A Magyar Nemzeti Bank 2024-es Fizetési rendszer jelentése szerint a pénzforgalom hatékonysága 2023-ban is tovább javult. Egyre szélesebb ügyfélkör használja rendszeresen az elektronikus fizetési megoldásokat, viszont ezzel párhuzamosan a visszaélések aránya is megugrott.
Az árazás kihívásaira azonban izgalmas alternatívát jelenthet az Azonnali fizetésre épülő új, modern mobilfizetési szolgáltatás, a qvik.
Június 19-én debütált a Magyar Nemzeti Bank 2024-es Fizetési rendszer jelentése, ami összefoglalja a hazai pénzforgalom és pénzügyi infrastruktúrák legfontosabb fejleményeit és aktuális kérdéseit.
Töretlen az elektronikus fizetések népszerűsége
Az MNB 2024-es Fizetési rendszer jelentése alapján az elmúlt évben tovább javult a hazai pénzforgalom hatékonysága, minden főbb fizetési helyzetben növekedett az elektronikus fizetési módok forgalma és aránya.
,,Folytatódott a lendületes növekedés az elektronikus pénzforgalomban, továbbra is kétszámjegyű növekedéssel találkozhatunk.”
– mondta Luspay Miklós, az MNB igazgatója.
2023-ban a bolti vásárlásoknál az elektronikus fizetések részesedése 5 százalékponttal 39 százalékra emelkedett, míg a számlafizetéseknél a 76 százalékos elektronikus arány 3 százalékponttal haladta meg az előző évi szintet.
Az online kereskedelemben is nőtt az elektronikus fizetések használata, és emelkedett az átutalási forgalom is.
Ambiciózus céljai vannak az MNB-nek
Az MNB elektronikus pénzforgalmi stratégiájának fő célja, hogy 2030-ra az összes gazdasági tranzakció legalább kétharmada elektronikus legyen.
Ennek elérése érdekében a pénzforgalom számos területén további fejlesztésekre van szükség.
Az MNB mostantól a Fizetési rendszer jelentésben publikált Pénzforgalmi Fejlettségi Mutatórendszerrel fogja mérni és értékelni a fejleményeket. Az elmúlt évben a fejlesztendő területek többségén történt előrelépés, bár néhány esetben nem volt jelentős változás.
Az ügyfelek 49%-a már aktívan használja számláját
Az ügyfelek 49 százaléka már aktívan használja számláját fizetésre, és egyre többen választják az elektronikus fizetést.
Az innovatív fizetési megoldások népszerűsége jelentősen nőtt, így a mobiltárcába regisztrált kártyák aránya 23 százalékra emelkedett. Ezzel együtt az innovatív szolgáltatások használata is gyakoribbá vált.
A lakosság jól ismeri a főbb pénzforgalmi szolgáltatásokat, és az elektronikus fizetések elterjedésével a bolti fizetési infrastruktúra kihasználtsága is javult: az üzletek 34 százalékában már többször fizetnek elektronikusan, mint készpénzzel.
Drága dolog az innováció. De ki fizeti meg végső soron?
A lakossági pénzforgalmi szolgáltatások árazása továbbra is akadályozza az elektronikus pénzforgalom terjedését, mivel a magas tranzakciós díjak jelentős többletköltségeket rónak az ügyfelekre. Ennek következtében a lakosság költségszintje továbbra is magas, és nagy különbségek vannak az azonos fizetési szokású ügyfelek költségei között.
Érdemes szembenézni azzal, hogy gátat szabhat a fejlődésnek az, hogy a pénzforgalmi szolgáltatások költségei továbbra is magasak, mind a lakossági, mind a kereskedői oldalon, és ez lassíthatja a további előrelépést.
A legkisebb forgalmú kereskedők esetében nőtt az elektronikus fizetések elfogadásának költsége, így az átlagos forgalomarányos költség újra meghaladja a 3 százalékot. Fontos, hogy növeljük az árazással kapcsolatos ismereteket, mivel sok esetben már most is elérhetőek olcsóbb alternatívák a lakosság és a kereskedők számára egyaránt.
Több tranzakció, nagyobb kockázat
Az elektronikus pénzforgalmon keresztül megfigyelhető visszaélések nagyobb mértékben emelkedtek 2023-ban, az elektronikus pénzforgalom azonban még így is biztonságos.
Az MNB továbbra is aktív szerepvállalást vár el a bankoktól, ugyanis a banki oldali valós idejű szűrőrendszerekkel, a tranzakciós limitek alkalmazásával és az ügyfelek tájékozottságának növelésével a visszaélések megelőzése hatékonyabbá válhat.
Ezekkel párhuzamosan az MNB is több módon támogatja a pénzügyi csalások megelőzését.
Zajlik a GIRO-ban a központi visszaélés monitorozó rendszer kiépítése, és számos kormányzati, hatósági és gazdasági szereplő együttműködésében az ügyféltájékoztatás a KiberPajzs kampány keretében. A visszaélések megelőzésére vonatkozóan a bankok számára fogalmazott meg elvárásokat az MNB, melyet ajánlásban tett közzé.
,,A visszaélések egy nagyon fontos kérdés. Ezzel kapcsolatban tudjuk, ahhoz, hogy bízzanak az emberek az elektronikus pénzforgalomban nagyon fontos az, hogy a pénzüket biztonságban tudják. Ennek kapcsán is számos olyan program indult el az MNB és a Bankszövetség vezetésével, amivel kapcsolatban az gondoljuk, hogy a jövőben fognak az eredmények igazán beérni.”
– hangsúlyozta Luspay Miklós, az MNB igazgatója.
Az MNB 2024-től új fejezetet nyit az elektronikus fizetési ökoszisztéma fejlesztésében
Az Azonnali fizetésre épülő új, modern mobilfizetési szolgáltatások qvik márkanév alatt 2024-ben ingyenesen és automatikusan elérhetővé válnak az összes lakossági ügyfél számára, így a legtöbb fizetési helyzetben egy új fizetési alternatíva jön létre.
A qvik fizetési megoldások a kereskedők számára is új lehetőségeket jelentenek, hiszen egy hazai, gyors, olcsó, biztonságos fizetési lehetőséget tudnak kínálni a vásárlóiknak.
Az MNB az új fizetési márka megismertetése érdekében tájékoztatási kampányt indít az ügyfelek, valamint inkubátorprogramot a kereskedők és számlakibocsátók számára, így támogatva a qvik szolgáltatások minél szélesebb körű bevezetését.
Kapcsolódó cikkek:
[Forrás: MNB]
