Melyek a legsúlyosabb kihívások 2024-ben a banki CTO-k, CIO-k számára? A FinTechZone által szervezett novemberi BankTechShow idén második alkalommal lesz a bankok és az IT világ találkozópontja. Az eseményre készülve Magyarország innovatív IT cégei körében körinterjúkat készítünk. Ezúttal a Finshape Hungary képviselője, Zotter Balázs CTO válaszolt kérdéseinkre.

Melyek a legsúlyosabb kihívások 2024-ben a banki CTO-k / CIO-k számára az EU-ban (és Magyarországon)?

Zotter Balázs: Több tucat ügyféllel dolgozunk a hazai, európai és közel-keleti színtéren a banki digitalizáció fejlesztése érdekében, így a kihívásaikat egészen közelről ismerjük. A régiós projektek során nagyon érdekes tapasztalat volt számomra, hogy ugyanaz a pár téma foglalkoztatja a különböző fejlettségű és méretű bankok informatikai és technológiai vezetőit:

Állandó digitalizációs nyomás: az ügyfelek és az üzleti területek szűnni nem akaró várakozást helyeznek rájuk, hogy mind több és több rendszert, alkalmazást vagy folyamatot digitalizáljanak.

Mindezt úgy, hogy az új fejlesztéseket, valamint a meglévő rendszereket stabilabban, költséghatékonyabban, gyorsabban üzemeltessék.

Ezek a célok a legtöbb esetben kibékíthetetlenek egymással, így a vezetőknek az ellentmondó szempontok útvesztőjében kell megoldásokat kikeverniük a technikai kérdések megoldására, miközben tucatnyi IT-rendszer bonyolult rendszerében egyensúlyoznak.

Ezek a rendszerek ráadásul nem mindig megbízhatóak, sok bosszúságot okoznak, miközben cseréjük rendkívül komplex feladat, hiszen ezek a rendszerek szükségesek a bank folytonos működéséhez.

Agilitás és függetlenség: Egyre több piacvezető vagy közepes méretű bank vezetése ismeri fel, hogy hatalmas mértékben függ a napi operáció mértéke az IT rendszerektől. Ez így kiszolgáltatottságot jelent a régi technológiákon alapuló, instabil rendszerek felé, és az ezekhez kizárólagosan értő beszállítóik felé egyaránt.

A vonzó és kézenfekvő döntés ilyen helyzetben a saját csapat felépítése szokott lenni, ahol azonban kihívást jelent az ehhez szükséges tehetségek elcsábítása olyan stratupok-tól vagy szexi szoftvercégektől, akik a fejlesztői önmegvalósításhoz jóval nagyobb rugalmasságot biztosítanak.

Én az egyik legjobban működő megoldásnak az agilis szervezetek kialakítását látom, ami azonban komoly vezetői támogatást és türelmet igényel, hiszen több évig is eltarthat.

Vitathatatlan előnye, hogy egy jól működő agilis környezet esetén könnyebb a tehetségeket megtalálni, és a szállítások is stabilabbá és gyorsabbá válhatnak. Látjuk, hogy vannak komoly sikerek a környezetünkben Magyarországon is, ráadásul azok a régiós bankok, akik most állnak egy ilyen döntés küszöbén, ésszerű alternatívának látják ezt az opciót. Nehéz, de izgalmas út vár rájuk.

Piaci környezet: Mindeközben ezek a vezetők is szembesülnek azokkal a szektorfüggetlen kihívásokkal, amelyekkel hasonló vezetők is.

Erősödő verseny a tehetségekért, növekvő bérek, változó munkavállalói elvárások, csökkenő marginok egy bizonytalan geopolitikai helyzetben.

Ebben a környezetben kell egy megbízható operáció feltételeit megteremteni és eredményeket felmutatni.

Adatbiztonság: 5 évvel ezelőtt jóval kevesebben ismerték a „phishing” fogalmát, manapság már mindennaposak a hírek, hogyan kerültek jóhiszemű banki ügyfelek adathalászok hálójába, akár hatalmas összegeket elveszítve. Az ilyen támadásnak rendkívül magas költségei vannak ügyféloldalon, és a banki oldalon egyaránt.

Ezek ellen kell a rendelkezésre álló eszközökkel egyre hatékonyabban védekeznie a bankoknak, illetve segíteni az ügyfeleiket a támadások kivédésében.

