2024. október 15.
FinTechShow

2024. november 26.
BankTechShow

2024.06.04.

A pénzügyi szektort érintő fontos részletek derültek ki a Digitális Állampolgárság Programról!

Szerző:

Kategóriák:

Óriási érdeklődés övezte a bankokat, biztosítókat, pénzügyi szolgáltatókat megszólító “Digitális Állampolgárság 2024-2026” című webinárium, amire közel 900-an regisztráltak. A rekordszámú részvétel annak a törvényi kötelezettségnek is köszönhető, amelynek értelmében 2025 nyarától a bankoknak, biztosítóknak a DÁP-tárcával való belépési lehetőséget is biztosítaniuk kell az online ügyintézési felületeiken. A főbb irányokat és a nyitott kérdéseket is bemutatták az IdomSoft Zrt., a Magyar Bankszövetség és a Magyar Nemzeti Bank szakértői 2024. május 30-án a FinTechZone és a Comnica közös webináriumán.

2024. május második felében elérhetővé vált a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) mobilalkalmazás, amivel kézzelfogható közelségbe került a digitális állampolgárság Magyarországon. Igaz 2022 vége óta elérhető a Nemzeti Digitális Állampolgárság Program és 2023 végén elfogadásra került a digitális állampolgárság törvény is, ám valójában az idei évtől kezdett a téma nagyobb figyelmet kapni.

A pénzügyi szektor számára is kiemelt fontosságú a Digitális Állampolgárság Program, többek között a bankok, biztosítók számára előírt törvényi kötelezettség miatt. A kötelezettségen túl számos új lehetőséget is megnyithat a DÁP a pénzügyi szolgáltatók számára, ám a részletszabályok, a műszaki és üzleti feltételek még nem ismertek, így rengeteg a nyitott kérdés. Ezek közül az egyik legégetőbb a pénzügyi szolgáltatók számára,

hogyan illeszkedik majd a DÁP eSzemélyazonosítás szolgáltatása a Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítási folyamatba

– derült ki a FinTechZone és a Comnica közös webináriumán.

Mi a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) mobilalkalmazás?

A DÁP app egy törvény által előírt alkalmazás, amelynek legfőbb célja az állam és az állampolgárok közötti kapcsolat megújítása okostelefonon. A mobilalkalmazás életesemény alapon fogja majd össze az összetartozó ügyeket, hogy az állampolgárok egyszerűen, kényelmesen és átláthatóan intézhessék ügyeiket.

A mobilalkalmazás négy főbb funkciója, amelyekkel az összetettebb életesemények is lefedhetők: eAzonosítás, eAláírás, ePosta, eFizetés.

További cél, hogy az alkalmazás ne csak állami, hanem piaci szolgáltatások igénybe vételére is alkalmas legyen.

A DÁP főbb mérföldkövei és szolgáltatásai különös tekintettel a pénzügyi szolgáltatókra

2024. május 21-én elérhetővé vált a digitális állampolgárság előregisztrációhoz szükséges DÁP-alkalmazás a Google Play és az AppStore áruházakban. Nagyon fontos, hogy ez nem maga a teljes körű alkalmazás. Ennek az alkalmazásnak most az a célja, ha az állampolgár ügyet intéz a kormányablakban, akkor legyen lehetősége az appot a helyszínen regisztrálni.

2024. szeptember 1-től elérhetők lesznek az alapvető DÁP funkciók, mint az eAzonosítás és az eAláírás.

A DÁP alkalmazás regisztrációját ekkortól már távolról is lehet intézni eSzemélyivel és PIN-kóddal, illetve videós, vagy szelfis okmánybeolvasással.

Ezenkívül az állami honlapokra és az állami alkalmazásokba is be lehet majd jelentkezni DÁP alkalmazással a Központi Azonosítási Ügynökön (KAÜ-n) belül. Ezzel párhuzamosan a KAÜ-ből kivezetésre kerül a videós és a telefonos azonosítás.

  • Az eAláírás funkció egy minősített – eIDAS 1-nek megfelelő – elektronikus aláírást tartalmaz, amelyet magánszemélyek magáncélra ingyenesen használhatnak. A DÁP alkalmazás eIDAS 2 kompatibilis lesz, ahogy az EU műszaki specifikációi is rendelkezésre állnak majd.

2024. szeptember 1-től a DÁP alkalmazásban már a személyes adatok, okmányadatok és a gépjárműadatok is megjelennek, amiket egyszerűen megoszthat az állampolgár a munkahelyével, piaci szolgáltatókkal, vagy másokkal. Ezenkívül elérhetővé válik az erkölcsi bizonyítvány digitális igénylése, valamint a kormányablakba történő időpontfoglalás funkciók is.

2025-ben érkezik az életesemény-alapú ügyintézési lehetőség, illetve ekkortól lehet intézni a nagy esetszámú ügyeket is mobilon.

