A minap publikálták a világ 250 legnagyobb cégének vezérigazgatóival készített felmérés eredményeit, amelyben azt vizsgálták, hogyan élhetik túl a diszruptív innováció megjelenését a hagyományos vállalatok. Íme a legfontosabb megállapítások. A kutatási eredményeket összefoglaló teljes cikk a Digital Insurance oldalon jelent meg.
A diszruptivitás jellemzően azt jelenti, hogy egy új termék/szolgáltatás olyan eljárással vagy megoldással lép a piacra, ami gyökeresen megváltoztathatja a meglévő piaci erősorrendet. A diszruptív technológiák iparágakat és teljes piacokat képesek felforgatni, mint ahogy tette pl. az Apple a zenelejátszás digitalizálásával (iPod), a Tesla az elektromos autózással (benzinkút hálózat erodálása), vagy itthon a Netrisk a gépjárműbiztosítások értékesítésével.
Hogyan lehetnek a biztosítók is ellenállók a „diszrupcióval” szemben?
A biztosítási iparágat is elérték a diszruptív kihívások és sem a fogyasztók, sem a technológia nem hajlandó várni a nagy biztosítók felzárkózására. A fintech egyre növekvő veszélye kihívást jelent az iparág nagy szereplőinek relevanciájára, sőt még a létezésükre is.
Az ilyen kihívások megkövetelik, hogy az iparág vezérigazgatói képesek legyenek befogadni a radikálisan eltérő álláspontokat – amelyek lehetővé teszik az átrepülést a turbulencián -, illetve ezzel párhuzamosan képesek legyenek finomhangolni pályájukat is. Valami olyasmit várnak el a vezérektől, ami közelebb áll a harcművészethez lábcserékkel és bármilyen irányú forgásokkal.
A felmérés készítői megállapították, hogy az „ütésálló” vezérigazgatóknak nagy toleranciával, de még inkább nagy szenvedéllyel kell az állandó szervezeti átalakulást menedzselniük – és képesnek kell lenniük ezt a hozzáállást a többi vezetőnek, kollégának is átadniuk. El kell érniük, hogy a szervezet képességeit új és ismeretlen területekre terjesszék ki, hogy a folyamatosan változó környezetben is versenyképesek maradjanak.
Ahhoz, hogy a vezérek sikeresek legyenek, olyan meta-menedzsment megközelítéseket is alkalmazniuk kell, amik sokkal inkább hasonlítanak ahhoz, amit egy harcművészeti klubban tanítanak.
#1 Átkaroló kétkezűség
A megkérdezett vezérigazgatók egyhangúlag állították, hogy egyszerre két fronton kell küzdeniük: a jelenlegi operáció fenntartása mellett menedzselniük kell az új területek felderítését is.
Például a baby boomer generációhoz képest a milleniál generációnak kétszer akkora az érdeklődése az online biztosítások iránt. Szívesen kötnek biztosítást az általuk ismert olyan brandeknél, mint az Amazon, a Google, és sokkal nagyobb valószínűséggel váltanak lakásbiztosítást, ha az okos technológiák kihasználásával megtakaríthatnak.
Azok a vezetők, akik ilyen jellegű “kétkezűséggel” rendelkeznek képesek lehetnek a hűséges régi ügyfelek megtartására, valamint a fiatalabb korosztály (mint új ügyfelek) „megszerzésére”.
#2 A bátor lelkierő ápolása
A megkérdezett vezérigazgatók megjegyezték, hogy ebben a kaotikus világban bizonyos mértékű káoszt nekik is elő kell idézniük a szervezetben, és el kell fogadniuk azt is, hogy a hibázás elkerülhetetlen. Ezt a vezetési tulajdonságot a bátor lelkierő ápolásának nevezték el.
#3 Mesterien diszruptív dzsiu-dzsicú
A kutatásban résztvevő vezérigazgatók kifejtették annak fontosságát is, hogy képesek legyenek felismerni a versenytársak és más szereplők formabontó megoldásának legfontosabb összetevőit. Egyre több olyan új kihívó tűnik fel a piacon (például az At-Bay, az Ethos és a Wrisk), amelyek okostelefonon keresztül képesek pár másodperc alatt megköthető biztosítást kínálni, pl. kiberbiztonsági kockázatokra, gépjárműre, lakásra, fejhallgatóra, mindenféle élethelyzeti kockázatra.
„Diszruptív dzsiu-dzsicú” képességnek nevezték el azt, amikor a vezető képes a fenyegetést összetevőire lebontani annak érdekében, hogy megtalálják, melyikkel erősíthetik versenyképességüket az új kihívókkal szemben.
A nagyméretű biztosító társaságoknál ez gyakran arra utal, hogy nagyobb figyelmet kell(ene) szentelniük az ügyfelek igényeire.
#4 A csúcsfelhasználó tudósává válás
A vezéreknek arra is törekedniük kell, hogy felismerjék „csúcsfelhasználóik” legsürgetőbb igényeit és vágyait – lényegében azt, ami megoldja problémáikat. Ennek érdekében
a vezetőknek képesnek kell lenniük ügyfélként is viselkedni.
Ehhez semmi mást nem kell tenniük, mint hogy belépjenek az ügyfelek cipőjébe, beleéljék magukat gondolataikba – részletesen tanulmányozva az ügyfélélményt a marketingcsatornáktól az értékesítés utáni szolgáltatásokig, hogy képesek legyenek felismerni az ügyféligényekhez illeszkedő innovációt.
A biztosítóknak versenyezniük kell a tech óriásokkal, az insurtech startupokkal, mindenkivel, aki agilisabban, hatékonyabban és relevánsabb módszerekkel éri el az ügyfeleket.
Konklúzió
Új erők törtek be a biztosítási iparágba is, amelyek visszafordíthatatlan folyamatokat indítottak el. Az új kihívások újfajta szerepeket és képességeket igényelnek a vezérektől is. Úgy kell vezetniük csapatukat, mint egy jazz zenekart. Helyet kell adniuk a ritmusváltáshoz vezető improvizációnak, bátorítani kell azt, de nem szabad megfeledkezni a különböző részek összehangolásáról, a csapatmunkáról sem.
A biztosítási szektorban azok lehetnek sikeresebbek, akik képesek egyrészt nyitni az új megközelítések felé, másrészt ösztönözni a szervezeti megújulást.
Hogyan tartsunk lépést a technológiai fejlődéssel, hogyan aknázzuk ki a szervezetben rejlő innovációs potenciálokat és miképpen internalizálhatjuk eredményesen a kívülről jövő innovációs ötleteket, prototípusokat? A válaszokat velük közösen keressük majd a FinTechShow-n:
- Előadás címe: „Hogyan építsünk vagány kultúrát?”
- Előadó: dr. Füredi Júlia, Sparq, alapító
- Időpont: 13:30-13:50
- Szekció: Digitális transzformáció és szervezeti kultúraváltás
- További résztvevők a Digitális transzformáció és szervezeti kultúraváltás szekcióban:
Tátrai Bernadett
Fundamenta
elnök-vezérig.
Sztanó Imre
NN Biztosító
elnök-vezérig.
Kamarási Tamás
OTP Bank
ügyvezető-ig.
Molnár Csaba
MagNet Bank
igazgatóság tagja
Kapcsolódó cikk: