A tavaly szeptemberben elindított qvik fizetési mód látványos fejlődésen ment keresztül az elmúlt egy évben. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb, december 15-én publikált adatai már elég stabil képet adnak arról, hogy az azonnali fizetés „új arcai” – az egységes adatbeviteli megoldások (EAM: QR, NFC, deeplink) és a qvik-kérelem (korábban fizetési kérelem) – mennyire találtak utat a mindennapi használathoz.

A 2024. IV. negyedévtől 2025. III. negyedévig terjedő 12 hónap alapján a qvik növekedése látványosan gyorsabb volt, mint maga az azonnali fizetés teljes forgalmának mozgása.

Fotón: Virág Barnabás, az MNB korábbi alelnöke a qvik hivatalos bejelentésén 2024. szeptember 2-án (forrás: MNB)

1 év mérlege: Öt millió tranzakció, közel 1600 milliárd forint

Az MNB statisztikái szerint az elmúlt négy negyedévben összesen 5,08 millió qvikes tranzakció zajlott le Magyarországon, amelyek összes forgalma megközelítette az 1596 milliárd forintot. A qvik márkanév alatt futó fizetési módok két nagy csoportra oszthatók: az Egységes Adatbeviteli Megoldással (EAM) indított tranzakciókra – ide tartoznak a QR-kódos, NFC-s és deeplinkes fizetések –, valamint a korábban fizetési kérelemként ismert qvik-kérelemre.

A volumen döntő része a qvik-kérelemből jött: 4,02 millió tranzakció 1 563,8 milliárd forinttal. Az EAM-os qvik fizetések ezzel szemben 1,07 millió darabot és 32,1 milliárd forintot hoztak. Vagyis darabszámban már érdemi az EAM-láb (a qvik tranzakciók nagyjából ötöde), értékben viszont a qvik-kérelem dominanciája szinte teljes (97–99% körüli részarány negyedévről negyedévre).

Negyedéves fejlődés: nagy ugrás a rajtnál, majd „egészséges” lassulás

A qvik bővülése negyedévről negyedévre folyamatos volt, de a legnagyobb ugrás a korai felfutásnál látszik.

A qvik darabszáma 554 ezerről 1,94 millióra nőtt egy év alatt (kb. 3,5×), értékben pedig 77,0 mrd Ft-ról 672,5 mrd Ft-ra emelkedett negyedéves szinten (kb. 8,7×). A görbe tehát nem tört meg: a növekedés üteme lassult, de

a trend stabilan felfelé mutat.

Az EAM qvik tranzakciók (QR-kód, NFC, deeplink) esetében a fejlődés különösen látványos. Az induló negyedévben mindössze 55 ezer ilyen tranzakciót regisztráltak, ami 2025 harmadik negyedévére 421 ezerre ugrott – ez több mint hétszeres növekedést jelent. A forgalom még ennél is dinamikusabban bővült: az 1,4 milliárd forintos induló értékről 17,1 milliárd forintra emelkedett, ami 12,6-szoros szorzót jelent.

A qvik-kérelem (korábban fizetési kérelem) szintén töretlenül fejlődött. A 2024 végi félmillió darabos tranzakciószám 2025 harmadik negyedévére 1,5 millió fölé emelkedett, a forgalom pedig a kezdeti 76 milliárdról 655 milliárd forintra duzzadt – ez nyolcszoros növekedésnek felel meg.

Részarány az azonnali fizetésen belül: 0,9%-ról közel 3%-ra

A qvik a teljes azonnali fizetésen belül már mérhető súlyt képvisel – és a részaránya negyedévről negyedévre nő.

2024 negyedik negyedévében a qvik mindössze 0,9%-át adta az azonnali átutalások darabszámának és 0,45%-át a forgalomnak. 2025 harmadik negyedévére ez az arány 3% fölé emelkedett darabszámban és közel 3,8%-ra forgalomban.

Ez a növekvő részesedés azt jelzi, hogy a qvik nem csupán egy újabb fizetési lehetőség a piacon, hanem fokozatosan a mindennapi pénzügyi műveletek részévé válik.

Átlagos kosárérték: a két láb két külön világ

A qvik-kérelem és az EAM-os fizetések nagyon eltérő „kosárértéket” mutatnak.

Az EAM qvik – vagyis a bolti QR-kódos és NFC-s fizetések – átlagos kosárértéke stabilan 22-25 ezer forint körül mozgott az első három negyedévben, majd a legutóbbi adatok szerint 40 ezer forint fölé ugrott. Ez a típusú fizetés jellemzően a kiskereskedelmi vásárlásokhoz kötődik.

Ezzel szemben a qvik-kérelem átlagos tranzakciós értéke lényegesen magasabb: az induló 152 ezer forintról 430-450 ezer forintra emelkedett.

A rendkívül magas kosárérték egyik oka lehet, hogy a lakossági ügyfelek felismerték a fizetési kérelem kedvezőbb megoldás számukra a magasabb összegű utalásoknál (pl. lakásvásárlás, autóvásárlás stb.) a tranzakciósilleték-mentesség miatt.

Ugyanakkor valószínűleg magas lehet a szórás, ami azt mutatja, hogy a fizetési kérelemmel fizetett tranzakciók többsége lényegesen alacsonyabb értékű (például az éves előfizetések, vagy a díjhátralékok esetén pár tízezer forint).

Összkép és kilátások

A 3,5-szeres darabszám és a közel 9-szeres qvik forgalomnövekedés azt mutatja, hogy

az új fizetési márka megtalálta a helyét a magyar pénzforgalomban.

Az egységes márkanév, a QR-kódos és NFC-s fizetési lehetőségek, valamint a qvik-kérelem együttesen olyan ökoszisztémát alkotnak, amely mind a kiskereskedelmi, mind a nagyobb összegű tranzakciók terén releváns alternatívát kínál.

A teljes azonnali fizetési forgalmon belül még mindig szerény a qvik részesedése, de a tendencia egyértelmű: negyedévről negyedévre egyre több magyar választja ezt a modern, gyors és kényelmes fizetési módot.

Ha ez a dinamika folytatódik, a qvik hamarosan a hazai fizetési piac megkerülhetetlen szereplőjévé válhat.

Az elemzés a Magyar Nemzeti Bank 2025. december 15-én publikált pénzforgalmi adatai alapján készült.