódik továbbá a QR-kód szabvány megújítása is. Emellett több elvárás is megjelenik arra vonatkozóan, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók milyen módon tájékoztassák ügyfeleiket az azonnali fizetési tranzakciók teljesüléséről. A rendelet szabályozza ezen túlmenően az Azonnali fizetési rendszerben teljesülő tranzakciókra vonatkozó értékhatár emelését.

A rendelet mellett az egységes arculati elemeket és azok felhasználását szabályozó anyag kiegészítése is folyamatban van, mely ilyen szempontból már nem csak a fentebb bemutatott, a rendelet által érintett szereplőket érinti, hanem minden olyan piaci szereplőt, amely kínálni szeretne a jövőben az Azonnali fizetésre épülő valamilyen szolgáltatást.

Végezetül kidolgozás alatt van a pénzforgalmi szereplőkkel közösen az Azonnali fizetéshez kapcsolódó speciális visszatérítési mechanizmus is.

2. Melyik intézkedést tartod a legfontosabbnak az AFR ökoszisztéma bővülése, építése szempontjából és miért?

Bartha Lajos: A javaslatcsomag minden eleme rendkívül fontos, kifejezetten olyan szabályokat fogalmaz meg, melyek egymást erősítve, a pozitív szinergiákat kihasználva fejthetik ki jótékony hatásaikat a hazai pénzforgalom fejlődésében.

Első helyen az egységes adatbeviteli módokon alapuló fizetési megoldások kötelezőségét említeném, hiszen ez által lesz képes potenciálisan minden ügyfél használni az új fajta fizetési megoldásokat, mint például a QR-kódos fizetést.

Ez a kereskedők szempontjából szintén egy nagyon fontos intézkedés amennyiben az Azonnali fizetésre épülő fizetési módok valamelyikét kínálják ügyfeleiknek, mivel innentől biztosan lehetnek abban, hogy vásárlóik technikailag képesek lesznek kezelni az említett fizetési megoldásokat.

Ez az intézkedés komoly előrelépést jelenthet a technikai szolgáltatók számára is, akik elindíthatják az Azonnali fizetések elfogadását lehetővé tevő szolgáltatásaikat, függetlenül attól, hogy a kedvezményezett (például egy kereskedő) mely banknál vezet számlát.

3. Mely tervezett intézkedések voltak azok, amelyekhez a legjelentősebb észrevételek érkeztek? Hogyan reagáltak a piaci szereplők az intézkedéscsomagra?

Bartha Lajos: Összességében az adatbeviteli módokhoz kapcsolódó intézkedéseket pozitívan fogadta a piac és a legtöbb piaci szereplő egyetértett ezen szabálymódosítások szükségességével. Az adatbeviteli módok tekintetében kisebb pontosítási javaslatokat és észrevételeket kaptunk, amelyek azonban nem befolyásolták fő célunkat, hogy egy átjárható és teljes lefedettséget biztosító piacot teremtsünk.

Jelentősebb észrevételek érkeztek ugyanakkor az Azonnali fizetési rendszerben teljesülő tranzakciók értékhatár emelésére vonatkozóan. Az MNB célja kezdetben az volt, hogy a jelenlegi 10 millió forintos értékhatárt 30 millió forintra emelje és ezt kommunikálta a pénzforgalmi szolgáltatók felé. Azonban a szektor különböző, elsősorban likviditási és visszaélési kockázatkezelési, megfontolások miatt, azt jelezte az MNB számára, hogy sokkal jobb megoldásnak vélik, ha az értékhatár emelést lépcsőzetesen valósítja meg a rendszer.

Az MNB elfogadta a piaci szereplők javaslatát és 20 millió forintra módosította az értékhatárt. Azonban a javaslat elfogadásával egyidejűleg jeleztük a szektor felé, hogy a jövőben várható az értékhatár további emelése.

Az arculati elemekre vonatkozó terveinket a banki és nem banki szereplők egyaránt örömmel fogadták és ennek szükségességét minden szereplő hangsúlyozta. Számos szereplő jelezte, hogy aktívan részt kíván venni az Azonnali fizetés arculati elemeinek népszerűsítésében és ezzel egyidejűleg egy edukációs kampány létrejöttét is javasolták.

A visszatérítési eljárással kapcsolatban a szektor az elmúlt két évben a szolgáltatás bevezetését szorgalmazta, azonban annak pontos működését illetően konkrét észrevételek egyelőre nem érkeztek az MNB-hez. A biztonság és az ügyfélvédelem szem előtt tartása érdekében az MNB elfogadta a piaci szereplők érvelését, hogy szükség van egy visszatérítési mechanizmus kialakítására, és ennek részletes kidolgozása még az idén megvalósulhat.

