1. Miről szól a beszámoló röviden?
A TechShow X. második napján, a Reverse Fintech Pitch szekció nyitó előadásában Révész Róbert (TC2) arról beszélt, hogyan őrizhetik meg a pénzügyi intézmények a mozgásterüket a felhőben és az AI-ban. Kiindulópontja, hogy a leállás a pénzügyi szektorban biztosan bekövetkezik, ezért a túlélésre és a szolgáltatóváltásra is fel kell készülni.
2. Mi az a három dolog, amit érdemes megjegyezni?
- A leállást túl kell élni. A helyes kérdés Révész Róbert szerint az, hogyan vészeli át a bank a bekövetkező eseményt a lehető legrövidebb leállással és a legkisebb bizalomvesztéssel. A 2025. október 20-i AWS-leállásnál egyetlen észak-amerikai régió DNS-hibája világszerte szolgáltatásokat bénított meg.
- A kilépési tervet igazolni kell. Az uniós vállalatok 72 százaléka Révész Róbert szerint öt amerikai felhőszolgáltatóra támaszkodik. A DORA alapján a szolgáltatói függőség felmérése mellett a kilépési terv működőképességét is igazolni kell.
- Az AI-nál a függőség a platformra kerülhet. Az ügynököket futtató platformon felhalmozott adatok akkor is megnehezíthetik a költözést, ha maga a modell könnyen cserélhető. Révész Róbert ezért azt javasolta, hogy a bankok a hozzáférési jogosultságok, az adatok tárolási helyére vonatkozó szabályok és a költségkontrollok átvihetősége szerint értékeljék a platformokat.
3. Miért fontos a pénzügyi szektornak?
Révész Róbert szerint a függőség felszámolása nem reális cél, a kockázat csökkentésének egyik eszköze a több felhőszolgáltatóra épülő működés. Tartós döntési alapot a kontrollréteg ad, vagyis a hozzáférések, az adatok tárolási helye és a költségek feletti ellenőrzés, mert ez minden választott modellnél és platformnál ugyanaz marad. A DORA a felkészülést kötelezettséggé is teszi.
Lesz leállás, lesz kiesés, és esetleg adatvesztés is: Révész Róbert szerint ez a pénzügyi szektorban biztosan bekövetkezik, mert az informatika a működés minden pontját átszövi. A bankoknak ezért a túlélésre kell felkészülniük: a lehető legrövidebb leállásra, és arra, hogy bizonyítani tudják, szükség esetén el tudnak költözni a szolgáltatójuktól. A tét nagy, mert az uniós vállalatok 72 százaléka Révész Róbert szerint öt amerikai felhőszolgáltatóra támaszkodik, és a függőséget nem lehet megszüntetni, csak árazni és kezelni.
Révész Róbert, a TC2 vezérigazgatója és társalapítója a TechShow X. második napján, a Reverse Fintech Pitch szekció nyitó előadásában vezette le ezt a gondolatmenetet. Előadásában azt vizsgálta, hogyan őrizhetik meg a pénzügyi intézmények a mozgásterüket a felhőben és az AI-ban.
Négy pillér a banki innováció alatt, két figyelmeztető eset
Révész Róbert a banki innováció négy alapját emelte ki: a felhőt, az adatot és az AI-t, a biztonságot és a megfelelést, valamint a működési ellenálló képességet.
A felhő gyorsítja az új szolgáltatások piacra vitelét, az adat és az AI pedig a kockázatelemzéstől a termékajánlásig támogatja a döntéseket.
A biztonság a bizalom alapja, az ellenálló képesség pedig azt határozza meg, hogyan vészeli át a bank az informatikai hibákat.
Révész Róbert szerint a szektor eddig rossz kérdést tett fel az ellenálló képességről: mit teszünk, ha baj történik.
A helyes kérdés az, hogyan éli túl a bank a bekövetkező eseményt a lehető legrövidebb leállással és a legkisebb bizalomvesztéssel, mert „a baj biztosan meg fog történni”.
Ezt szemléltette a 2025. október 20-i AWS-leállás: egyetlen észak-amerikai régió DNS-hibája világszerte szolgáltatásokat bénított meg, és a TC2 működését is érintette.
A függőségnek Révész Róbert szerint jogi oldala is van. A 2025. június 10-i francia szenátusi meghallgatáson a Microsoft France jogi igazgatója elismerte, hogy amerikai hatósági kérés az Európában tárolt adatok kiadására is kötelezheti a szolgáltatót.
A két példa közös tanulsága Révész Róbert szerint az, hogy a technológiai partner kiválasztásakor az üzemeltetési, a jogi és a kereskedelmi kockázatokat együtt kell mérlegelni.