2025 júliusától a digitális állampolgárság törvényben nevesített piaci cégeknek (pl. bankoknak, biztosítóknak) biztosítaniuk kell különböző DÁP megoldásokat (azonosítás, aláírás, adatátadás) a digitális felületeiken:

(1) Azonosítás: a DÁP-tárcával történő bejelentkezési lehetőség biztosítása a digitális ügyintézési felületre. Például a bankok esetén a digitális állampolgárok a netbanki felületre a banki azonosító használata nélkül is beléphetnek a DÁP alkalmazással. Az azonosítás szolgáltatás keretében a cégek, szolgáltatók azonosított, személyes megjelenéssel egyenértékű felhasználókat kapnak.

A cégek, szolgáltatók saját üzleti döntése, hogy a DÁP-alapon azonosított felhasználók az ügyfélportálon milyen tranzakciókat hajthatnak végre.

Az azonosítás szolgáltatás pontos technikai részletei még kidolgozás alatt vannak és az egyeztetések zajlanak az IdomSoft Zrt. és az érintett összefogó szervek, többek között a Magyar Bankszövetség és a MABISZ között.

—–

(2) Aláírás: a digitális állampolgárok személyes megjelenés nélkül, távolról, a DÁP-tárcán belül elérhető minősített elektronikus aláírással is aláírhatják a szerződéseket. Ezt az aláírást minden piaci cég köteles elfogadni, amihez a megfelelő aláírás-ellenőrzési eszközöket az IdomSoft Zrt. biztosítja.

A cél az, hogy a piaci szolgáltatók a dokumentum aláírást meghívható modulként integrálhassák digitális folyamataikba, hogy a felhasználóknak ne kelljen letölteni a szerződésmintát, digitálisan aláírni, feltölteni a digitális tárba, majd visszamenni a szolgáltató oldalára. A cél, hogy a piaci szolgáltatók folyamataiba szervesen illeszkedjen a DÁP-tárcával történő dokumentum aláírás.

A pontos technikai részletek még kidolgozás alatt vannak és az egyeztetések zajlanak az IdomSoft Zrt. és az érintett összefogó szervek között.

—–

(3) Adatátadás: Az üzleti szolgáltatók számára jelenleg nehézkes a közhiteles adatokhoz való hozzáférés. Ennek a megújítása két irányból történik: egyrészt a korszerű technológiák alkalmazásával, másrészt az állampolgár bevonásával az adatátadási folyamatba.

Ez azt jelenti, ha a piaci szolgáltatónak szüksége van az állampolgár személyes adataira, okmányadataira például egy szerződés összeállításához, akkor a piaci szolgáltatónak engedélyt kell kérnie a felhasználótól az adatok megosztására az állami közhiteles nyilvántartásokból. A felhasználó a DÁP mobilalkalmazásban tudja az adatkérést áttekinteni és jóváhagyni, sőt azt is beállítani, hogy eseti jelleggel, vagy folyamatosan biztosítja az adatátadást a szolgáltató számára.

A pontos technikai részletek még kidolgozás alatt vannak és az egyeztetések zajlanak az IdomSoft Zrt. és az érintett összefogó szervek között.

A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egységes szabályairól szóló törvény lehetőséget biztosít az önkéntes csatlakozásra a tv.-ben nem nevesített cégek, szolgáltatók számára is, azaz a fenti szolgáltatáscsomagot más cégek is igényelhetik majd a digitális állampolgárság szolgáltatótól. Ezeket a jelentkezéseket várhatóan 2026-ban bírálják el.

2026. január 1-től érkezik az ePosta, az eFizetés és az eDokumentumkezelés szolgáltatások. Az ePosta szolgáltatás segítségével az állampolgárok a közigazgatási szervekkel tarthatják a kapcsolatot, az eFizetés szolgáltatással pedig az ügyintézési díjakat fizethetik be online.

További részletek a dap.gov.hu oldalon érhetők el.

Kritikus kérdések, területek és (lehetséges) válaszok

A technikai és a műszaki specifikációk, illetve az üzleti feltelek (pl. díjtételek) részletei még nem ismertek, ezek egyeztetése jelenleg is zajlik az érintett összefogó szervekkel, mint például a Magyar Bankszövetséggel, vagy a MABISZ-szal.

A webináriumon terítékre került nyitott kérdések:

  • A pénzügyi szektorban alkalmazott jelenlegi ügyfélazonosítási megoldások fennmaradhatnak-e a digitális állampolgárság törvény hatályba lépése után? → Erre a kérdésre a törvény 80. § (4) bekezdése adhat választ, amely kimondja, hogy a törvény hatálya alá tartozó szervezetek az “azonos funkciót betöltő szolgáltatás mellett vagy helyett” lesznek kötelesek az eAzonosítás és eAláírás keretszolgáltatásokat biztosítani.
  • Melyik ügyfélhelyzetben kötelező felajánlani az eAzonosítást, vagy az eAláírást? → Az ügyfélportálra történő belépést (függetlenül attól, hogy webes, vagy mobilalkalmazásról van szó) szükséges biztosítani DÁP eAzonosítás szolgáltatással. Az eAláírás szolgáltatás esetén a piaci szereplőre van bízva, hogy milyen üzleti helyzetben, mely üzleti folyamataiban hívja meg a DÁP dokumentum aláírást.
  • A DÁP-alapú eAzonosítás megfelel-e a Pmt. szerinti ügyfélazonosításnak? → A cél, hogy a DÁP eAzonosítás szolgáltatás megfeleljen a Pmt. szerinti előírásoknak is. Ennek kialakítása, a szükséges törvény- és rendeletmódosítások kidolgozása, a kodifikálás folyamatban van. A cél olyan DÁP alkalmazás kialakítása, hogy az állampolgárnak ne kelljen további azonosítási feladatokat elvégeznie amikor bejelentkezik például egy banki ügyfélportálra.