4. Véleményed szerint milyen hatással lesz az intézkedéscsomag a bankszektorra fejlesztési igény szempontjából? A másik oldalon pedig milyen új üzleti lehetőségeket teremt számukra az intézkedéscsomag?

Bartha Lajos: Nagyon fontos azt látni, hogy számos bank már jelentősen előrehaladott fejlesztési fázisban van, mivel az ügyfelek nagyjából háromnegyede számára már most is elérhető a fizetési kérelem fogadásának lehetősége, míg közel kétharmaduk képes jelenleg is QR-kódot olvasni banki alkalmazásával.

A tájékoztatási szabályok és az új QR-kód szabvány integrálása pedig a konzultációkon történő visszajelzések alapján szintén nem igényel nagy erőforrás allokációt a piaci szereplők oldaláról.

A fejlesztések költsége messze elmarad a rendszerre építhető szolgáltatások előnyétől.

Az Azonnali fizetés a kereskedői és online fizetés megreformálását is elhozhatja, ahol a piaci szereplők akár újra oszthatják a pénzforgalmi szolgáltatások piacát.

Számos szereplőnek kiváló ötletei vannak az online térben zajló fizetési megoldások átalakítására a fizetési kérelem nyújtotta lehetőségek által, míg más szereplők a QR-kódon alapuló fizetési megoldásokban látnak üzleti lehetőséget.

Összességében minden szereplőnek kifejezett célja, hogy a hazai fizetési tranzakciók minél inkább az elektronikus csatornákon menjenek végbe, mely megfelelő fejlesztésekkel és szolgáltatásokkal elérhető.

Ez nem csak a banki összköltségekben okozhat pozitív változást, akár a készpénzfelvételek számának és volumenének csökkenésén keresztül, hanem nemzetgazdasági szinten is jótékony hatással lehet a pénzforgalomra és az MNB céljait is támogathatja.

Évek óta megfigyelhető az a tendencia, hogy a bankoknak már nem csak egymással kell versenyezniük, hanem globális fintech szereplőkkel is. Ezek a szereplők az ügyfelek számára olyan fizetési megoldásokat tudnak nyújtani, amelyek akár több millió hazai ügyfelet képesek megszólítani és arra ösztönözni, hogy forrásaik egy részét kivonják a hazai pénzügyi szektorból.

Az Azonnali fizetés új szabályai lehetőséget teremtenek az innovatív bankoknak, hogy versenyképes szolgáltatásokat kínáljanak ügyfeleiknek, ezzel nem csak forrásukat megtartva, hanem annak lehetőségét is megteremtve, hogy pénzforgalmi szolgáltatásokon túlmenően más típusú, személyre szabott szolgáltatásokat nyújtsanak számukra a jövőben.

Költségelőnyök szempontjából nem csak a kereskedelmi szektornak kíván kedvezni az MNB, hanem a banki szektornak is. Jelenleg a bankszektor rendkívül kedvező ajánlatokat tud tenni a kereskedői szektor számára, hiszen az Azonnali fizetési rendszerben nincsenek addicionális díjak.

Az MNB célja az, hogy a bankok más fizetési módokhoz viszonyítva jelentős költségelőnyöket érhessenek el rendszerhasználati szempontból, és üzleti szempontból vizsgáljuk azt is, hogy lehetséges-e, illetve szükséges-e egy olyan központi üzleti modell bevezetése, ami pozitív hatással lehet a pénzforgalom fejlődésére.

Lényeges, hogy a piacon lévő üzleti modellek és szerződések kialakításába nem kívánunk beleszólni, mert az nem az MNB feladata. Azonban látjuk azt is, hogy a szereplőket valamilyen módon motiválttá kell tenni az azonnali fizetésre épülő szolgáltatások népszerűsítésében, így vizsgáljuk, hogy milyen lépéseket tehetnénk a piaci szereplők üzleti jellegű ösztönzése érdekében.

A visszatérítési eljárással kapcsolatban elmondható, hogy széles skálán mozog annak a lehetősége, hogy milyen mechanizmust vezessünk be egészen attól kezdve, hogy egyszerű hüvelykujj szabályok mentén alakítsuk ki az előírásokat, amelyeket könnyedén integrálni tudnak a bankok jelenlegi visszaélésekkel foglalkozó szervezeti egységeikbe egészen addig, hogy különálló szervezeti egységet állítsanak fel és részletes, a kártyatársaságokhoz hasonló szabályrendszert hozzunk létre.