A szolgáltatóváltás is része a felkészülésnek
A függőség felszámolása Révész Róbert szerint nem reális cél. A nagy felhőszolgáltatók olyan fejlesztési sebességet és kapacitást kínálnak, amelyről a bankok nehezen mondhatnak le.
A kizárólag saját szerverekre épülő működés pedig az üzemeltetés, a fejlesztés és a hibaelhárítás teljes felelősségét az intézményre terheli.
A nagy szolgáltatók beruházási erejét érzékelteti az előadásban idézett Morgan Stanley-becslés: öt amerikai technológiai óriás 2026-ban mintegy 800 milliárd dollárt fordít adatközpontokra és AI-infrastruktúrára.
Az Európai Unió InvestAI programja ezzel szemben összesen 200 milliárd eurót mozgósítana. Révész Róbert szerint ez a különbség árazható kockázat.
A kockázat csökkentésének egyik eszköze a több felhőszolgáltatóra épülő működés, azaz a multicloud. Ennek kialakítása közös üzleti és informatikai döntés: a szolgáltatások mellett az átállás feltételeit is előre meg kell tervezni. Révész Róbert szerint a DORA, az uniós digitális működési rezilienciáról szóló, 2025. január 17. óta alkalmazandó rendelet ezt a felkészülést kötelezettséggé is teszi.
A szolgáltatói függőség felmérése mellett a kilépési terv működőképességét is igazolni kell, nem elég papíron tartani.
Új lehetőségként Révész Róbert a 2026 januárjában Brandenburgban megnyílt AWS European Sovereign Cloudot említette, amelybe az Amazon 7,8 milliárd eurót fektet. Ez a felhő fizikailag és logikailag elkülönül az AWS globális infrastruktúrájától, és uniós székhelyű vezetés alatt, európai joghatóságban működik.
Révész Róbert értelmezésében a függőség mérséklésében egy szolgáltató eltérő joghatóság alatt működő szolgáltatásai is szerepet kaphatnak.
Fókuszban Révész Róbert (TC2). Fotó: Kovács Dávid
Az AI-platformok is függőséget teremthetnek
Az AI-nál Révész Róbert szerint szintén érdemes több megoldásra támaszkodni, és itt is gyors az elmozdulás. A Vercel AI Gateway adatait idézte: a nyílt súlyú modellek aránya a szolgáltatás forgalmában 2025 decembere és 2026 augusztusa között 7-ről 56 százalékra nőtt.
Ezeknél a modelleknél a működést meghatározó paraméterek hozzáférhetők, így a felhasználás kevésbé kötődik a fejlesztő saját szolgáltatásához.
A modellváltás azonban önmagában nem szünteti meg a szolgáltatói függőséget. A függőség átkerülhet az AI-ügynököket, vagyis az önálló feladatvégzésre képes AI-rendszereket futtató platformra.
Az ott felhalmozott adatok megnehezíthetik a költözést akkor is, ha maga a modell könnyen cserélhető.
Révész Róbert ezért azt javasolta, hogy a bankok aszerint értékeljék a platformokat, mennyire vihetők át a hozzáférési jogosultságok, az adatok tárolási helyére vonatkozó szabályok és a költségkontrollok. Ezeket tartósabb döntési alapnak tartja a gyorsan változó teljesítménytesztek eredményeinél.
„Ne azt kérdezzük, melyik modell a legjobb ma. Kérdezzük azt, hogy ha holnap másik modellre vagy másik ügynökplatformra kell váltanunk, mennyi idő és kockázat az átállás, és kinek a kezében van a döntés.”
Révész Róbert a TC2 saját tapasztalatairól szólva elmondta, hogy a vállalat az AWS mellé az Azure-t is felvette a kínálatába.
Magyarországon sok AI-projekt mögül hiányolja a stratégiát, az irányítási keretet, a biztonságot és a költségkontrollt.
A cég ezért vállalati AI-keretrendszert fejlesztett, és olyan megoldást, amely az AWS globális felhőjéből az európai szuverén felhőbe költözteti a banki és biztosítói szolgáltatásokat a megfelelés folyamatos ellenőrzése mellett.
Az előadás záró üzenete szerint a bankok számára a kontrollréteg, vagyis a hozzáférések, az adatok tárolási helye és a költségek feletti ellenőrzés ad tartós döntési alapot. A technológia gyorsan változik, ez a réteg viszont minden választott modellnél és platformnál ugyanaz marad.
„A kontrollréteg az, ami nem változik naponta, hetente, és ami alapján ma felelősen dönteni kell arról, milyen irányba megy tovább egy vállalat.”
