Tíz év, és ugyanazokról beszélünk

Dr. Vinnai Balázs abból indult ki, hogy a technológia jelentőségét „mindig túlértékeljük rövid távon, és mindig alulértékeljük hosszú távon”. Mérlege szerint tíz éve ugyanarról az öt témáról beszéltünk, mint ma: blockchainről, kriptóról, mobilbankról, azonnali fizetésről és AI-asszisztensekről. Ma ugyanez stablecoin, szabályozott kripto, mobiltárca, qvik és AI-ügynök.

„A címkék frissülnek, de a témák, amelyeket fő motívumnak gondoltunk, tíz év alatt nem változtak sokat.”

Tíz éve a pénzügyek Uber-pillanatát jósolták: a mobilbankok és az alkalmazások úgy váltják le a bankokat, ahogy a taxit az Uber. Vinnai Balázs szerint a taxis párhuzam sem úgy alakult, ahogy vártuk, főleg itthon.

„Továbbra is sárga autók tömkelegét látjuk taxizni, még ha az Uber és a Bolt jelentősen át is alakította ezt a piacot.”

A mobilbankolásban az alkalmazások átvették az uralmat, a változás mélysége mégsem lett olyan forradalmi, mint amiről tíz éve ő maga is beszélt a FinTechShow színpadán.

A blockchainnél nagyobb lett a távolság. A pénzügyi intézmények 77 százaléka arra számított, hogy 2020-ra élesben használja, a bankok által indított blockchain-szövetségek közül pedig sok azóta elbukott.

A hangvezérelt bankolásról már 2012-ben, a New York-i Finovate színpadán beszéltek, az Amazon pedig csak az Alexán 25 milliárd dollárt veszített. Az AI-alapú bankolás is ebben a sorban áll: a diái szerint 50 nagybankból ma négy mutat ki megtérülést. Vinnai Balázs az irányt mégsem temeti:

„Lehet, hogy ez a jövőkép túl korai volt 2012-ben New Yorkban, de 2026-ban, tíz évre tekintve igenis forradalmi változást hozhat.”

A legnagyobb fordulat az, ami nem lett fordulat

Dr. Vinnai Balázs korai befektetője lett a Revolutnak, és 2016-ban ő is nagyon bizakodó volt a neobankok iránt. A Világgazdasági Fórumon akkor arról beszéltek, hogy a banki üzlet 23-24 százalékát két-három éven belül átveszik.

A bankok 95 százaléka komoly veszélynek tartotta, hogy tíz éven belül neobankok vagy technológiai cégek veszik át a bankolást. Ma az Egyesült Királyságban a felnőttek több mint felének van neobankszámlája, de csak 9 százalékuk tekinti elsődlegesnek:

a neobank bankká vált, és második számla lett.

A nagy technológiai cégek sem alapítottak bankot. Az érintéses és a digitális tárcás fizetés viszont az ő malmukra hajtotta a vizet, és szerinte ma már „igenis lesápolják ezt a bizniszt”.

Vinnai Balázs személyesen abban hisz, hogy a piacnak kell kijelölnie az irányokat, a tíz év tapasztalata mégis mást mutat.

„Ahol a szabályozás és a piac együtt mozgott, ott sokkal hatékonyabbak voltak a változások.”

A magyar azonnali fizetési rendszer és az azonnali SEPA-átutalás gyorsan és mélyen alakította át a fizetési piacot: itthon az átutalások kétharmada már azonnali, az euróövezetben minden negyedik. A német bankok önkéntes giropay-kezdeményezése viszont 2024-ben megszűnt:

a szabad csatlakozás nem volt elég ahhoz, hogy a piac átforduljon.

A digitalizáció közben mélyebbre ment, mint tíz éve gondolták: a felnőtt lakosság kétharmada világszinten okostelefonon kommunikál.

„Attól, hogy okoseszközöknek hívjuk őket, az emberek nem lettek sokkal okosabbak.”

A végtelen görgetés szerinte pozitív találmányból negatív fordulat lett: ezzel manipulálják pszichológiailag a gyerekeinket és az idősebb generációt is a digitális világ minél aktívabb használatára.

Az üzleti ember visszakapja a kormányt

Dr. Vinnai Balázs a beváltatlan jóslatok után is őszintén hiszi, hogy forradalmi változás előtt állunk. Az AI a következő tíz évben szerinte drasztikusan átalakítja, hogyan gondolkodunk a bankolásról, és ez a felhasználói élményen keresztül történik. A pénzügyek mélyebben beépülnek a mindennapokba, és nem kell majd külön gondolkodni azon, mikor bankolunk és mikor élünk.

Az okát egy mondatban adta meg:

„az AI segítségével végre a technológia vezérlése újra az üzleti emberek kezébe kerülhet”.

Huszonöt évig informatikusokra kellett bízni a fejlődést, most azok értéke nő, akik ismerik a szakterületüket, és pontosan meg tudják fogalmazni, mit szeretnének.

A nagy átalakulásokat eddig is az üzleti modell hozta. Az Apple felismerte, hogy senki nem akar egy egész albumot megvenni egyetlen dalért, az Ubernél pedig pontosan látjuk, mikor érkezik az autó, és mennyit fizetünk érte.

Az ilyen apró súrlódások felismerésében rejlik az üzleti tudás, ezért szerinte az AI korában az igazi bankolás értékelődik fel.

Vinnai Balázs becslése szerint egy-másfél milliárd ember beszélget rendszeresen a legfejlettebb AI-modellekkel, mintegy húszmillióan használják intenzíven a munkájukban, és mindössze ötezer ember fejleszti magát az ökoszisztémát.

A diái a tétet is megmutatták. A KPMG és a Melbourne-i Egyetem felmérésében a válaszadók 66 százaléka ellenőrzés nélkül fogadja el az AI válaszát. A Világgazdasági Fórum szerint száz munkavállalóból 59-nek kell új készségeket tanulnia 2030-ig, és közülük 11 nem kap hozzá képzést.

A fordulat egyetlen előremutató jelét ezért a tudásunk fejlesztésében látja.

„Az új üzleti modelleket emberek fogják a jövőben is kitalálni.”

Ehhez a bankvezetőktől a teljes banki ökoszisztémáig mindenkinek át kell állítania a gondolkodását arra, mitől lesz más egy számlanyitás vagy egy fióki hitelfelvétel. Zárszava a közösséghez szólt, amelynek felelőssége, hogy saját magát és az egész ökoszisztémát fejlessze.

„Ez a ti tíz éveteknek a nagy kihívása.”