Az MNB fókuszában az ügyfelek minél magasabb védelme és elégedettsége van, így ezen szempontok mellett szeretné a visszatérítési eljárást kidolgozni. Azonban fontos, hogy ne rójunk a bankokra sem aránytalanul nagy terheket, hiszen minden kiegészítő szolgáltatás az egész rendszer költségelőnyét erodálhatja. Éppen ezért nagyon lényeges, hogy miután a piaci szereplők az elmúlt két évben jelezték az MNB számára a visszatérítési eljárás szükségességét, aktívak legyenek ezen mechanizmus kidolgozásában is.

A közös munka eredményeként egy olyan eljárást szeretnénk, ami építi a fogyasztói bizalmat, ezáltal a bankszektornak is könnyebbé teszi az azonnali fizetésre épülő szolgáltatások nyújtását.

5. Milyen lehetőségeket teremt a szolgáltatóknak, kereskedőknek a rendelet? Hogyan készüljenek?

Bartha Lajos: Az Azonnali fizetésre épülő szolgáltatások széleskörű használatában kulcsszerepet játszik a kereskedők és szolgáltatók aktív részvétele, emiatt fontos számukra érzékelhető üzleti értéket teremteni a költségelőnyök által a többi fizetési módhoz viszonyítva.

Tudunk jelenleg is olyan piaci ajánlatokról és már élesben működő modellekről, amelyek a kereskedők számára rendkívül előnyösek, valamint a bankok számára is képesek megtérülést biztosítani.

Az MNB célja, hogy ezeket a költségelőnyöket megtartsa a kereskedői szektor számára, ezzel is motiválva őket, hogy bevezessék az új fizetési megoldásokat és ők pedig ösztönözzék az ügyfeleiket ennek használatára.

Fizikai térben a fizetések sokat egyszerűsödtek az elmúlt években, azonban a jelenlegi elektronikus megoldások ott sem jelentenek minden kereskedőnek, szolgáltatónak valódi megoldást. Ezekben a helyzetekben, főleg a kisebb kereskedők és szolgáltatók esetében az Azonnali fizetésre épülő szolgáltatások egyszerű integrálhatósága és jelentős költséghatékonysága segítheti, hogy minél több helyen megjelenjen az elektronikus fizetés lehetősége.

Mindezek mellett igazi forradalmat hozhat az online vásárlások esetében az Azonnali fizetés.

Az elmúlt években sokat változott az online környezetben megjelenő pénzforgalmi szolgáltatások színvonala is, azonban amennyiben az ügyfél egy számára addig ismeretlen internetes oldalon szeretne vásárolni, úgy kénytelen vagy megadni a bankkártya adatait vagy egy harmadik szereplőben megbízni és elmenteni ott azokat, amennyiben előre fizet. Utánvételes vásárlásnál a legtöbb esetben már lehetősége van kártyával fizetni, azonban ez jelentős adminisztrációs költségeket okozhat a kereskedők belső rendszeriben, vagy kénytelen a készpénzes fizetési módot választani a vásárló.

Az Azonnali fizetésen alapuló megoldások esetében az ügyfeleknek egyáltalán nem szükséges megadniuk pénzügyi adataikat egy kereskedőnek sem, amennyiben a kereskedő QR-kódon vagy fizetési kérelmen alapuló fizetési megoldást kínál, hiszen első esetben a vásárlónak mindössze be kell olvasnia telefonja kamerájával a kódot és fizethet is, míg utóbbi esetében csak a fizetési kérelmet kell jóváhagynia amennyiben a tranzakciós adatokat rendben találta.

A másodlagos azonosítók számának növekedésében kiemelt szerepe lehet az online kereskedői szektornak, hiszen a meglévő azonosítók használatával akár régi, akár új ügyfeleknek könnyedén el tudják küldeni fizetési kérelmüket, mely fizetési megoldás minden szereplőnek kifejezetten előnyös és kényelmes lehet. Ezek a fizetési megoldások ügyfélélményben képesek lehetnek sokkal jobb eredményt elérni, mint a jelenleg elérhető online fizetési megoldások.

A számlakibocsátók és közműszolgáltatók esetében szintén kézzelfogható költségelőnyök realizálhatók a fizetési kérelmek bevezetésével, mivel a jelenlegi fizetési módokhoz viszonyítva a fizetési kérelmen alapuló fizetések jóval kedvezőbbek lehetnek. A másodlagos azonosítóknak ezen a téren szintén nagy szerepük lehet, hiszen ezen szolgáltatók a megadott azonosítókra küldhetik ki fizetési kérelmeiket az általuk kívánatosnak tartott fizetési határidővel.

