Az idei FinTechShow plenáris kerekasztalban Hunyadi László, a Nemzetgazdasági Minisztérium KKV fejlesztésért és technológiáért felelős helyettes államtitkára, valamint dr. Balog Ádám, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke és a Platina Capital igazgatóságának elnöke beszélt arról, milyen kihívásokkal kell megküzdeniük manapság a magyar KKV-knak, és milyen megoldások, eszközök állnak rendelkezésre ezek kezelésére.

A beszélgetés során megvitatták, hogyan lehet a hazai KKV-kat új digitális fejlődési pályára állítani, és milyen célzott programok várhatók ezen a téren. Gyakorlati példákkal és személyes tapasztalatokkal világítottak rá arra, hogy a tőkehiány, a tudás és a digitalizáció miként befolyásolja a vállalkozások versenyképességét.

Az idei, nyolcadik alkalommal megrendezett FinTechShow központi témája a kis- és középvállalkozások (KKV-k) digitalizációja volt. A konferencián bemutatták azokat az innovációkat, amelyek segítik a vállalkozásokat pénzügyi folyamataik egyszerűsítésében, a költségek csökkentésében és a bevételek optimalizálásában.

A FinTechShow plenáris kerekasztal beszélgetése során felmerült a kérdés: hogyan lehet a hazai KKV-kat új digitális fejlődési pályára állítani, és milyen célzott programok várhatók ezen a téren. A beszélgetés résztvevői nem kerülték meg a nehéz témákat, gyakorlati példákkal és személyes tapasztalatokkal támasztották alá véleményüket.

Államtitkári szintre emelve a vállalkozásfejlesztés

Idén szeptember 15-én felállt a kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkárság a Nemzetgazdasági Minisztériumon belül. Az államtitkárság vezetésére Szabados Richárdot kérték fel, aki jelentős banki és vállalatfinanszírozási tapasztalattal rendelkezik, és korábban a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökséget vezette.

Hunyadi László helyettes államtitkár a vállalkozásfejlesztési szakterület irányításáért felel. A portfóliójukba tartozik a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség szakmai felügyelete, valamint a Makronóm Intézet, amely elemző munkatársaival támogatja a minisztérium tevékenységét.

,,Feladataink közé tartozik az uniós és hazai vállalkozásfejlesztési források tervezése, a KKV-kat érintő jogszabályok megalkotása és módosítása, valamint az érdekképviselet mind hazai, mind uniós szinten.”

– hangsúlyozta Hunyadi László.

Fotón: Hunyadi László helyettes államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium (Fotót készítette: Kovács Dávid)

Milyen kihívások előtt áll a KKV szektor?

Dr. Balog Ádám úgy véli, hogy a KKV-k jelenlegi akut problémái csupán tünetek, és a valódi gondok mélyebben gyökereznek. Szerinte három alapvető probléma áll a vállalkozások fejlődésének útjában.

Az első a tőke és annak megértése. Dr. Balog Ádám hangsúlyozta, hogy a vállalkozásoknak meg kell érteniük, hogy a tőke más, mint a hitel; a tőke tulajdonosi jogokat jelent és másfajta elköteleződéssel jár.

„Ha egy magyar KKV-nak azt mondom, hogy adok neked tőkét nagyon kedvező feltételekkel, de 20-30% tulajdonrészt kérek érte cserébe, szerintem 95%-uk elutasítja ezt a lehetőséget.”

– mutatott rá a vállalkozók tőkével szembeni bizalmatlanságára a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke.

A második probléma a tudás hiánya. Nem pusztán a technikai tudásról van szó, hanem arról, hogy a vállalkozók megértsék saját hozzáadott értéküket, és azt, hogy mit kell tudniuk ahhoz, hogy sikeresek legyenek.

,,A legnagyobb értéknövelő tétel az a vállalkozói ötlet, a vállalkozóság, az entrepreneurship, aminek magyarul nincsen jó fordítása.”

– hívta fel a figyelmet dr. Balog Ádám.

A harmadik kihívás a digitalizációs térbe való beilleszkedés, ugyanis a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke szerint a KKV-knak fel kell ismerniük, hogy a digitalizációval egy új tér nyílt meg előttük, és ha nem alkalmazkodnak, lemaradnak.

Fotón: dr. Balog Ádám, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, a Platina Capital igazgatósági elnöke (Fotót készítette: Kovács Dávid)

Mi alapján halad előre a KKV államtitkárság?

A kormányzat tavaly év végén felülvizsgálta, majd idén év elején elfogadta a KKV stratégiát, amely részletesen taglalja a beavatkozási területeket – részben ennek nyomán alakult meg a KKV államtitkárság.

A következő időszak szakmai kihívásairól kérdezték Hunyadi László helyettes államtitkárt, aki összefoglalta a legfontosabb problémákat. Elsőként a termelékenység kérdését emelte ki; bár a KKV-k termelékenysége 2022 végéig biztatóan növekedett, még mindig jelentős elmaradást mutat az uniós átlaghoz képest.

„Ennek az egyik fő oka az, hogy az innovációk, a digitalizáció, a zöld megoldások, az új technológiák kevésbé hasznosulnak ebben a szektorban.”

– mondta a helyettes államtitkár.

Másodsorban a digitalizáció terén tapasztalható hiányosságokra hívta fel a figyelmet. A vállalkozások többsége ugyan felismeri a digitalizáció fontosságát, de kevesen építik be azt, az üzleti terveikbe.
Az állam továbbra is fontos szerepet vállal ebben a folyamatban, szemléletformálással és támogatási programokkal.

Harmadikként a külső finanszírozási források bevonásától való ódzkodást nevezte meg. Az elmúlt 15 évben a vállalkozások zömmel vissza nem térítendő támogatásokhoz jutottak, és hozzászoktak ehhez a finanszírozási formához. A jövőben azonban inkább hitel- és tőkeprogramok lesznek elérhetők, ezért a vállalkozásoknak nyitottabbá kell válniuk ezekre az alternatív lehetőségekre, hogy fejlődni tudjanak és versenyképesek maradjanak.

Megoldási stratégiák és kormányzati programok

Hunyadi László hangsúlyozta, hogy ezek a korábban felsorolt problémák komplex megközelítést igényelnek. Az államtitkárság célja olyan programok és intézkedések bevezetése, amelyek egyszerre kezelik ezeket a kihívásokat, elősegítve a KKV-k hosszú távú sikerét és a gazdaság egészének növekedését.

A Demján Sándor Program a magyar kormány legújabb gazdaságfejlesztési kezdeményezése, amely eredetileg KKV Akcióterv néven indult, nyolc fő ponttal. A program célja a kis- és középvállalkozások támogatása különféle finanszírozási megoldásokkal, beleértve tőkeprogramokat, az export piacra lépés segítését és a vállalkozások külpiaci befektetéseinek támogatását.

A program egyik kiemelt eleme az „1+1” kezdeményezés, amelyben az állam a vállalkozások által befektetett minden 1 forinthoz további 1 forint támogatást nyújt, így 50%-os támogatási intenzitást biztosítva a beruházások élénkítésére.

Továbbá tartalmaz egy vállalati elektromos autó és töltőállomás telepítési támogatást, valamint egy programot a kisvállalkozások digitalizációjának növelésére, amely az alapvető digitális készségek és technológiák fejlesztését célozza.

A program részleteit az ősz folyamán fokozatosan fogják bejelenteni.

A vállalkozói attitűd és a kézenfogás stratégiája

Dr. Balog Ádám kiemelte, hogy a vállalkozók szabadsága alapvető érték, amit a magyar Alaptörvény is hangsúlyoz. Ez a szabadság azt jelenti, hogy a vállalkozó maga dönt arról, mit és hogyan szeretne csinálni, ami nehezíti a külső programok elfogadását.

Sok vállalkozóval beszélgetve azt tapasztalta, hogy gyakran ellenállnak a digitalizációval kapcsolatos kezdeményezéseknek. Sokuk számára a digitalizáció egy további teher a meglévő kihívások mellett, mint például a munkaerőhiány vagy a piaci verseny.

Dr. Balog Ádám szerint az igazi kihívás az, hogy a vállalkozó is érezze és tudja, hogy szüksége van a változásra. Ebben a kamarák és vállalkozói szövetségek kulcsszerepet játszhatnak, hiszen ők tudják személyes kapcsolataikon keresztül meggyőzni a vállalkozókat. Ha elmagyarázzák, hogy a programok miért jók számukra, akkor nagyobb eséllyel kezdik el használni azokat.

,,Élményalapú találkozás kell a vállalkozónak, hogy na, ez jó. És ha valakik elkezdik, és utána tovább mesélik egymásnak, az a leghatékonyabb. És utána ezt lehet hógolyó effektussal szépen bővíteni. Ami jó hír, hogy nyitottság van. A KKV-k látják, hogy helyzet van, úgyhogy ez egy jó momentum arra, hogy elinduljon valami.”

– mondta dr. Balog Ádám.

Fotón balról jobbra: Hunyadi László, az NGM helyettes államtitkára, dr. Balog Ádám a BKIK alelnöke és Lemák Gábor, a FinTech Group társalapítója. (Fotót készítette: Kovács Dávid)

A vállalkozások működhessenek szabadon, az üzleti környezetüket meg segítse az állam

A helyettes államtitkár szerint is hasznos és fontos a kamarák szerepe, már csak azért is, mert a jogszabályalkotási beavatkozásokat körültekintően kell használni, ha ösztönzésről van szó. Persze vannak helyzetek, amikor a törvény erejével való fellépés elkerülhetetlen, például amikor egy uniós irányelvet kell átültetni a nemzeti jogrendbe, pont úgy, mint ahogy az ESG szabályozás esetében történt, de nem érdemes mindig ehhez a megoldáshoz nyúlni.

Szerinte az állam feladata az üzleti környezet javítása és a támogatás, nem pedig a kényszerítés. Ezzel összhangban azt reméli, hogy a vállalkozások saját elhatározásukból lépnek a digitalizáció útjára, miközben az állam a szükséges segítséget és keretet biztosítja számukra.

Címlapfotón balról jobbra: Hunyadi László, helyettes államtitkár (NGM), dr. Balog Ádám alelnök (BKIK) és Lemák Gábor, a FinTech Group társalapítója | Forrás: FinTech Group Kft. (készítette: Kovács Dávid)