Mit válthat ki egy Pmt. szerinti ügyfélátvilágítási folyamatban a DÁP?

Az MNB a jelenlegi elképzelések szerint a 26/2020-as MNB rendelethez illeszkedően a közvetett ügyfél-azonosítási megoldások között tudja elképzelni a DÁP-tárca használatát az ügyfél-átvilágítási folyamatban az AEHE (Auditált Elektronikus Hírközlő Eszköz) részeként.

Nagyon könnyű az elektronikus hitelesítő eszközökkel visszaélni, emiatt olyan tevékenységeknél, ahol a pénzmosási és csalási kockázat magasabb, nagyon fontos az ügyfél élő képének összevetése a személyazonosság igazolására alkalmas igazolvánnyal.

  • A meglévő, párhuzamos szolgáltatásokból (AVDH, ügyfélkapu, RKTA, VKTA) mi, mikor szűnik meg? → Az államnak nem célja, hogy fenntartson nagyon hasonló szolgáltatásokat párhuzamosan, ezért az AVDH, ügyfélkapu, RKTA és VKTA szolgáltatásokat várhatóan 1 éven belül megszüntetik. Ezek helyét a DÁP eAzonosítás szolgáltatás veszi át. A digitális állampolgárság törvény szerint az egyes szolgáltatások az alábbi időpontokig alkalmazhatók:
    • az AVDH-szolgáltatást 2024. december 31-ig kell biztosítania a digitális állampolgárság szolgáltatónak.
    • 2024. szeptember 1-től a személyazonosító igazolvány tároló elemén elektronikus aláírás létrehozásához szükséges adat nem helyezhető el.
    • A digitális állampolgárság törvény hatályba lépésének napjától a tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított elektronikus azonosítás csak szűk körben lesz használható (szerk. a pénzügyi szektorban).

Kritikus pont az AVDH kivezetésével kapcsolatban: Sok szolgáltatás épül jelenleg az AVDH-ra a pénzügyi szektorban, ezért problematikus, hogy a 2024. augusztus 31-től hatályos E-ügyintézési törvény szerinti AVDH szolgáltatás használatát csak 2024. december 31-ig biztosítják.

A DÁP tv. 46. §

  • (3) bekezdése szerint az emelt szintű – kétfaktoros azonosítást biztosító ügyfélkaput a magyar felhasználók csak addig vehetik majd igénybe, ameddig a DÁP-ot nem aktiválják;
  • (4) bekezdés alapján a külföldiek nyilvántartásában szereplő természetes személyek továbbra is használhatják majd a kétfaktoros ügyfélkaput.

Kritikus pont a tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított elektronikus azonosítás módosításával kapcsolatban. Az eSzemélyi chipjének 4 fő “zsebéből” (elektronikus azonosítás, e-aláírás, szolgáltatás azonosító, ePass (elektronikus útiokmány) funkció) pontosan melyekre vonatkozik a DÁP tv. 119. §-a?

A 26/2020-as MNB rendelet szerint az eSzemélyis azonosítás esetében azonosításra az eSzemélyi útiokmány funkcióját (ePass) lehet használni, így ha a DÁP törvény 119. §-a csak az elektronikus azonosítás “zsebre” fog vonatkozni (az ePass-ra nem), az azt jelentené, hogy az eSzemélyis azonosítás is fennmaradhat a DÁP mellett.

  • A vállalkozások számára mikortól mely DÁP funkciók/szolgáltatások lesznek elérhetők? → A piaci szereplők oldaláról határozott az igény arra, hogy a vállalkozások számára is elérhetők legyenek a DÁP funkciók (pl. eAláírás), ám ezek bevezetésének még nincs pontos dátuma. Továbbá az is egyeztetés alatt van, hogy milyen üzleti feltételek mentén vehetik majd igénybe ezeket a szolgáltatásokat.
  • Hogyan történhet a meghatalmazások kezelése? → Először a családon belüli meghatalmazások kérdése fog terítékre kerülni, várhatóan 2025 első félévében.

A FinTechZone és a Comnica közös “Digitális Állampolgárság 2024-2026” című webinárium teljes felvétele visszanézhető a webináriumra regisztrált felhasználók számára.

Címkék:
blank