Ezen túlmenően, ahogy azt már a rendszer indulásakor is jeleztük, a másodlagos azonosítók körének bővítésére is nyitott az MNB, amennyiben azt tapasztaljuk, hogy piaci igények mutatkoznak új azonosítók bevezetésére. Az ügyfelek a megoldás használatával nem csak a számla befizetések időigényét csökkenthetik számottevően, hanem továbbra is élvezhetik annak előnyét, hogy ők maguk döntik el, hogy mikor rendezik számláikat.

A rendelet módosítása egyértelművé teszi a pénzforgalmi szolgáltatóknak, hogy pontosan mely pontokon kell fejleszteniük, ezáltal pedig elkezdhetik kidolgozni üzleti ajánlataikat is ügyfeleik számára.

Éppen ezért arra bíztatjuk a szolgáltatói, kereskedői, számlakibocsátói szektort, hogy aktívan érdeklődjenek saját pénzforgalmi szolgáltatójuknál és körültekintően keressék a legjobb ajánlatokat a piacon.

Javasoljuk azt is, hogy amint megfelelő szolgáltatást találnak, akkor készítsenek tervet arra vonatkozóan, hogy hogyan fogják ösztönözni a vásárlókat ezen fizetési megoldások használatára. Végső soron ugyanis a fizetések az üzlethelységekben, az online bevásárlókosarakban és számlák esetében fognak megtörténni, ahol az ügyfélnek döntenie kell, hogy milyen fizetési módot választ.

6. Mik a következő lépések, hogyan, milyen ütemezésben lépnek hatályba az intézkedések?

Bartha Lajos: Az értékhatár emelése 2023 szeptember elsején történik meg, míg minden más jelentős szabálymódosítás hatályba lépésének dátuma 2024 február 1.

Fontos látni, hogy ezek a végső dátumok, amikortól az MNB elvárja ezen szolgáltatások nyújtását, azonban ez nem azt jelenti, hogy a gyorsabb szereplők ne indulhatnának korábban. Minél előbb elkészül egy szolgáltató saját fejlesztéseivel, annál előbb kínálhatja szolgáltatásait ügyfeleinek, hiszen biztos lehet abban, hogy a céldátumokat követően szolgáltatásait valamennyi szereplő képes lesz használni.

7. Mi a várakozásod, mikortól érezhetik a szolgáltatók, kereskedők és főként a fogyasztók az intézkedések hatásait?

Bartha Lajos: Az Azonnali fizetéssel kapcsolatban eddig is magasak voltak az elvárások és a tavaly indult konzultációt követően csak egyre népszerűbb lett a téma az MNB terveiről. Olyan irányba mozdultunk el, amely nem csak a mi javaslatainkat tartalmazza, hanem a lehető legtöbb érintett véleményét összefogta.

Azt várom, hogy a piaci szereplők ezzel elégedettek lesznek, mivel kézzelfogható és nem is olyan távoli céldátumokat láthatnak, amikortól ezek a szolgáltatások élesben működni fognak.

Ebből kifolyólag úgy vélem, hogy akár már az első egy-két negyedévben a kereskedői és szolgáltatói szektor bizonyos szereplői érdeklődni fognak a különböző szolgáltatások iránt.

Biztos vagyok benne, hogy lesznek olyan szereplők, akik gyorsan be fogják vezetni az Azonnali fizetésre épülő szolgáltatásokat, hiszen már jelenleg is vannak ilyen fizikai és online kereskedők egyaránt.

A fogyasztók azonban minden bizonnyal csak a rendeletben szereplő határidők közelében fognak érdemi változást tapasztalni, hiszen a töredezett piac problémái addig továbbra is fennállhatnak, azaz a határidő előtt a kereskedők nem lehetnek abban biztosak, hogy minden ügyfelük képes az új fizetési megoldások használatára.

Az ügyfelek minél szélesebb körű tájékoztatása érdekében az MNB készül egy edukációs kampánnyal és az arculati elemek népszerűsítésével, annak érdekében, hogy a lakosság a hatályba lépést megelőzően már megismerje az új szolgáltatásokat.

"Szupertárcák, digitális valuták, AFR 2.0"

2023. április 20-án jön a PayTechShow 4.0, ahol a fizetési iparág kiemelt szereplői górcső alá veszik az aktuális elektronikus fizetési trendeket, a legújabb paytech megoldásokat és a szabályozói iránymutatásokat.

További részletek itt: PayTechShow 4.0

8. Milyen egyéb, a pénzforgalom digitalizációját segítő intézkedésekre számíthatnak a piaci szereplők 2023-ban?

Bartha Lajos: Fontos látni azt, hogy a rendelet kihirdetésével az Azonnali fizetés fejlesztése nem ért véget, hiszen az abban foglaltak maradéktalan betartását, a piaci szereplőkkel való aktív kommunikációt folyamatosan fenn kell tartani, illetve a fejlesztés közben felmerülő jogi, értelmezési kérdések tisztázása még rengeteg feladatot jelent az MNB számára. Éppen ezért mi inkább már hosszabb távra gondolkozunk és stratégiai céljainkat 2030-ig fektettük le.

Ilyen stratégiai cél MNB számára, hogy 2030-ra a Magyarországon végbemenő elektronikus tranzakciók aránya elérje a fejlett Európai Uniós országok átlagát, valamint, hogy a tranzakciók legalább 50%-a elektronikus úton teljesüljön.

Ehhez kapcsolódóan az MNB most készíti a 2030-ig terjedő időszakra vonatkozó pénzforgalmi stratégiáját. Ebben egyrészt azonosítani fogjuk azon főbb fejlődési irányokat, melyek a legnagyobb mértékben hozzájárulhatnak a hazai pénzforgalom fejlődéséhez. Másrészt különböző mutatószámok bevezetésével monitorozni is fogjuk a hazai pénzforgalmi piacot, és a kiemelt fejlesztési területeket.

A rendeleten túlmutató lépés, hogy elindult a KiberPajzs kezdeményezés és edukációs kampány, amelynek célja, hogy az ügyfelek számára megfelelő tájékoztatást adjon a lehetséges csalási kockázatokról és segítse őket abban, hogy könnyen azonosítsák a potenciális csalási helyzeteket.

A digitalizáció előretörésével párhuzamosan az MNB szeretné a megfelelő tudással felvértezni a lakosságot, hogy pénzügyeiket biztonságosan intézhessék. A KiberPajzs projekt egy eddigi példátlan, szektorokon átívelő összefogás eredménye, amelynek a pozitív hozadékai már idén, de a jövő év folyamán bizonyosan tapasztalhatóak lesznek.

Végezetül rendkívül pozitív változásnak tekintjük a pénzügyi tranzakciós illeték mentességének kiterjesztését eredményező jogszabálymódosítást az egységes adatbeviteli megoldás útján benyújtott vagy a fizetési kérelemmel kezdeményezett azonnali átutalási megbízások esetében. Ezután ezeket a tranzakciókat a bankoknak ingyenesen kell majd biztosítaniuk ügyfeleik számára, így azt gondoljuk, hogy

ezek a szabályozási változások jelentősen növelhetik az azonnali fizetési tranzakciók számát.

Címlapfotón: Bartha Lajos, az MNB ügyvezető igazgatója. Fotó forrása: MNB

HUNFINTECH 2022 - MAGYAR FINTECH
PayTechShow 4.0

Aktuális cikkeink:

A szerzőről

blank

NÉMETH MONIKA

A Magyar Telekomnál szabályozással, majd “smart” projektekkel foglakozott. A pénzügyi szektorban végmenő digitális transzformáció kísértetiesen hasonlít a telko iparág átalakulására, így korábbi tapasztalatait most a digi pénzügyek világában hasznosítja. Ha ma lenne óvodás, akkor a PSD2 lenne belevarrva a takarójába. A #regtech trendeket és megoldásokat is vizsgálja a szabályozói kihívások mellett. #banktech #regtechguru

PAYTECHSHOW 2023

elektronikus fizetés bankkártyás fizetés QR-kódos fizetés
2023-ban is jön a PayTechShow, ahol bemutatjuk az aktuális elektronikus fizetési trendeket, a legújabb paytech megoldásokat és a szabályozói iránymutatásokat.

ELEKTRONIKUS FIZETÉSI MEGOLDÁSOK KÉZIKÖNYVE (MÁSODIK KIADÁS)

elektronikus fizetés bankkártyás fizetés QR-kódos fizetés
Elektronikus fizetési megoldások kereskedőknek, vállalkozásoknak. A bankkártya elfogadástól a bankszámla alapú fizetési lehetőségeken át az integrált megoldásokig.

HUNFINTECH 2022

fintech hunfintech
Magyarország 20 legígéretesebb fintech cége és 22 új fintech megoldása

GPE softPOS

softpos gpe bankkartya elfogadas mobilon globalpayments
Androidos mobilod van? Töltsd le a GPE softPOS alkalmazást és fogadj egyszerűen érintés nélküli fizetéseket közvetlenül az okostelefonodon keresztül!