Várhatóan milyen főbb feladatok várnak majd a banki CTO-kra / CIO-kra 2025-ben?

Zotter Balázs: Nem gondolom, hogy érdemi különbség lenne a kihívásokban az idei és a jövő év között. A tendencia azonban erősödni látszik, miszerint a bankok a megkezdett munkák és befektetések eredményeit egyre hamarabb szeretnék learatni.

A banki IT projektek sokszor igen összetettek, gyakran több éven át tartanak és nagyon könnyű velük elcsúszni. A határidők eltolódása extra pénzbe, valamint a szűkös erőforrások miatt újabb fejlesztések, ügyfél vagy IT igények „elhalasztásába” kerül.

Sok ilyen elhúzódó projektet látunk az ügyfeleinknél a transzformációs projektek szövevényes függőségei között. Ez ránk, mint beszállítókra is nagyobb nyomást helyez.

Ezekben a helyzetekben a legfontosabb feladatunknak azt érezzük, hogy partnerek legyünk a komplexitás lebontásában, segítsük a banki kollégákat a megfelelő megoldások megtalálásában, a kockázatok menedzselésében, a szükséges újratervezésben és a sikeres leszállításban.

Melyek azok a feltörekvő technológiák és/vagy IT módszertanok, amelyek paradigmaváltást hozhatnak a bankok jelenlegi IT működtetési gyakorlatához képest?

Zotter Balázs: Agilis módszertan: A korábban említett agilis módszertant emelném ki, amely hatékony eszköz lehet. Azonban csak nagyban érdemes csinálni, és nagy elszántságot, valamint türelmet igényel. Több esetben is láttam olyat, hogy nem volt sikeres az agilis átállás vagy a projektmenedzsment, és több kárt okozott, mint hasznot hajtott.

A tapasztalatom az, hogy félgőzzel nem szabad csinálni, csak teljes erőbedobással, vagy pedig érdemes maradni a régimódi vízesés alapú modelleknél, amelyek a menedzsment számára még mindig nagyobb kiszámíthatóságot jelentenek.

Microservice: 3-4 évvel ezelőtt még kellett azzal küzdeni, hogy nincs megfelelő környezet a microservice alkalmazások futtatására, mostanra azonban ez a technológia már alap. Ez azért jó, mert könnyebb a piacon megtalálni azokat a fejlesztőket, akik a legmodernebb technológiákkal szeretnek fejleszteni.

Ugyanakkor én itt is azt látom, hogy sok esetben felesleges komplexitást hoz a bankok életébe, ágyúval lőnek a verébre.

A legtöbb bank aláveti magát annak, hogy elszenvedje az összes negatív hatását a microservice-eknek, de nem mindenki kész olyan működésre, ahol annak előnyeit élveznék.

Érdemes megfontolni, hogy erre a technológiára valóban szükség van-e minden esetben.

Cloud: A harmadik fontos irány a cloud. Ezt nem lehet megkerülni és eleve nagy kihívás elé állítja a banki vezetőket, hiszen itt rengeteg a szabályozási és biztonsági kérdés.

Szerintem a modernizálásnak mindenképp része kell, hogy legyen a cloud stratégia, de nem gondolom, hogy szükséges minden rendszert a felhőbe költöztetni.

Érdemes kisebb rendszerekkel kezdeni, amelyeken keresztül megtanulhatóak a felhő szolgáltatások, a devops folyamatok és az üzemeltetés.

Ezek után érdemes elkezdeni a kritikusabb rendszerek költöztetését, mivel kevés a megfelelő szakértő a piacon és nagy kockázatot jelenthet, ha valaki túl nagyot szeretne egyszerre harapni.

Jó példát láttam erre egy régiós szereplőnél, aki sok más mellett olyan céllal is indított egy spinoff challenger bankot, hogy ott próbálja ki, hogyan lehet egy bankot modern technológiákon, teljesen a felhőben, ám mindezt egy üzletileg kevésbé kockázatos környezetben működtetni.

Itt tapasztalatot nyer, és ezek a technológiák idővel biztonságosan tudnak átszivárogni a nagy bankba. Az ilyen típusú alacsonyabb kockázati, ám magas tanulási szintet biztosító megközelítéseket nagyon értékesnek tartom.

Címlapfotón: Zotter Balázs CTO, Finshape Hungary | Fotó forrása: Finshape